Nehéz évet tudhat maga mögött Gödöllő önkormányzata, és a 2023-as esztendő is számtalan kihívást tartogat a város vezetése számára. Dr. Gémesi György polgármestert Újvári Miklós kérdezte Gödöllő jelenlegi helyzetéről és a következő időszak terveiről.
Vágjunk rögtön a közepébe! Tervezi-e, hogy 2024- ben újraindul a polgármesteri székért Gödöllőn?
– Megbeszéltem a csapattal és ennek eredménye, hogy igen, indulok.
– Hogyan telt el az elmúlt év, annak fényében, ami a gazdaságban, az önkormányzatok helyzetében történt?
– Ami itt megy, az már nagyon rég nem önkormányzati autonómia, nem önkormányzati rendszer. Nagyon átrendezte az elmúlt 12- 13 évben a kormány az önkormányzatok és a kormány közötti forrás- és feladat-megosztást. Ennek a lényege egy nagyon erős centralizáció. A finanszírozás is nagyon rossz ahhoz képest, ami 1990-ben volt. Ennek ellenére azt gondolom, ennek a munkának van értelme, szépsége, és a nehéz helyzeten úrrá lehet lenni!
– Tavaly, finoman szólva is, drasztikusan megemelték az energiaárakat az önkormányzatok és intézményei számára. Gödöllő is kénytelen volt lépéseket tenni.
– Egyik pillanatról a másikra jelezték nekünk, hogy több mint tízszeres lesz az energiaár. Aztán később, hogy a távhő ára megemelkedik tizenhatszorosára. A helyzet több mint katasztrofális. Drámai! És ma sem tartunk ott, hogy ennek a végét látnánk. Persze a helyzet valamivel jobb, mint tavaly augusztus-szeptemberben volt, hiszen a gáz világpiaci ára nagyot esett, és ennek alapján a kiszámolt távhődíj is csökkeni fog januártól. De azonnali intézkedéseket kellett meghozni. Kiszámoltuk, mennyi többletköltséget jelent ez nekünk erre a fűtési szezonra, ami olyan 600 milliós nagyságrendűnek jött ki. És aki tudja, hogy 6,5-7 milliárd forintos működési költségvetése van a városnak, akkor ez azt jelenti, hogy 10 százalék a többletköltség. Mindez két év Covid után, amikor elvonások voltak, amikor visszaesett a gazdaság, amikor egy csomó költséget vágtak a nyakunkba. Dönteni kellett: prioritást élveznek az egészségügyi intézmények, a szociális otthon, a bölcsődék és óvodák. Sajnos itt esett áldozatul a kultúra egy része, hiszen a Művészetek Házát ideiglenesen be kellett zárni, a könyvtár és a múzeum nyitvatartását is korlátoztuk, és kisebb intézményeket, úgy mint a Civil Ház és a GIM-ház, azokat a fűtési szezon idejére bezártunk.
A közvilágításnál pedig abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy 2023 végéig van a korábbi áron szerződésünk.
Működik az energiagazdálkodási munkacsoport, amellyel áttekintettük a városi fűtésrendszert. Mondhatnám azt is, hogy radiátorról radiátorra megnéztük, mik a teendők. A kormány a saját intézményei számára 25 százalékot írt elő, ésva mi célunk is az, hogy 25 százalékos megtakarítást tudjunk elérni. A 2023-as költségvetésben lesznek már olyan beruházások, felújítások, amik az energiatakarékosság jegyében fognak megszületni. Ezek mellett pályázatokon is nyertünk pénzt, és bízunk benne, hogy fogunk is. Ilyen pályázati forrás például a palotakerti óvodának az energiahatékonysági felújítása: külső szigetelés, nyílászárócsere, vagy például a Művészetek Házának napelemmel történő ellátása.
-– Ezek hoznak majd annyit, hogy látványosan javuljon a helyzet? Mert azért itt tíz-tizenötszörös árakról beszélünk!
