in

Beszélgetés Horváth Gáborral, a Gödöllői Szimfonikus Zenekar vezetőjével

Tehetség és kemény munka kell a sikerhez

A Gödöllői Szimfonikus Zenekar az adventi koncerttel zárta az évet, ez azonban nem jelenti számukra, hogy eljött a pihenés ideje. Már készülnek a hagyományos Évköszöntő koncertre, amely iránt évről-évre nagyobb az érdeklődés. Többek között erről is beszélgettünk Horváth Gáborral, a zenekar vezető karmesterével.

 

 

  • Az évköszöntő koncerten minden évben más műfaj jelenik meg. Idén mire helyezik a hangsúlyt?

 

  • Gyönyörű hagyomány, hogy újévi koncerteket adhat a szimfonikus zenekar. A zenei színességre törekszünk a műsorok összeállításánál. Most Micheller Myrtill lesz a vendégünk, akivel korábban már találkozhatott a gödöllői közönség. Egy pár éve Csányi Istvánt hívtuk meg, s akkor ők ketten énekeltek egy nagysikerű duettet. Most fordítva lesz, Myrtill mellett Csányi István lesz a „kísérő”. Az ő jazzes dalaikhoz illő darabokat választottunk, lesz például válogatás a Porgy és Bessből, valamint Bernstein West Side Story című műve és a Candide-nyitány is felcsendül majd.

 

  • Hány előadást terveznek? Mert volt rá már példa, hogy a hagyományos kettő mellett szükség volt egy harmadikra…

 

  • Két előadás biztosan lesz január 12-én és 13-án, és már most mind a kettőre elfogytak a jegyek. Épp ezért úgy döntöttünk, hogy amennyiben elég érdeklődő lesz, vasárnap délután még egy koncertet adunk. Ezért azt kérem, hogy aki szeretne eljönni, de már nem jutott neki jegy, iratkozzon fel a Királyi Kastély vagy a Művészetek Háza jegypénztárában, mert erre akkor lesz lehetőség, ha legalább kétszáz főnyi érdeklődő összejön.

 

 

  • Milyen programok követik az újévi koncerteket 2019-ben? A bérletes előadásokból hátra van még egy romantikus és egy Brahms-est, de a szimfonikus zenekarnak ezek mellett sok más rendezvénye is van. Ezekről mit tudhatunk?

 

 

  • Az évad júniusig tart, így most erre térnék ki. Január 26-án Gémesi Gergely A Mennyek kapujában című művének lesz az ősbemutatója, amire már most lehet jegyeket kapni. Ez egy valódi gödöllői produkció lesz, hiszen a szimfonikus zenekar mellett a Cavaletta Nőikar, a Gödöllői Városi Vegyeskar, és a Talamba Ütőegyüttes is közreműködik benne.
    Februárban és áprilisban a két bérletes koncertre készülünk, márciusban és májusban pedig sok ifjúsági előadásunk lesz. A zenekar nagy hangsúlyt helyez az ifjúság nevelésére.  A gödöllőiek talán nem is tudják, hogy egy-egy  ifjúsági hangversenyt Gödöllő mellett öt-hat másik helyszínen is bemutatunk a térségben.

 

  • Ezek mennyire épülnek rá az iskolai anyagra?
  • Nem feltétlenül, de olyan témák, műfajok és szerzők kapnak ezeken helyet, amelyek a gyerekek korosztályához közel állnak. Nemrég például Meskó Ilona zeneszerző-karmester darabját mutattuk be, de játszottuk Balogh Sándor és Lukácsházi Győző műveit, akik együtt szoktak dolgozni és mesékből összegyúrt 15-20 perces darabokat írnak. Nemrég pedig Dukas A bűvészinas című művéből csináltunk ifjúsági előadást. Ez megszólalt bérletes koncerten is, és következő kedden a gyerekeknek játszottuk el, ahol én vetítéssel és magyarázatokkal egészítettem ki a művet.

 

  • Mennyire igénylik a gyerekek ezeket az előadásokat?

 

  • Teltházas előadásaink vannak. Ehhez azonban az kell, hogy jó legyen a választott mű, és színvonalas legyen az előadás. A közönségszervezésben és az iskolákkal való kapcsolattartásban nagy szerepe van Gordos Éva kolléganőmnek.

