in

Édesanyja a példaképe

Beszélgetés Szekeres Erzsébettel

A 30 perc című műsor eheti vendége Szekeres Erzsébet, Gödöllő város díszpolgára volt. A textilművésszel a Galga-menti motívumokról, a rá jellemző faliképek technikájáról, az Árpád-házi szentek és boldogok című művéről, és persze a jövőbeli terveiről beszélgettünk.

Tősgyököres gödöllőinek vallja magát, népművészeti inspirációs forrása az egész Galga-mente. Hogyan merített ebből a motívumkincsből és hol találkozott vele először?

Olyan megtiszteltetés ért, hogy Sára Ferenccel közösen rendezhettük meg az első Galga-menti fesztivált Turán. Az én feladatom volt a tárgyi és a viseletes anyagoknak a bemutatása. Az igazság az, hogy nagyon féltem, mert még soha nem találkoztam ezzel. Sára Ferenc, aki a népművészet mestere volt, azt mondta, hogy Szekérke, nem kell semmitől se félni, mert majd jönnek a tanítók, akik megmutatnak mindent. Így is lett. Nagytarcsáról, Zsámbokról, Galgamácsáról, Turáról jöttek a segítségemre. Tanítottak és a gyűjtésben segítettek. Turán ismerkedtem meg Zsiga Éva nénivel, akitől elleshettem, hogyan rajzolja fel a turai motívumokat a fehér gyolcsra.

Mikor és hogyan talált rá az Önt jellemző varrott faliképek technikájára?

Tulajdonképpen itt találtam rá. A fehér varrott anyagnak köszönhetem, hogy a varrott textil faliképeknél ezeket az apró ötszirmú fehér virágokat alkalmazom a mai napig. Emellett pedig Kallós Zoltán 1970-ben megjelent balladás könyve adta az alapot az elindulásomhoz. 1978-ban készítettem el az első grafikákat, majd pedig mellette próbáltam a balladás képeket elkészíteni.

Agrármérnökként végzett, a mezőgazdaságban dolgozott 1989-ig, iparművésszé a munkája mellett önerőből képezte magát. Hogyan zajlott ez le?

A gödöllői művésztelepre jártam, Remsey Iván vezetésével tanultam rajzolni és festeni. Az első varrott meseszőnyegemet, a „Kiskakas gyémánt félkrajcárját” az öcsém kislányának a születésnapjára készítettem 1970-ben. Gyakorlatilag így kezdődött a meseszőnyegek varrása. Ebben nagyon nagy segítségemre volt édesanyám, aki megtanított a varrásra. 1984-ben az UNICEF képeslapként kiadta a „Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske” című szőnyegem, ami bejárta a világot. – Hány féle technikát alkalmaz és melyik áll Önhöz a legközelebb? – A Kárpát-medence Európában a leggazdagabb a népművészeti anyagban. Elég, ha csak a hímzéskultúrára gondolunk. Más a sárközi, a mezőségi, a kalocsai, a matyó hímzés. Van száröltés, láncöltés, Margit-öltés, kolostoröltés. Ezeket mind megtanultam, illetve önszorgalomból a gobelinszövést is.

Hogyan születtek az Árpád-házi szentekről és boldogokról készült művei?

A Magyar Posta különleges alkalmakra felkér művészeket bélyegtervek készítésére. 2008-ban volt Árpád-házi Szent Erzsébet születésének a 800., Szent Imre hercegének pedig az 1000. évfordulója. Ekkor készítettem el Árpád-házi Szent Erzsébet két variációját. Az egyiken a rózsalegenda szerepel, a másikon pedig, amikor Wartburg várából menekült. Szent Imre hercegről pedig egy bélyegblokkot kellett készíteni. Végül nem az én terveim nyertek, de folytattam a kutatást és Hedvigig bezárólag elkészítettem az Árpád-házi szenteket. Majd felkerestem Szito Pálnét, aki a békésszentandrási szőnyegszövők vezetője volt és az ottani asszonyok lesszőtték a szőnyegeket a terveim alapján. 2008-ban aztán a 70. születésnapom a Gödöllői Királyi Kastély lovardájában be tudtam mutatni ezeket.

A textil mellett közismert grafikai munkássága is. Benedek Elek és Fésűs Éva mesekönyveket illusztrált…

Benedek Elek születésének a 150. évfordulójára Felsőzsolca kért fel, hogy készítsek grafikákat, ekkor készítettem el Benedek Elek 64 meséjének a grafikáját. A kiállítás nagyon jó sikerült, aztán a művek Budapestre kerültek a Magyarok Házába, ahol a Kairosz Könyvkiadó egyik vezetője is ott volt és megkérdezte, hogy hozzájárulok-e ahhoz, hogy a meseképekből a mesékkel együtt egy könyvet jelentessenek meg. Így jelent meg 2010-ben a „Mese, mese, meskete, minden hétre egy mese”. Majd ennek lett a folytatása a „Tűzmadár”, tavaly pedig megjelent a „Furulyás Palkó”. A meseképek megtalálhatóak a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának két előadótermében. A Benedek Elek-könyvek mellett kilenc Fésűs Éva-mesekönyvet is illusztráltam.

Dolgozott a Tessedik Sámuel Anyaotthonban, majd az idősek otthonában is, illetve a Petőfi Sándor Általános Iskolában.

Igen, az anyaotthon alapkőletételénél jelen voltam. Ekkor kért fel Roszík Ágnes és Roszík Gábor, hogy Suska Alfrédnével együtt az anyaotthonban lévő anyáknak tartsunk heti két alkalommal kézműves foglalkozást. Ez 12 és fél évig tartott, majd aztán, amikor az anyaotthon átalakult idősek otthonává, akkor Bada Mártával együtt tartottunk heti két alkalommal 70 és 100 év közti embereknek rajzot. A Petőfi iskolában pedig 10 évig tartottam a gyerekeknek kézműves foglalkozást és rajzot.

Min dolgozik most, milyen kiállításokra készül a közeljövőben?

Kallós Zoltánnak köszönhetem azt, hogy elindulhattam ezen a pályán. Úgy gondoltam, hogy szeretnék előtte tisztelegni egy kiállítással. Előkerestem a régi grafikákat, amik 1978-ban készültek és ennek kiegészítéseként varrott textil balladás képek lesznek még láthatóak. Ez a kiállítás jövő februárban lesz a Székesfehérváron. Minden egyes munkát csak tisztességgel, a munkának és az anyagnak a megbecsülésével és a Teremtőben való nagy hinniakarással lehet csinálni. Az egész életem folyamán, amit csináltam, azt az édesanyámnak köszönhetem. Ő az én példaképem.

What do you think?

0 points
Upvote Downvote

Total votes: 0

Upvotes: 0

Upvotes percentage: 0.000000%

Downvotes: 0

Downvotes percentage: 0.000000%

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Brácsa Extravaganza

Képviselő testületi döntések