– Tíz-tizenötszörös árakat nem, de ezeknél az áraknál azért most egy picit jobb a helyzet, hiszen a gáz világpiaci ára jelentősen csökkent a tőzsdén. Nyilván, ennek nem látjuk a végét, de ezek a beruházások egy és három év távlatában, egy középtávú program kapcsán születnek meg. És lesz egy 15- 20 év távlatra kinyúló energiahatékonysági programunk, amivel azt szeretnénk elérni, hogy kevésbé függjünk ezektől a hatásoktól. Próbálunk a zöldenergia irányába elmenni, alternatív lehetőségeket bekapcsolni a város életébe.
– A kormány a tízezer lakosnál nagyobb településeknek bizonyos menynyiségű pénzt visszaosztott a háborús helyzetre és a rezsiválságra hivatkozva, és Gödöllő is kap 86.5 millió forintot…
– Az előbb említettem, hogy nagyjából 600 millió forintos a többletköltség, tehát a megtakarításokkal és a bezárásokkal együtt 300-400 millió lesz a végösszeg. Ehhez kaptunk 86 millió forintot. Mindenki számolja ki, hogy ez hány százalék!
– Ha már ez talált pénz, mondjuk így, akkor nem lehetne ebből a máriabesnyői postát újranyitni?
– Mindannyiunknak fájt, hogy bezárt a máriabesnyői posta. Ez is úgy indult el, hogy azt mondta a kormány, ideiglenesen zár be, és arra hivatkozott, hogy a megnövekedett energiaköltségek miatt kell néhány hónapig szüneteltetni. Azután kiderült, ez nem igaz.
Be kellett zárni 366 postát, mert a Magyar Postának a költségvetését kellett egyensúlyba hozni. Elmentem Fónagy János miniszterhelyettes úrhoz, a Magyar Posta vezérigazgatójához, hiszen a területi önkormányzati képviselő úr is aláírásokat gyűjtött. Én magam is aláírtam ezt a petíciót.
Azt a választ kaptam, hogy ha kifizetjük a működési költségek felét, akkor újra kinyitnak. Tehát nem az energiaköltségeket, amit viszont vállaltunk volna! Én voltam az első, aki azt mondtam, hogy a város az energia többletköltséget, ami 500 ezer forint, bevállalja. De a teljes működési költséget kellett volna biztosítani! És meddig? Erre Fónagy miniszterhelyettes azt mondta, hogy a választásokig, ami 18 hónap. Tehát nem 20 millió forintról van szó, hanem 20 + áfa, és még fél év, 13 + áfa. Majdnem 40 millió!
A Magyar Posta 2020-ban és 2021-ben is nyereséges állami cég volt. A miniszterhelyettes úr mondta, olyan megszorítások vannak a postánál is, ami ezt a döntést indokolta.
– Magyarán szólva, nem 20 millióról beszélünk, hanem 40-ről.
– Az a 86 millió nem használható erre, mert azt másra kaptuk. És a 2023-as évnek a költségvetését össze kell állítanunk, ott nagyon sok helye van ennek a pénznek. Még egyszer mondom: nyilván nagy baj, nekem is fáj, de nekünk arra kell koncentrálni, ami a városi feladat, és ott is vannak nagyon komoly kihívások.
– Egyébként ebben az évben várható nagyobb fejlesztés?
– Vannak folyamatban lévő fejlesztések és vannak előkészítés alatt állók. Sokan mondták,hogy Gödöllő, mert nem fideszes, nem tud pályázaton eredményesen szerepelni. Örömmel mondom, 1,5 milliárdot nyertünk több projektre. Ilyen például a palotakerti óvoda és a Művészetek Háza energiahatékonysági beruházása, de nyertünk 260 milliót a városi piac és környezetének rendezésére. Folyamatban a kerékpárút-építés, és a Blaha a vízelvezetésére nyertünk 300 millió forintot. Nagyon komoly munka egy-egy ilyen pályázatnak az előkészítése. Ezek EU-s forrásból vannak. Városi forrásból az önrészeket, a többletköltséget tudjuk beletenni ezekbe a beruházásokba. Egymilliárd forintos adót fizetünk az államnak, ami szerintem nem korrekt dolog.
