A kultúra finanszírozás témájában is szakmai konferenciát tartott a Magyar Önkormányzatok Szövetsége Gödöllőn.
Dr. Gémesi György, a MÖSZ elnöke megnyitó beszédében kiemelte, a jelenlegi helyzetben nagy szükség van annak áttekintésére, hogyan tudják egymást erősíteni szakmailag a kultúra szereplői és hogyan tudnak ebbe bekapcsolódni az önkormányzatok.
Mint mondta, az energiahelyzet átírta a kulturális élet lehetőségeit, de kiemelte: Fontos, hogy a településeken ebben a helyzetben is meg tudjon maradni a kultúra iránt elkötelezett kör. Könnyű eldönteni, hogy valamit bezárunk, de utána újraépíteni a kulturális életet már nagyon nehéz – mondta.
A MÖSZ elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy a kormány részéről senki sem tudott eljönni a konferenciára, pedig kaptak meghívást. Leszögezte, a MÖSZ mindig is fontosnak tartotta az együttműködést a kormányzattal.
Bősz Anett, Budapest humán területekért felelős főpolgármester-helyettese a főváros kultúra finanszírozásáról és terveiről tartott előadásában beszélt az eddigi eredményekről, megemlítve többek között a Romano Kher szakmai megújítását, a szoborkoncepció újragondolását vagy a Kristály kulturális színtér megújítását.
Mint mondta, a főváros az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy növelje a kulturális intézmények támogatását. Úgy fogalmazott: A kultúra fenntartása szociális kötelesség, még most is, amikor az energiaválság tovább terheli a kulturális intézményeket.
Kitért arra is, hogy a magas művészet és a független előadóművészetet az underground kultúrát egyformán fontosnak tartja a főváros. Ezt jól tükrözi az ALT.BP. mintaprojekt, aminek során elkészült Budapest Alternatív Kulturális Térképe, ahol valamennyi művészeti irányzat helyet kapott.
Bősz Anett bepillantást engedett a novemberben kezdődő Budapest 150 programsorozatba is, amelynek nyitóeseménye a mozikat helyezi a középpontba, és ahol a „kevésbé hangos” intézmények is fontos szerephez jutnak.
Bízik benne, hogy a kultúra segíteni tudja a társadalmat a válságokból való kilábalásban. Mint mondta: Talán, ahogy Buda és Pest egyesítése, úgy ez az emlékév is képes lesz megteremteni egy társadalmi egyesítést.
Lőrinczy György, a Szentendrei Teátrum igazgatója a MÖSZ konferenciáján az együttműködések fontosságát hangsúlyozta előadásában, hogy a különböző szemléletű emberek színes kulturális életet tudjanak megvalósítani – ami náluk működik.
Megoldást keresve a jelenlegi helyzetre úgy fogalmazott: Nem csak pénz létezik a világon – másban is kell gondolkodni, már csak azért is, mert ma már nem nyújt garanciát sem a támogatási okirat, sem a nyertes pályázat. Példaként hozta a jegybevételi beosztással és kommunikációs támogatással megvalósítható lehetőségeket.
Felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes figyelni az országos pályázatokat is, valamint kiváló lehetőségeket lát a kapcsolati tőkében. Példaként hozta fel: Két éve dolgoznak együtt Balázs Jánossal, így a Cziffra György rendezvénysorozatba be tudták kapcsolni a várost.
Problémaként jelölte meg azonban, hogy a közös pályáztatási rendszerben (önkormányzat – kormányzat ) fontos lenne változtatni a bizottsági tagsági arányon: a delegáltak fele-fele arányban kellene, hogy helyet kapjanak.
Az elmúlt napok kulturális híreire reagálva kiemelte: Nem bezárni kell a kulturális tereket, hanem kitalálni valamit, hogy mit tehetünk.
Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem egykori vezetője – aki egyben professzora és színész-rendező is egyben – szerint Magyarországon a kultúra túlságosan bürokratizált és átpolitizált – hangzott el a MÖSZ konferenciáján.
– Kétségbeesetten próbálom megérteni az itteni helyzetet, de nem megy. Hiába próbálkozom – mondta Gáspárik Attila, 11 évig vezette a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházat, amely az elején csupán 1 százalékát termelte meg maga a működési költségének, de a Covid idején már elérték a 30 százalékot. – Sok politikai támogatást nem kaphattunk, pedig Románia második legnagyobb színházáról van szó, ahol évente 186 előadás, két társulat, egy magyar és egy román, valamint 70 színész.
A jelenlegi, újabb válsággal sújtott időszakra vonatkozóan úgy fogalmazott, hogy “Önök túldramatizálják a helyzetet, ami már a határon túli magyarokra is átragad. Meg kell próbálni alkalmazkodni.”
Ami pedig az önkormányzatok szerepét illeti, szerinte nekik kell identitást kell az ott élők közösségének, és sokkal több teret hagyni a helyi kezdeményezéseknek.
A könyvtárak jövőjéről Liskáné Fóthy Zsuzsanna, a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ igazgatója tartott előadást.
