in

A Himnusz születésnapja

 

1989-óta ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját január 22-én, arra emlékezve, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be Szatmárcsekén a Himnusz („Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból”) írását. Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a 90. Zsoltár (Tebenned bíztunk, elejétől fogva) volt.
A vers 1828. decemberében, az Auróra 1829. évi kötetében jelent meg először.

Sokáig csak az értő olvasók becsülték, Kölcsey közéleti aktivitása és a reformkori küzdelmek elfedték jelentőségét. A fordulat akkor történt, amikor Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója 1844. február 29-én „20 arany pályadíjat tűz ki a legjobb népmelodiáért – Kölcsey Ferencz koszorús költőnk ‘Hymnusára’ ének és zenekarra téve.“
A felhívásról a Honderű, 1844. március 9-ei száma tájékoztatta az olvasókat. A felhívásra 13 pályamű érkezett, köztük Erkel Ferencé, jeligéje Kölcsey Vanitatum Vanitas című művének első két sora: „Itt az Írás, forgassátok / Érett ésszel, józanon“.
1844. június 15-én, a Nemzeti Színház igazgatósága, és Bartay Endre által felkért bizottság elbírálja a pályaműveket. Tizenhárom mű érkezett a bírálóbizottság elé, amelynek elnöke Petrichevich Horváth Lázár, a Honderű igazgató-tulajdonosa; jegyzője: Nádaskay Lajos, a Honderű szerkesztője; tagjai pedig Binder Sebestyén, a Nemzeti Színház énektanára; Brauer Ferenc, a belvárosi templom karnagya; Kaiser Ferenc, Mátray Gábor, a Zenede igazgatói; Schindelmeisser Lajos, a pesti Német Színház karmestere; Winkler Angelo zongoraművész; Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede voltak. A bíráló bizottság egyhangú döntése szerint Erkel kompozíciója nyeri meg a pályadíjként kitűzött 20 aranyat. A Honderű 1844. június 22-én így tájékoztat a győztes pályaműről: „… amely amellett, hogy magyar jellemű s a költemény szellemét leginkább megközelítő, a két főkívánságot is, ti. a dallamegyszerűséget és a hymnusi emelkedettséget legszerencsésebben megközelíté.“
A betanítást követően a mű július 2-án a Nemzeti Színházban hangzott fel először a nagyközönség előtt, majd a szabadtéri bemutatóra 1844. augusztus 10-én került sor az óbudai hajógyárban, „Széchenyi“ gőzhajó vízre bocsátásakor. Ezt követően még ez év augusztusában egyházi ünnepség keretében is megszólalt Erkel muzsikája a pesti polgári őrhad Rákos mezeji zászlószentelésén.
A következő fontos dátum 1845. május 16. Deák Ferenc és Vörösmarty Mihály erdélyi körútja során Kolozsvárott csendült fel, majd 1848.augusztus 20-án a Mátyás templomban első alkalommal játszották el hivatalos állami rendezvényen.
A nemzeti himnuszszá válásig azonban még több mint fél évszázadnak el kellett telnie. Rátkay Károly országgyűlési képviselő a parlament 1903. április 16-i gyűlésén terjesztette elő két paragrafusból álló törvényjavaslatát az egységes magyar nemzet himnuszáról. Ennek első paragrafusa szerint Kölcsey műve lett az egységes magyar nemzet himnusza.

What do you think?

0 points
Upvote Downvote

Total votes: 0

Upvotes: 0

Upvotes percentage: 0.000000%

Downvotes: 0

Downvotes percentage: 0.000000%

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Legyél Te is Rendőr!

Wageningen – Gödöllő: Üzenetek az ökumenikus imahéten