– Elkészül-e a városháza 2023-ban?
– A városházát mondhatnám annak az állatorvosi lónak, ami a mai építőiparra jellemző. A döntést én ma is jónak tartom. Épp ma beszéltem valakivel, aki kérdezte, hogy miért kellett a régit lebontani. Az én kérdésem az volt: És ön szerint miért kellett lebontani a Népstadiont? Nyilván azért, mert elavult volt az épület, mert nem volt energiahatékony. Sajnos a kivitelezővel küszködünk. Egy teljesen korrekt közbeszerzési eljárás után nyerte el a kivitelező. Jó árat kaptunk, a kivitelező pedig többször nekifutott, és nehezen tudja ezt a feladatot elvégezni.
– Mire hivatkozik?
– Először a Covidra. Ebben igaza volt, mert akkor kellett volna elkezdeni, ott csúszott fél évet vagy egyet. Utána a munkaerőhiányra, amiben szintén van igazság, hiszen abban a stádiumban Magyarországon hatalmas EU-s pénzeket használtak fel. Akkor épült a stadion is, és kiszívta a versenyképes munkaerőt a térségből. Közben megvettük a Kereskedelmi és Hitelbanknak az épületét, ahol olyan szolgáltatói részt szeretnénk építeni, ami a gödöllőieknek többletlehetőséget nyújt a városházi szolgáltatások felett.
A városháza-építés befejezésével kapcsolatban, sajnos, egy új közbeszerzést kell kiírni. De látjuk az uszodánál és a bíróságnál is, hogy nem volt olyan egyszerű a beruházás. A költségek az uszodánál felmentek 3 milliárdról majdnem 10-re, és a bíróság épületénél is nagyon sok probléma volt. Ez a magyar építőipar. Nagyon le van korlátozva a beleszólási lehetőség a közbeszerzésbe – legalábbis nekünk, önkormányzatoknak. Emiatt nagyon nehéz ebben a gazdasági helyzetben, ilyen jogszabályi háttérrel szankciókat és pressziót gyakorolni egy kivitelezőre. Nagyon bízom benne, hogy egy gyors közbeszerzési eljárás során le tudjuk bonyolítani ezt a folyamatot, és utána körülbelül négy hónap kell a befejezéshez.
– Lehet, hogy más fogja befejezni?
– Valószínűleg igen. Ami megint a közbeszerzési törvény alapján fog megtörténni. Most épp a munkatársak mérik fel az elmaradt munkákat, ezeket összegzik.
– Tényleg luxusvárosháza épül, ahogy a kritikusok mondják?
– Annyira lesz luxus, amennyire én luxus dolgokat szoktam igénybe venni. Nagyon puritán lesz, de a munkafeltételeket kitűnően biztosítani fogja. Mert éppen ez volt az, amit az előző épületben nem tudtuk megoldani: hogy az épület energiahatékony legyen, de egyúttal kifogástalan feltételeket szolgáltasson a munkavégzéshez.
– Az említett gödöllői ellenzék egyik Facebook-oldalán találtam egy megoldási javaslatot: “Dollár Gyurinak nem kéne annyit lopni, számolatlanul szórni a pénzt luxus életre.” Megfogadja ezt a tanácsot?
– Látok ilyen internetes oldalakat. Ilyenkor az ember kettőt nyel és elfordul, mert nincs energiája arra, hogy bíróságon ezeket a vádakkal és ezeket a hazugságokkal szemben megvédje magát. Ráadásul a jogszabályok sem olyanok, hogy ebben azt a felet segítenék, akinek igaza van, vagy akit támadnak és a becsületét megsértik.
