1990. október 20-án választották meg először polgármesternek dr. Gémesi Györgyöt, aki 30 éve vezeti Gödöllő városát. A három évtized eseményeiről beszélgettünk a polgármesterrel.
1990-ben mindenféle tapasztalat nélkül, gyakorlatilag a műtőasztal mellől került a polgármesteri székbe. Mibe volt a legnehezebb beletanulnia?
90-ben nem az én megválasztásom volt a lényeg, hanem az önkormányzat megalakulása. Történelmi pillanat volt Gödöllő életében is. Hosszú évtizedek után először volt önkormányzati választás. Választottak egy testületet, amely megválasztotta a polgármestert. Valóban a műtőasztal mellől jöttem el, nem ismertem az önkormányzati rendszert, a törvény is új volt. Fogalmam sem volt, hogy tulajdonképpen mi a különbség a polgármesteri hivatal és az önkormányzat között. Az volt a szerencsém, hogy rendkívül jó szakemberek voltak a városházán. A későbbi jegyzőasszony, dr. Nánási Éva segített abban, hogy ezeket a dolgokat megtanuljam és hogy megértsem, hogy mi a különbség a választott testület, az önkormányzat, illetve a polgármesteri hivatal, az előkészítő és végrehajtó szervezet között. Aztán szép lassan beletanultam, hogy mi a polgármester feladata és mi a hivatalé, mert ez két külön rendszer, persze harmonikusan együtt dolgozva.
Akkor mi a polgármester feladata?
Tulajdonképpen a polgármester feladata az irányítás, a jegyzőé a vezetés. Nagyon leegyszerűsítve: ha beülünk egy autóba, a polgármester az anyósülésen ül és onnan mondja a volánnál ülő jegyzőnek, hogy merre menjünk. Tehát a polgármester feladata az irányítás, de ettől függetlenül persze az operatív munkákba is bekapcsolódik. A döntések előkészítésében és végrehajtásában van a irányító szerepe. Jó együttműködéssel születhetnek meg olyan döntések, amelyekkel a közösség fejlődik, fejlesztések valósulnak meg, vagyis jól működik a város.
Az első ciklusában az MDF jelöltjeként, 1994-től viszont már a Lokálpatrióta Klub színeiben indulva választották meg Gödöllő polgármesterének, tavaly immár nyolcadik alkalommal. Mit jelent önnek a Lokálpatrióta Klub?
1992-ben döntöttünk úgy, megalapítjuk a Lokálpatrióta Klubot, azzal a céllal, hogy kivonjuk a város vezetését, irányítását, működtetését a napi pártpolitikából. A klub keretein belül próbáltuk integrálni a valóban lokálpatrióta gödöllőieket mindenféle pártállástól függetlenül. Ez a kezdetekben is így volt és most így van. A Lokálpatrióta Klub számomra ezt jelenti, hogy a napi pártpolitikától független, a helyi közösségi értékeket ápoló, alkotó és teremtő összetartó erő. A döntések meghozatalánál fontos, mindig legyen benne az a szellemiség, hogy mi Gödöllőnek dolgozunk és nem politikai pártoknak. Mi, lokálpatrióták ennek a városnak a közösségét próbáljuk építeni, erősíteni és nekik biztosítani azokat a szolgáltatásokat, amik az önkormányzat feladatai.
A Lokálpatrióta Klub megalakulása óta rengeteget változott a világ, a klub filozófiájában változott valami?
Semmi nem változott! Bármilyen párt is legyen hatalmon, a lokalitásnak mindig lesz jelentősége. A kérdés, ezt miként tudjuk megélni, mennyire tolakszik be a politika a helyi közösségekbe, mennyire igyekszik a helyi közösségeket kisajátítani. A szellemiség nem változott, én magam sem változtam. Igaz, hogy tagja voltam az MDF-nek, később ügyvezető elnöke, alelnöke, parlamenti képviselője, de mindig szét tudtam választani a napi politikai küzdelmeket, a helyi érdekek, értékek képviseletétől. Most pedig már nincs is ezzel gond, hiszen nem vagyok egyetlen politikai pártnak sem tagja. Nyilván figyelem a politikát, ami alakítja a mi mozgásterünket is, de az alapértékek nem változhatnak. Gödöllőn nem külső erők mondják meg, hogy mit kell tenni. Nem azt kell csinálni, amit a politikai érdekek diktálnak, hanem azt, amit a közösség érdeke diktál. Sajnos ma, aki hatalmon van, azt akarja, hogy minden döntést rendeljünk alá az ő érdekeinek. Én ebben nem vagyok partner és nem is leszek! Ugyanannak a szellemiséget képviselem, amivel 30 évvel ezelőtt elindultam a választáson. Nem én változtam meg, nem én mentem más irányba.
