in ,

100 év Trianon

1920. június 4-én a történelmi Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
Idén, a 100 éves évforduló alkalmából Gödöllő minden közintézménye félárbócra eresztette a zászlókat, és 16 óra 30 perckor megszólaltak újra a harangok, megidézve a 100 évvel ezelőtti tragédiát. Így kezdődött a megemlékezés a Gödöllői Királyi Kastély melletti Országzászlónál és a Trianon-emlékműnél.
A rendezvényen Gémesi György polgármester Tompa László Lófürösztés című versével kezdte a megemlékezést, amelynek során személyes élményein keresztül idézte fel azokat az évtizedeket, amikor csak családi körben mertek beszélni Trianonról. Felelevenítette többek között az 1989-es romániai forradalom kitörését, amikor a gödöllőiek a forradalom hőseinek segélycsomagokat gyűjtöttek a művelődési ház előtt, ahol – mint mondta – akkor sokan nem voltak ott, mert még mindig féltek, nem mertek csatlakozni.
Szólt a rendszerváltásról, amikor Antall József miniszerelnök kijelentette: “Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánok lenni.” Emlékeztetett, a néhai miniszterelnök szavai akkor sokaknak erőt adtak, sokan pedig kivonultak a Parlamentből, amikor Trianonra emlékeztek.
Beszélt a 2004-es, a kettős állampolgárságról szóló népszavazásról, ami egymásnak ugrasztotta a nemzetet. Mint mondta, Gödöllőnek ekkor már Beregszász, Csíkszereda, Dunaszerdahely és Zenta is testvérvárosa volt, és megrendezték a magyar polgármesterek világtalálkozóját, ami szintén összetartozásunkat erősítette.
Szólt a 2005-ben Gödöllőn létrehozott Nemzeti Együvétartozás Alapítványról, ami egyaránt segítette a lélekben való építkezést és a fiatalokat, hogy megismerjék gyökereiket, erősítette összetartozásunkat.
“Mi mondtuk ki először akkor itt Gödöllőn, 2005-ben. hogy nemzeti együvétartozás. Mert igenis kell legyen. Bárhol lakunk és élünk a világon mi magyarok, akkor tűnünk el, ha ez a nemzeti együvétartozás megszűnik” – mondta Gémesi György, aki úgy fogalmazott, 2010-ben a kettős állampolgárság bevezetése után azt hittük, erősebb lett a kapocs közöttünk. Ám, ma távolabb vagyunk egymástól, és ez a távolság ma nem az anyaországi és a határon túli magyarok között van. Ma szekértáborok, máskéntgondokodóknak titulátak, a nemzetből kirekesztettek vannak; Kinyilvánítják azt, hogy ki a magyar és ki nem, és nem tud-összekötni bennünket a nemzeti együvétartozás érzése, hiába volt 2010-ben ez a cél.
“Nekem az az egyik nagy vágyam, hogy valóban legyen nemzeti együvétartozás. És ne csak napja legyen, hanem cél, szándék, cselekvés.Ha ezt nem oldjuk fel egymás között, akkor megvannak számlálva az évei ennek a nemzetnek. Legyen a 100 éves évforduló kapcsán ez a cél: feloldani saját magunkban az ellentéteket, a gyűlöletet,a feszültségeket és megtalálni ennek a népnek a jövőjét!”

Gémesi György polgármester után Klement Péter önkormányzati képviselő mondott emlékező beszédet a békediktátum aláírásáról és annak következményeiről.

Klement Péter Juhász Gyula Trianon című versét idézte, majd a békediktátumhoz vezető történelmi előzményeket elevenítette fel. Szólt azokról a titkos szerződésekről, amelyekkel lényegében már évekkel korábban feldarabolták az országot, a Károlyi kormány elhibázott katonapolitikájáról, valamint azokról a hősökről, akik felvették a harcot a hazánkra támadó szerb, román és cseh csapatokkal. Beszélt az ország kirablásáról, majd az 1919 januári versaillesi békekonferenciáról, ahová a vesztes országokat meg sem hívták, az 1920-as párizsi tárgyaláson pedig már minden hiábavaló volt.
Felidézte a gyászt, amivel a magyarság 1920. június 4-én fogadta a békediktátum aláírását. Az ország területének 2/3 részét elvesztettük. A lakosság 56 százaléka, 3,2 millió magyar került idegen országba egyik pillanatról a másikra. A termőföld 61, az ország faállományának 88, a vasút 62, a kiépített utak 64, a vasércbányászat 83, a sóbányászat 100 százalékát adta idegen kézbe a diktátum. Színmagyar területeinket csatoltak el.
Bár az ország a 20-as 30-as években talpra állt, és a Felvidék és Erdély egy része visszatérhetett békés úton, a II. világháború veszteseként ismét elvesztettük a visszaszerzett területeket. A II. világháború után a kommunista vezetés alatt generációkból törlődött a trianoni katasztrófa, sokszor még az is, hogy magyarok élnek a határokon túl.
Mint mondta, a rendszerváltoztatás után sem sikerült javítani a határokon túli magyarság helyzetén, ma is gyakran érik őket atrocitások magyarságuk miatt .
Klement Péter méltatta a kettős állampolgárságról szóló törvényt, ami – mint fogalmazott – visszaadja az elszakított területeken szülőföldjükön élőknek magyarságukat megerősítő hitét. Ezt követően saját tapasztalataival idézte fel, mit jelent ez a határokon túl élő magyaroknak Székelyföldön vagy Kárpátalján.
Szólt arról is, hogyan erősítik a nemzeti összetartozást a diákok határokon túli kirándulásai és az onnan érkező diákok magyarországi látogatásai, valamint a közös kulturális és sport események.
“Trianon 100 éve intsen arra, hogy a magyar ember, bármilyen is legyen a véleménye egyéb dolgokban, nemzeti ügyekben egyetértsen a nemzeti minimumban.Összezárjon, és ez az elsődleges szempont kell, hogy legyen! ”
A beszédeket követően Balogh Péter Piusz, a Gödöllői Premontrei Apátság apátja, Albert Gábor, a Gödöllői Evangélikus Egyházközség lelkésze, dr. Sivadó János, a Gödöllői Görögkatolikus Egyházközség lelkésze és Balogh Tamás, a Gödöllői Református Egyházközség lelkésze mondtak imát és áldást, majd a résztvevők elhelyezték koszorúikat az emlékműnél.
A megemlékezésen Annus Réka gyimesi és kalotaszegi keservessel és moldvai népdallal idézte meg az anyaországtól elszakítottak fájdalmát, kobzon közreműködött Szlama László.

Fotó: Tatár Attila

What do you think?

0 points
Upvote Downvote

Total votes: 0

Upvotes: 0

Upvotes percentage: 0.000000%

Downvotes: 0

Downvotes percentage: 0.000000%

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A nyárba forduló tavasz csodái

Trianon 100 – Gödöllőn is kigyúltak az Összetartozásunk tüzei