 

  • A zenekar rendszeresen fellép testvérvárosainkban is. 2019-re terveznek-e ilyen koncertet?

 

  • Brandys nad Lábem Stará Boleslavban, Gödöllő cseh testvérvárosában adunk majd májusban koncertet, ahol Jaroslav Bayer karmester fogja vezényelni a zenekart, 2020-ban pedig reméljük, hogy ismét eljutunk Laxenburgba.

 

  • Mitől függ az, hogy ki áll a karmesteri dobogón?

 

  • Nem lenne szerencsés, ha mindig én dirigálnék! Zenei kérdésekben a Művészeti Tanács dönt, ami a szólamvezetőkből, koncertmesterből áll össze, és ez így van jól. A több szem többet lát alapon döntünk ezekben a kérdésekben.  Amikor 2010-ben ide kerültem, azonnal megbeszéltük, hogy a négy bérletes koncertből kettőt én csinálok, a másik kettőt pedig  vendégkarmester.
  • Ez jót tesz a zenekarnak?

 

  • Mindenképpen. Az állandó karmester – a mindennapos problémák, a zenei és emberi dolgok figyelembevétele, az, hogy legyen „gazdája” a zenekarnak – nagyon fontos. De legalább ennyire fontos egy zenekar életében, hogy jó színvonalú vendégkarmesterekkel és szólistákkal dolgozzon együtt. Hogy kiket hívunk meg, az a Művészeti Tanács és az én felelősségem.  A vendégnek mindig jó dolga van, mert jön, érdekes, amit csinál és mindenki tudja, hogy négy nap múlva elmegy. A vezetőkarnagynak sokszor nehezebb dolga van, mert őt már ismerik – esetemben már nyolc éve – talán megismerték és elismerik az előnyeit, de jól látják a hibáit is.

 

 

  • Hogyan áll össze a repertoár és hogyan készülnek fel egy-egy koncertre?

 

  • Kétfajta zenekar létezik, az egyik állandó próbanapokkal bír, a másik pedig produkciókra készül fel, ezek vagyunk mi. Ez azt jelenti, hogy a koncertek előtti két hétben vannak a próbák, amikre otthon mindenki felkészül, megtanulja a saját szólamát. Egy-egy koncertre hét szolgálattal, azaz próbával készülünk fel, amiből a hatodik és a hetedik a főpróba, majd a koncert. Egy próba három órás. Tehát lényegében 5×3 óra áll rendelkezésünkre, ennyi idő alatt kell megtanítanom azt, amit azután a közönség hall. De ehhez persze hozzájön, amire nagyon sokan nem gondolnak: minden zenész mögött sok éves – sokszor több évtizedes tanulás, mindennapos gyakorlás áll!

 

  • Nyolc éve vezeti a Gödöllői Szimfonikusokat. A zenekar tagjai már tudják, amikor ránéznek a kottára, hogy mit fog kérni tőlük?

 

  • Azt hiszem, nagyrészt már igen. Szerencsére a legtöbb komponista nagyon pontosan beírta a partitúrába, hogy milyen tempóban, milyen dinamikával mit szeretne, így nekem a legfontosabb feladatom, hogy ezt összehangoljam, összecsiszoljam. Az a jó, hogy ha meg tudom győzni a zenekart, hogy amit én kérek, az a legjobb a darabnak.

 

  • Mi az, amit szívesen játszanak?

 

  • Szerintem kedvenc darabunk nincs, de úgy veszem észre, hogy a gödöllői zenekarnak a klasszikus stílus nagyon fekszik. Egy Mozart vagy egy Beethoven mű! Ez persze nem azt jelenti, hogy egy romantikus művet, XX. századit, vagy barokkot ne játszanának szívesen. A zenészeknél az a legjobb, ha mindenevő az ember.

 

  • A Gödöllői Szimfonikus Zenekarra nem mondhatjuk, hogy egyoldalú, hiszen operettet, könnyűzenét és filmzenét is játszanak. Mennyire nehéz feladat egy ilyen zenekarnak könnyűzenét játszani?

