in

Emlékezés dr. Mélykúti Csabára

 

Gödöllő egyik meghatározó személyisége volt az idén 15 éve elhunyt dr.Mélykúti Csaba. Legtöbbször a kastéllyal, a Kastélybarátok Egyesületével, az Erzsébet szavalóversennyel kapcsoltban említjük a nevét.

Tavaly ünnepeltük a Gödöllői Királyi Kastély Egyesülete megalapításának 25. évfordulóját. Az Egyesületet a városért elkötelezett gépészmérnök, helytörténész, dr. Mélykúti Csaba a helyreállítás alatt lévő Grassalkovich-, majd Királyi Kastély társadalmi hátterét alkotó civil szervezetként alapította meg 1995.június 13-án, Antal-napon. Elnöke dr. Mélykúti Csaba, díszelnöke pedig Pécsi Ildikó Érdemes Művész lett.

Az Egyesület célja volt civil védőhálóként összefogni mindazokat a gödöllői és nem gödöllői polgárokat, akik meg akarták ismerni a kastély történelmi szerepét, építését és helyreállítását, a kastélyhoz kapcsolódó híres eseményeket és évfordulókat, az egykori kastélylakók életét, elsősorban a Grassalkovich családét és Erzsébet királynéét. Ennek érdekében helytörténeti munkákat készítettünk, előadásokat, bel- és külföldi utazásokat szerveztünk, kiállításokat látogattunk, Antal- és Erzsébet- napi koszorúzást, megemlékezéseket tartottunk. Ezt a hagyományt a mai napig is őriztük.

Van azonban egy másik oldala is az éremnek: dr. Mélykúti Csaba szakmai sikerei és sokrétű tevékenysége mellett nem mehetünk el szó nélkül.

Nyíregyházán született 1930-ban, ott érettségizett a neves Kossuth Lajos Gimnáziumban. Gépészmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte meg 1953-ban, majd 1974-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szakmérnöki képzettséget szerzett. Ugyanitt tette le 1975-ben műszaki doktori vizsgáját. Munkahelyein fontos beosztásokban dolgozott: szerkesztési osztályvezető volt az EMAG Kombájngyárban, megyei főmérnök az Állami Gazdaságok Veszprém-Zala megyei Igazgatóságán. Végül a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet tudományos főmunkatársaként csoportvezető, osztályvezető, majd főosztályvezetőhelyettes lett. Később, mint a Műszaki Továbbképző Mérnökiroda vezetője, műszaki főtanácsos ment nyugdíjba.

Szakmai munkája mellett, illetve annak részeként hozta létre és fejlesztette a Mezőgazdasági és Gépkísérleti Intézetben a mezőgazdasági gépek múzeumát, mely nagy népszerűségnek örvendett. Emellett több mint 150 szakcikket írt – ebből 18 külföldi szaklapokban és konferenciakiadványokban jelent meg. A TIT Pest megyei alelnöke és a műszaki szakosztály vezetőjeként 500-nál több tudományos és ismeretterjesztő előadást tartott itthon és külföldön is. Munkája elismeréseként több miniszteri és egyesületi elismerésben részesült: két alkalommal nyerte el a Szocialista Kultúráért kitüntetést mezőgazdasági múzeumi, illetve közművelődési tevékenységéért.

Számos szakmai egyesület tagja volt: a fent említett TIT mellett a GTE-ben, mint a Mezőgép Karbantartási Szakosztály vezetője, a MAE-ban Gödöllői alelnök, a Gépjavítási szakosztály szervezőjeként tevékenykedett.

A gödöllői lapokban is számos helytörténeti cikke jelent meg. Nagy hangsúlyt fektetett a gödöllői történelmi hagyományok ápolására. A Rákóczi Szövetségben is tevékenykedett: tanulmányt írt Rákóczi Pest megyében és Gödöllőn, a Galga-mentén címmel. Ez, valamint a Kossuth Lajosról és az 1848/49-es szabadságharcról írt dolgozataival díjat nyert a Nyugdíjas Klubok és Idősek Országos Szövetsége Pest Megyei Klubszövetsége pályázatán. Pályázatot adott be 2003-ban a Ford Motor Campanyhoz az „Erzsébet királyné vers- és prózamondó verseny”, valamint „Gödöllő kulturális öröksége” témakörben, melyet elismerő oklevéllel jutalmaztak.

Nyugdíjazása előtt, 1987-ben megalapította a Tájak Korok Múzeumok Egyesület Gödöllői Klubját. Az Egyesület választmányának tagjaként, majd 2001 decemberétől országos elnökeként irányította a mozgalmi tevékenységet: ez közel 60 klub és 8500 tag egyesületi életének szervezését jelentette. ebben a szellemben alapította meg a Gödöllői Kastélybarátok Egyesületét is. Országjárásvezetőként 1990 óta elsősorban Gödöllőn és  környékén vezetett évente 18-26 csoportot, a táj, a szobrok bemutatása mellett a kort és a gödöllői legendákat is megidézte, amiket nagy előszeretettel gyűjtött. A „Gödöllői séták” keretében az itt lakókat –igazi lokálpatriótaként – igyekezett megismertetni szűkebb pátriájukkal. Kéziratban fennmaradt műve a „Szoborséták Gödöllőn” máig jól használható alapmű.

Gödöllő nyugdíjas klubjában, az Életet az éveknek keretében nagyon aktív közösségi tevékenységet fejtett ki felségével dr. Mélykúti Csabáné Icukával együtt (akitől idén májusban vettünk búcsút). Nekik köszönhetően számos rendezvény, kirándulás tette élménydússá a gödöllői nyugdíjasok életét.

Életműve megkoronázásaként 2003.január 22-én, a Magyar Kultúra Napján elnyerte a „Magyar Kultúra Lovagja” kitüntető címet a kulturális örökség ápolásáért és alkotó fejlesztéséért. Aranyosapáti községben a Kultúra Lovagrendje Emlékparkban az elhunyt kultúrlovagok kopjafái állnak, örök mementóként. Gödöllő Önkormányzata, a Gödöllői Királyi Kastély Barátainak Egyesülete képviselői és özvegye, dr. Mélykúti Csabáné 2007-ben az ő kopjafáján is elhelyezte a megemlékezés koszorúját.

Nagyszerű szakember, jól felkészült előadó, szélesműveltségű idegenvezető, a közösségért tenni akaró, igazi lokálpatrióta volt. A város civil szervezeteinek palettáján nyomott hagyott minden kezdeményezése, terve, alkotása. Büszkék vagyunk rá Gödöllő hírnevének öregbítéséért!

Emlékét kegyelettel őrizzük, munkánkat az Ő szellemiségében végezzük továbbiakban is.

Szlávik Jánosné

a Gödöllői Királyi Kastély Barátainak Egyesülete elnöke

What do you think?

0 points
Upvote Downvote

Total votes: 0

Upvotes: 0

Upvotes percentage: 0.000000%

Downvotes: 0

Downvotes percentage: 0.000000%

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Kovács Balázs: elengedhetetlen a kulturális működtetési rendszer újragondolása

Kénytelenek voltunk meghúzni a nadrágszíjat