– Lehet tudni, hogy ki támad? Vagy miért?
– Nem. Egy feljelentés után a rendőrség odáig jutott, hogy ezeknek a facebookos portáloknak megtudja a helyét és azt, hogy működik, de a Facebook nem adja ki, hogy ki írogatja ezeket. Név nélkül. És akkor menjünk egy picit a tartalmi részére! Volt egy politikai nagygyűlés, ahol magas pozícióban lévő fideszes politikus is számonkérte ezt. Én azt tudom erre válaszolni, hogy meg lehet nézni az én vagyonomat, minden nyilvános. Itt élek Gödöllőn gyerekkorom óta. Ha kérné tőlem a fideszes ellenzék, hogy mutassam meg a bankszámlámat, föltárnám nekik és megnézhetnék nyugodtan, hogy hová és milyen formában utalom a pénzeket, vagy honnan kapok forrásokat. Az elmúlt 33 évben nem növekedett a vagyonom. Növekedhetett volna, ha úgy járok el, mint mások. Ellentétben azokkal, akik most ezeket állítják rólam, és adott esetben, akár a politikai életben is együtt dolgoztunk. Ez azért nagyon fáj, mert abból a környezetből is jönnek ezek a kritikák itt, helyben, akik velem dolgoztak. Akik minden lehetőséget megkaptak arra, hogy bebizonyítsák, ezért a városért ők is nagyon sokat tudnak tenni. Akik bizony ebből a funkcióból jól jöttek ki. És most mind ott van a „túloldalon”. Tehát azon az oldalon, ahonnan jönnek ezek a kritikák.
– Nem akar neveket mondani?
– Mindenki tudja, kikről van szó. Tőlem kapták meg a lehetőséget arra, hogy dolgozzanak, mellettem, velem. Azt azonban nem tűröm, hogy belenyúljon valaki a kasszába. És bizony, sajnos, vannak, akik megtévedtek. Másra koncentráltak, mint kellett volna a munkakörük kapcsán, és szépen átmentek arra az oldalra, ahol azért látjuk, akár országosan is, akár más területen is, nem a szociálisan hátrányos helyzetű emberek életét élik.
– Mi ebből Gödöllőn csak azt láttuk, hogy egy-két ember a városházáról egyszer csak távozik, de büntetőügyeket, nagy botrányokat nem. Miért?
– Nagyon nehéz döntés, hogy hogyan megy neki valaki egy ilyen kérdésnek, milyen jogi eszközeink vannak arra, hogy megvédjük a város vagyonát. Én jártam bíróságra. Nem is keveset! A becsületemet nem tudom megvédeni a bíróságon, mert olyanok a jogszabályok. És olyan ügyvédi kör is van, akik arra specializálódtak, hogy a bűnözőket védjék. Amikor szállodaügyben a bűnözők miatt teszek feljelentést, amikor védem a város vagyonát, feljelentést teszek, az utolsó erőmig küzdök azért, hogy ha nem végzett el valaki egy munkát, akkor ne kapjon érte pénzt, és emiatt egy 10 éves úgy ér véget, hogy bizonyos részében annak adnak igazat, aki nem végezte el a munkát, akkor nagyon óvatosan kell ezekkel az eszközökkel bánni. Mert bizony ez a dolog visszájára is
fordulhat. Összességében egyébként a szállodaügyből mi nem jöttünk ki rosszul. Sokkal, de sokkal jobban és jól ért véget, vagy ér véget, mert még folyamatban van, mint ahogy azt terjesztették rólunk itt a városban.
– Ezt a kérdést hadd közelítsem meg máshonnan! Itt, a Szilhát utcában van az a végrehajtó iroda, amit úgy hívnak, hogy Schadl–Baranyai végrehajtó iroda, amely egy időben megpróbálta a város teljes vagyonát zárolni. Ennek az irodának a névadói jelenleg részben háziőrizetben, részben előzetes letartóztatásban vannak. Akik velük együttműködtek, azokról mi a véleménye?