 

  • Más műfaj, más stílus, de ha az ember tudja a stílusjegyeket, akkor ugyanolyan könnyű – vagy épp nehéz – ez az adott műtől függ. A nehézséget a komolyzenészeknek inkább az szokta jelenteni, ha improvizálniuk kell. Bennünket ugyanis szigorú kottahűségre tanítottak és szoktattak. Az improvizáció, a szabad rögtönzés, az külön műfaj, amit mi mindig örömmel figyelünk és tanulunk a jazz muzsikusoktól és a cigányzenészektől. Ők ugyanis fantasztikusan tudnak improvizálni. Ők viszont – sokszor – azt tanulják meg tőlünk, hogyan kell nagyon precízen és kottahűen, karmesteri intésre játszani. Amikor olyan produkció van, amikor ez a kettő találkozik, az én feladatom az összehangolás.  Ha ez a folyamat eredményes, akkor ebből semmit sem érez a közönség.
  • A legtöbb karmester hangszeres zenészként kezdi, ön is hegedülni tanult…

 

  • Tizenhat évig játszottam a Szent István Király Szimfonikus Zenekarban, mai nevén a Zuglói Filharmóniában. Imádok ma is hegedülni, de soha életemben nem akartam hegedűművész lenni. Meggyőződésem, hogy minden karmesternek fontos, hogy jól ki tudja magát fejezni egy hangszeren. Én most sem jönnék zavarba – bár nem ezzel foglalkozom első sorban –, ha be kellene ülni egy szimfonikus zenekar hegedű szólamába, mert tizenhat évig ezt csináltam. Épp ezért pontosan tudom, hogy a zenészek mit várnak el egy karmestertől, mi az, ami fontos nekik és mi az, amit utálnak. Kétfajta módon lehet valaki karmester:
    az egyik, hogy zenekari zenészként valamelyik hangszer mögül felállva dirigál (Toscanini például csellista volt, Zubin Metha meg bőgős); a másik pedig, hogy zongoristaként, vagy korrepetitorként kísérve az énekeseket, megismerve a partitúrákat lesz valaki karmester  – itt Daniel Barenboimot és  Vladimir Ashkenazyt a nagy zongoristákat említhetném, akik dirigálnak.

 

  • Hol válik el, hogy valaki kórusvezető vagy karmester lesz?

 

  • Azt hiszem, hogy ez képesség, készség és alkat kérdése is. Azt gondolom, az lenne a jó, ha egy karvezető – aki rendszeresen kórusokat vezényel – nem jönne zavarba, ha egy produkciónál egy kis vonós zenekar is játszik a keze alatt, és fordítva is: ha egy karmesternek nem okozna gondot, hogy egy oratóriumban kórus és szólisták vannak, és vajon ők milyen instrukciókat várnak el egy karmestertől.  Jelenleg, sajnos, nagyon elválik egymástól a kettő, holott a szabályok, az irányok, a dirigálás jellege és módja ugyanaz.

 

  • Van utánpótlás?
  • Azt látom, hogy van, mindig vannak tehetségek. De az, hogy az illető beleteszi-e azt a kemény munkát, azt a sok-sok évet, amit az eredményességért tenni kell, és van-e olyan szerencséje, hogy valahol lehetőséget kap, az más kérdés. Azt hiszem, ha valaki becsülettel csinálja a dolgát, akkor azért egy idő után jönnek a lehetőségek.
    Nekem két óriási szerencse volt az életemben. Az egyik, hogy amikor a Szent István Zenekarban játszottam még iskolásként, megkaptam a Tücsökzenekar vezetésének lehetőségét – ami egy pici ifjúsági zenekar. Ezt az együttest nyolc évig vezettem. Ott tanultam meg próbálni, dirigálni, felépíteni valamit. A második pedig az volt, amikor felkértek, hogy 2010-től vezessem a Gödöllői Szimfonikus Zenekart.

What do you think?

0 points
Upvote Downvote

Total votes: 0

Upvotes: 0

Upvotes percentage: 0.000000%

Downvotes: 0

Downvotes percentage: 0.000000%

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Felépült a mézeskalácsváros a könyvtárban – szavazzon Ön is a legszebbre!

Beszámoló a Gödöllői Civil Kerekasztal Egyesület munkájáról