Hogyan változott a kapcsolata a gödöllőiekkel az elmúlt 30 évben?
Abszolút nem változott, gyerekkorom óta itt élek, ide jártam iskolába. Nekem Gödöllő az otthonom, itt él a családom legnagyobb része. Nekem itt minden utca, minden épület emlék. Valamit üzen, valamilyen formában kötődik az életemhez. Amiben megváltozott a hozzáállásom, nyilván nagy feladat működtetni a várost, az emberek igényeit megpróbálni kiszolgálni, hogy ők tényleg otthonuknak tudják tekinteni Gödöllőt. Ezek a feladatok egy picit átrendezik az ember gondolatait, de összességében nem változtatják meg. A kötődést nem változtatják meg. Azt a stílust, szellemiséget, gondolkodásmódot, hogy az emberek a fontosak számomra és a velük való kapcsolattartás. Rengeteg rendezvényen vagyok ott, nagyon sok helyen találkozom az emberekkel, tanulok, kérdezek tőlük. Nem tudok minden problémát megoldani, nem is lehetséges. De azt, hogy értsem az illető gondolkodását, kötődését, a szándékait legyen ő idős, középkorú vagy fiatal, ahhoz nekem ott kell lennem az utcán, a rendezvényeken. Találkozni kell velük, nem pedig elbújni és egy irodából irányítani. Az életből kell irányítani.
1990-ben gondolta volna, hogy még 2020-ban is polgármester lesz?
Nem úgy indultam el, hogy meddig leszek polgármester. Sőt, az első periódusban úgy gondoltam, hogy majd visszamegyek a kórházba operálni. Hiszen nekem az a hivatásom. Hiányzik persze a sebészet, az adrenalin, a műtő, a betegek, de nem bántam meg azt, hogy itt vagyok. 1994-ben, amikor véget ért a ciklus, a közösség és az erősödő Lokálpatrióta Klub kérte, hogy folytassam. A családommal, barátaimmal egyeztetve ezt végül meg is tettem, hiszen mindannyian arra biztattak, hogy menjek tovább. A harmadik ciklusnál nem kellett biztatni, nem vacilláltam, hanem az volt a cél, amíg vannak feladatok, amíg fontosnak érzem magam, amíg tudok tenni a városért, addig csinálom tovább.
A városban számos helyen van „Szeretem Gödöllőt” plakát, amelyen ismertebb helyiek mondják el, hogy mit jelent nekik a település. Önnek mit jelent?
Tiszta szívből és lélekkel szeretem én is Gödöllőt. Időnként azért vannak problémák, mint a legtöbb házasságban. Mert a város egy emberi közösség. Egy olyan közösség, amely értéket teremt, értéket alkot, ápol és közvetít. Az ő erősödésük nagyon fontos. Sokkal fontosabb, mint egy hatalmas építkezés vagy beruházás. Csinálhatunk bármiféle fejlesztést, ha ők rosszul érzik magukat Gödöllőn, akkor nem fognak bizalommal hozzánk fordulni. Ha az emberek jól érzik magukat és azt mondják, hogy ez az én városom, az én utcám, az én kastélyom, ha ez az érzés kialakul a többségben, akkor feltehetően nem csináltuk rosszul a munkánkat. Érdemes tovább folytatni. Ez a lényege ennek a szolgálatnak.
Láthattuk, hogy idén több döntéssel is az önkormányzatokat sújtotta a kormány, 30 év alatt mennyit változott az önkormányzatiság?