– Én bűnözőknek nevezem őket, az előzetes letartóztatás okainál már ezt lehet mondani. De az az államtitkár, aki kamera előtt nyilvánosan átveszi a kenőpénzt, ugyanennek az ügynek az oldalágában benne van. Biztonsággal használják ki a politikai előnyöket, hogy gyarapítsák a vagyonukat. Ebben az ügyben megtörtént, hogy amikor mi szállodaügyben mindent szépen lerendeztünk jogilag, amit a bíróság előírt, teljesítettük, ezzel párhuzamosan néhány nappal még határidő előtt, fogták magukat, és rátették az ötmilliárdos vagyonra a kezüket végrehajtáson keresztül és le akartak emelni 750 millió forintot a számláról. Megoldottuk. Nagyon felkészült volt a jegyző úr. Nyilván, jogi segítséget vettünk igénybe. Erről tudtak néhányan a gödöllői fideszes
ellenzékből. Rákérdeztem, ki tudott róla, ki nem? Volt, aki elmondta, volt, aki nem válaszolt a kérdésemre. December eleje volt, az év végi fizetések kerültek volna bajba, a város működése lehetetlenült volna el. Ha ezt megcsinálják, mehettünk volna a pénzünk után.
Akkor az azt jelentette volna, hogy megroggyan a város és csődbe kerül. És volt, aki erről tudott politikai szinten. Mi kivédtük ezt a problémát. És ennek ellenére, újra és újra abból a körből folyamatosan az a kritika ér, hogy én nem engedtem kifizetni 80 akárhány millió forintot. Itt a város egy 200 millió forintos nagyságrendű pénzt vesztett, nem 750 milliót! És a másik oldalon pedig a bűnöző, aki ellen – nem ellenem, ellene! – másodfokon jogerős ítélet született.
– Ez, aki a kivitelezője volt a szállodának?
– Másfél év felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Most folyik az első rész lezárásával, ennek a több mint 400 millió forintnak a visszaperlése. Ez a szálloda évente nagyjából 100 milliót termel a városnak. Most a 2023. évi költségvetésben is, aminek már láttam a tervezetét, bent van egy 72 millió forintos szállodai befizetés. Ebben a recessziós időszakban! Tehát, ha valamit ezen a peren vesztettünk is, és nyilván a perlés után vissza is szerzünk, azért azt el kell mondani: Az elmúlt időszakban, a szálloda beindulása óta, több mint 1-1,2 milliárd forintot termelt a városnak.
– Amikor ön polgármester lett 1990- ben, akkor a város lakossága 28.195 fő volt, jelenleg 31.640. Nem olyan nagyon sokkal több. Eközben Veresegyház lakossága megháromszorozódott, Szadáé is megduplázódott. És a teljes agglomerációra ezt el lehet mondani. Gödöllő ebből a szempontból kivétel. Ez tudatos politika az elmúlt 3 évtizedre, hogy a városnak a lakossága ne nőjön meg?
– Igen, ez egy tudatos stratégia, hogy az az infrastruktúra, és az a szolgáltatási kör, amivel mi a város lakóit szolgáljuk, az minőségileg javuljon és ki tudja szolgálni az itt lévő igényeket. Ha mi úgy nőttünk volna, mint Veresegyház, akkor most 50-60 ezren lennénk, vagy még többen. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek stratégiai elképzelések, hogy az integrált városfejlesztési stratégiában, ami a következő hét évet vetíti előre, nem lesznek újabb lakóövezetek kijelölve. De ezt szeretnénk az egyetem fejlesztésével párhuzamosan csinálni. Ide fiatalokat, oktatókat, szakembereket lehet kötni majd, nyilván, a lakáshoz jutási lehetőségek kapcsán. Ez egy stratégiai cél. De az, hogy úgy növekedjen a város, hogy ne legyenek meg a feltételei a minőségi életnek, azt én sosem támogattam. Én annak a 33 ezer állandó és néhányezer ideiglenes lakosnak a mindennapi életéért, a minőségi életéért vagyok felelős, és nem azért, aki üzleti vállalkozásként lakóparkok építésével bővíteni akarja, és jobban megterhelni a várost.