Mint elmondta, Gödöllőn minden 5. lakos könyvtári tag, a legfontosabb adatok közül pedig kiemelte, évente mintegy 7000 olvasó fordul meg az intézményben, átlagosan 600 rendezvényt tartanak, s naponta 3-4 gyermekcsoportot fogadnak.
A résztvevők megismerhették azokat az újfaja megközelítéseket, amelyek igyekeznek vonzóbbá tenni sz intézményt. Ahogy Fóthy Zsuzsanna fogalmazott: Ez a könyvtár már nem a csend birodalma, ahol a szürke köpenyes könyvtárosnéni fogadja a látogatót. Folyamatosan dolgoznak a megújuláson, ennek jegyében valósították meg a zöld udvart, ahol a felnőtteket nyugágyak várják, a gyerekek pedig az olvasás mellett pingpongozhatnak is, ha ahhoz van kedvük. Az idén 20 éves könyvtárban KamaszHíd ad lehetőséget a diákoknak hasznosan eltölteni az időt, a legkisebbeket pedig babasarok várja. Az itt dolgozók igyekeznek maximálisan kiszolgálni az olvasói igényeket, ehhez illeszkedve üzemelték be a könyvládát, ami 24 órában áll azok rendelkezésére, akik nyitvatartási idő alatt nem tudnak eljutni a könyvtárba. Összehangolják a hagyományos szolgáltatásokat és az újdonságokat, így például a digitális szolgáltatásokat.
Az olvasói tereket úgy alakították ki, hogy azok lehetőséget adjanak különböző csoportos foglalkozások megtartására.
Mint elmondta, a finanszírozást 90 százalékban az önkormányzat biztosítja, a maradék 10 százalék pályázati forrásból, valamint az adó 1%-ából tevődik össze.
A jövő tekintetében fontosnak nevezte a szakmai szervezetek összetartását, a szakma társadalmi elismertségének növelését, és az önkormányzatok támogatását, ahogy az Gödöllőn biztosított. Kiemelte, az önkormányzat a források mellett mindig biztosította a szakmai autonómiát is. Ezek mellett fontosnak nevezte, hogy jó szakembereket tudjanak képezni, hogy ne öregedjen el a könyvtáros társadalom.
Az intézmény munkatársai egyébként is nagy hangsúlyt helyeznek a fiatalok megszólítására, élve a közösségi média és az online tér adta lehetőségekkel.
Szólt a társadalmi szerepvállalás fontosságáról is, példaként hozta fel, a Házhoz visszük a könyvet programot, aminek részeként a covid járvány idején is eljuttatták az olvasnivalót a lakossághoz.
Úgy fogalmazott: A könyvtárak jövője szempontjából a gödöllői recepthez három összetevő kell: kultúra támogató önkormányzat, szakmai autonómia, és elhivatott szakmai csapat.
A konferenciát kerekasztal-beszélgetés zárta „Befagyasztott kultúra? Az önkormányzatok kulturális feladatai és finanszírozási lehetőségei” címmel.
Az eszmecserében Nyirati Klára, Baja polgármestere, Bc. Mgr. Takács Tímea, a Dunaszerdahelyi Csaplár Benedek Város Művelődési Központ igazgatója, Bordás István, a Magyar Népművelők Országos Egyesületnek elnöke és Mádi Zoltán, a Vígszínház, gazdasági igazgatója vettek részt.
Valamennyien egyetértettek abban, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben nem a kulturális intézmények bezárásra kell törekedni, hanem új megoldásokat kell keresni.
Ezekből is ízelítőt kaphattak a jelenlévők, a Vígszínház „hétköznapi” ötleteitől, mint pl. a nélkülözhető műszaki berendezések leállítása, vagy a bajai önkormányzat terve, ahol kibővítik a kulturális intézmények funkcióit – egyfajta fordított gondolkodással – programokat szerveznek, hogy közösségben – de nem melegedőben – lehessen eltölteni az időt.
Mint kiderült, hasonlóan gondolkodik a Vígszínház vetetése is: nem készülnek bezárásra és nem hagynak el bemutatót sem. Mádi Zoltán kijelentette: az utolsó emberig harcolni fognak. Utalt arra, többek között nagyobb hangsúlyt fognak fektetni jegyeladásokból származó bevételre, ami jelenleg az egyharmadát teszi a költségvetésüknek.
Bordás István úgy vélte, az önkormányzatok mindenhol elkötelezettek a kulturális szolgáltatások fenntartása iránt, ezért is fontos az új – akár formabontó megoldások keresése.
Dunaszerdahelyen sem könnyű a helyzet – mondta el Takács Tímea. Náluk is folyamatos a gáz árának emelkedése. A szlovák kulturális finanszírozási rendszer jelentősen különbözik a miénktől: A szlovák kormány a városi művelődési intézményeket nem támogatja, ők teljesen az önkormányzatoktól függenek. Dunaszerdahely önkormányzata pályázat útján támogatja a különböző kulturális, civil és sport szervezeteket.
A résztvevők egyetértettek abban, a következő időszak túlélése nagyban az önkormányzatokon fog múlni.
Fotók: Jaeger Ákos, Tatár Attila