Az önkormányzatiságot 1990-ben egy nagyon jó törvény indította el. A törvény leírta, hogy mi a különbség a központi és a helyi hatalom között, valamint a kettő viszonyát. Leírta, hogy milyen feladatokat hagynak helyben, mi marad meg az államnak, mennyi pénzt adnak a feladatok elvégzéséhez és hogyan tudunk együttműködni. Elindult az önkormányzati rendszer, az akkor joggal volt nevezhető önkormányzati rendszernek. A lokalitásnak mindig megvolt és meg lesz az értelme. A kormánynak az önkormányzatoktól való idei forráselvonása a pandémiára hivatkozva nem volt indokolt. Számos európai országban az állam többlettámogatást nyújtott az önkormányzatoknak, hogy a feladatokat el tudják látni, a járvány miatt a szükséges feladatokat biztosítani tudják. Magyarországon ez úgy történt, hogy a kormány elvett az önkormányzatoktól pénzeket, például a gépjárműadót. Úgy próbálunk ezen a pénzügyi nehézségen segíteni, hogy az Európai Unió által Magyarországnak adott 2200-2300 milliárd forintnak a felét kérjük az önkormányzatoknak, lakosságához mérten arányosan. Ez Gödöllőnek ötmilliárd forintot jelentene, amiből meg tudnánk oldani a lemaradásainkat, a vírus okozta bevételkieséseket. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége támogatja ezt a kezdeményezést. Együtt kellene működni, mert akkor tudunk jobbak lenni. Vannak feladatok, amelyek helyben sokkal jobban és hatékonyabban oldhatók meg. Számos olyan dolog van, ami most nagyon rossz irányba megy az önkormányzatiság szempontjából. Az önkormányzatokra támaszkodnia kellene egy kormánynak.
A 30 éves évforduló kapcsán beszéltünk a múltról, de mik a jövőbeli tervei?
Lezárult 30 év, volt egy gyönyörűszép rendezvény a Királyi Kastély lovardájában. Mindenkit meghívtam, aki eddig képviselő, alpolgármester, intézményvezető volt. Megálltunk egy picit és ünnepeltünk, de másnap folytattuk a munkát. A járvány sok feladatot ad, de bízunk abban, hogy ez hamarosan véget fog érni. A következő négy évnek nagyjából megvannak a tervei. A költségvetésünk egészen másképp néz ki, mint amikor a választási kampány előtt a programot írtuk. Elég sok minden változni fog, de néhány dolog biztosan nem. Lesz infrastruktúra-fejlesztés, befejezzük a beruházásokat (a sportlétesítményeket, a városháza építését), folytatódnak a kerékpárút építések és aztán meglátjuk, hogy mennyiben tudjuk erősíteni a gödöllői gazdaságot. A város akkor tud folyamatosan, zavartalanul működni, ha vannak bevételei. Ezeket a bevételeket most egy picit megnyírbálták, de örömmel jelentem, hogy két koreai cég is Gödöllőre jön. Ezek nagy beruházások lesznek, de számos kis- és középvállalkozás is keresi a helyét Gödöllőn. Megyünk tovább a 2024-ig kijelölt úton. Hogy utána mi lesz, azt csak a jó Isten tudja. Mennyi erőt, hitet és kiket ad majd segítőknek mellém. Esetleg a jövő szempontjából olyanokat, akik tovább tudják vinni a Lokálpatrióta Klub értékeit, mert ezen már nem csak gondolkodni, hanem tenni is kell érte. Végül szeretném megköszönni mindenkinek a munkáját, aki az elmúlt 30 évhez bármit is hozzátett. Szeretném megköszönni az ellenfeleimnek is, hogy kihozták belőlem a jót, hogy munkára inspiráltak, hogy nem kényelmesedhettem el. A tavalyi választás volt a legkeményebb ebből a szempontból, de ez újra arra ösztönöz, hogy dolgozzak. A 30 év alatt nyilván sok hibát követtem el én is és a csapatom is. Természetesen vannak olyan dolgok, amit már másképp csinálna az ember, de ezen nem szabad sokat rágódni, menni kell előre. Az a lényeg, hogy Gödöllő továbbra is dobogós helyen legyen saját kategóriájában a legélhetőbb városok között. Most a második helyen vagyunk a járási székhelyek között. Célozzuk meg az elsőt, de ha dobogósok maradunk, én azzal is elégedett leszek.