– Mire gondol itt életminőségben? Infrastruktúrára? Oktatási intézményekre? Mi az, ami megterheli a várost?
– Egyrészt nyilván az infrastruktúra. Azért reggel fél nyolc és nyolc között nagyon nehéz eljutni bármelyik pontra. Egyébként összességében nem annyira rossz Gödöllőn a városon belüli közlekedés; én is naponta élem ezt az életet. A másik pedig a bölcsődei-óvodai szolgáltatások, szociális ellátások, kulturális szolgáltatások, ami ahhoz kell, hogy jól érezzék az emberek magukat. A harmadik, nyilván, ha belterületbe vonunk valamit, akkor ott újabb infrastruktúrális költségek vannak. Ennek nincs meg a feltétele. Azt gondolom, amíg ez nem látszik, addig nagyon óvatosan kell ezekkel bánni. Ennek ellenére növekszik a lakosság, mert az építőipar vállalkozási szektora abban érdekelt, hogy lakásokat építsen. De összességében nem cél, hogy hirtelen megnövekedjen a lakosság.
– Tudni lehet, van egy komoly földtulajdonosi kör, amely ténylegesen arra vár, hogy a külterületi szántójukat belterületbe vonják. Ezek naponta kilincselnek a városházán, hogy mikor lesz már az én földem belterület, és mikor tudom eladni, parcellázni?
– Többen közülük az ellenzéket erősítik, annak érdekében, hogy a Gémesi menjen. És akkor majd az a döntéshozói kör, ami bekerül a város vezetésébe, mondjuk politikai hátszéllel, az akkor ebben a dologban változtatni fog.
– Egyébként az egyetemi fejlesztés majdnem idehozott tízezer új lakost, hiszen még egy fél évvel ezelőtt is úgy nézett ki, hogy egy nagy campus épül ennyi új hallgatónak.
– Lehet, nem is baj, hogy egy pici időt kapunk arra, hogy ezekhez a nagyívű tervekhez akklimatizálódjon a város. Jó a kapcsolat a rektor úrral, folyamatosan konzultálunk. Most náluk is folynak a felújítások, energiahatékonysági beruházások. Működtetik az uszodát, amit hála Istennek nem kellett bezárni!
– A Török Ignác Gimnázium ügye elég nagy port kavart tavaly. Hogy látja, ki volt ezért az egész őrületért a felelős?
– Ami ott történt, az gyalázat. Én sokáig – mivel, sajnos, már nem hozzánk tartozik az oktatás – csöndben voltam. De amikor azt láttam, hogy a gyerekek az utcán tanulnak; és jöttek az információk, hogy elképesztő zajos a környezet, hogy építési területre hajtanak be 730 gyereket és a tanárokat, akkor kezdtem felemelni a szavam. Kértem Pintér Sándor belügyminiszter urat, hogy csináljon vizsgálatot. Kirendelte Maruzsa Zoltán államtitkár úr az egyik főosztályvezetőt, aki itt vizsgálódott és felelőst nem állapított meg. Kértem, egy rendkívüli képviselő-testületi ülésre jöjjön el az országgyűlési képviselő úr. Itt volt az oktatási hivatal, a tankerületnek az igazgató asszonya, a főosztályvezető úr.
Nem kaptunk érdemi válaszokat a kérdéseinkre. Az biztos, hogy mielőtt a gyerekeket behajtották az építési területre, az országgyűlési képviselő úgy nyilatkozott, hogy egyetért a tankerület vezetőjével, hogy ez oktatásra alkalmas. Aki oda bement, az tudja, hogy nem így volt. Amikor leszakadt az ég valamelyik hajnalban és szétázott a konyhánk, bementem. Csak egyszer mentem be az iskolába. Küldték hozzánk a különféle képeket, videókat, hogy azbesztet bontanak tanítási idő alatt. Akkor azt láttam, hogy ez valami elképesztő, tragikus. Azt gondolom, volt értelme. Abban a pillanatban sokkal koncentráltabb lett a felújítás. A nehéz időszakon úgy lett túl a gimnázium, hogy a Művészetek Házában, az egyetemen, a líceumban és a Petőfiben is tanultak… Szanaszéjjel.
Nem azzal van baj, hogy a beruházás csúszott, mert az építőipar, mint említettem, olyan, amilyen. Az a baj, hogy június végén, amikor elment mindenki szabadságra és a tankerületi igazgató dolga lett volna tudni, hogy szeptemberben ki, hol kezd, akkor meg lehetett volna szervezni. És nem behajtom a gyerekeket az építési területre, és nem elfordítom a fejem, hogy itt minden működik és először még azt is mondom, hogy nem igaz, hogy azbeszt volt. Azután elküldték a videót, én is feltettem és elküldtem a tankerület igazgató asszonyának, aki utána azt mondta, hogy igen-igen, kétségen kívüli, de nem ütötte meg a káros mértéket. Hagyjuk lenyugodni a problémát, tanuljanak a gyerekek. Iszonyatos nagy munka lesz a pedagógusoknak a hátrányt behozni. Bízunk benne, hogy az érettségi időpontjára már mindenki elfelejti az egészet!
– Még van egy probléma: a szemétkérdés.
– A hulladékgazdálkodás helyzete ma tragikus. Talán, ha a MOL június végével átveszi a teljes üzemeltetést, javít a helyzeten. A város felállított egy hulladékkal foglalkozó munkacsoportot, ami szépen összeállította azt a programot, azt a tervet, ami alapján szeretnénk a „Tisztább Gödöllőért” programot megvalósítani. Ez részletezi a szelektív szigetek helyzetét is. Elindult egy kísérleti fázis. Tizennégy lépcsőház zárható kukákat kapott. Ez most szépen elkezdett működni. Nem fogjuk tudni egyik pillanatról a másikra mindegyiket, de szépen végigmegyünk egy-két év alatt ezen a zárható kuka programon, ami igényli a lakosság aktivitását is. Ez nagyon fontos, nélkülük nem megy. A munkacsoport eldöntötte, hogy fel fogjuk számolni a szelektív szigeteket. De nem egyik pillanatról a másikra. Úgy tűnik, a MOL az üvegvisszaváltást másképp tervezi: vissza kell majd venni az áruházaknak az üveget. Tehát nem kellenek a szelektív szigeteken az üveggyűjtők.
Bővíteni fogjuk a kamerás rendszert. Nagyon lényeges, hogy szeretném a lakosságot is bevonni, ilyen „hulladékkommandó” formájában – de ezt ne rossz értelemben vegyék! Mert nélkülük nem megy. Nekik is kell figyelni, ki és hogyan él vissza azzal a helyzettel, hogy ő sötétben oda dobja a szemetét…
– Végigmentünk a problémákon. Még mindig úgy gondolja, hogy újraindul 2024-ben a polgármesteri székért?
– Úgy gondolom, mert amikor ezekről a kérdésekről beszélek, akkor érzem ezt a kihívást. Akkor érzem azt, hogy van értelme annak, hogy egy közösség, ha bizalmat ad, akkor annak az ember próbáljon megfelelni és próbálja azokat a feltételeket biztosítani egy ilyen település működésében, ami számukra a biztonságot, a stabilitást adja meg.
Újvári Miklós – TA
(Az interjú január 26-án délutántól teljes terjedelmében megtekinthető lesz a Godollonettv Facebook-oldalán.)
