in ,

Kávéházi esték – Szabó Magda 100+1 Szeretet, harmónia, elegancia Debrecenből

A február 18-ai Kávéházi esték rendezvénysorozat a XX. századi magyar irodalom egyik legendás, legismertebb, legtöbbet fordított írónőjének, a költő és végzettségét tekintve tanár, Kossuth-díjas Szabó Magdának állított emléket. Az Abigél és más népszerű regények szerzője tavaly ünnepelte volna születésének 100-ik évfordulóját; 2017-ben ebből az alkalomból az ország számtalan pontján tartottak irodalmi megemlékezéseket. Az évfordulóhoz kapcsolódó Szabó Magda 100+1-en a Királyi Váróban L. Péterfi Csaba beszélgetett Juhász Anna irodalmárral, a Szabó Magda centenárium házigazdájával, Tasi Gézával, az írónő keresztfiával és jogutódjával, valamint Mészáros Beáta drámapedagógussal. Zongorán Ferenczy Beáta, hegedűn Dezső Piroska, csellón T. Pataki Anikó működött közre.

Az első gondolat Szabó Magdáról? Mészáros Beáta a színjátszást hozta fel; ráadásul az általa vezetett Garabonciás Színtársulat az Abigélt is fel kívánja dolgozni, iskolások részvételével. Az írónő keresztfia szerint mindenkihez volt egy jó szava, még az utcaseprőhöz is, mondván, hogy „fontos munkát végez“. Juhász Anna kivételes helyzetben volt, hiszen édesapja révén személyesen is megismerhette Szabó Magdát. Kiemelte, hogy szerencsések vagyunk, hogy az anyanyelvünkön olvashatjuk a műveit.
Pedig volt idő, amikor nem nagyon lehetett Szabó Magdáról hallani és olvasni: mindezekről az 1950-es évek tehetnek. Költőként semmi kedve nem volt Rákosit éltető versikéket farigcsálni. 1949-ben megkapja az irodalmi Baumgarten-díjat, amit visszavesznek tőle, állásából kirakják, ráadásul 1958-ig nem publikálhat. Az elhallgattatás éveiben a fióknak ír. Rengeteget köszönhet férjének, az ugyancsak író Szobotka Tibornak, aki segít neki visszatérni az irodalmi életbe. A Freskó (1958) és Az őz (1959) című regények hozták meg számára az országos ismertséget; ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet (külön köszönet a gödöllői Benedek Benjáminnak, aki a Régimódi történet filmzenéjét lekottázta, így a darabot az est végén mindenki hallhatta) és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a XX. század elejének Debrecenjét mutatja be.
De ami a leginkább érdekli az embereket egy híresség kapcsán, az az, hogy milyen a magánéletében. Így volt régen és így van ez manapság is. Tasi Géza ezzel kapcsolatban megosztott egy-két érdekességet. Szabó Magda egyszerű, református, puritán lélek volt. Imádta a köménymagos levest, az volt a kedvence. Emellett rajongott az állatokért. 12 kutya, 14 macska, számtalan madár tarkította az otthonát. Élete utolsó három évében Tasi Géza kerepesi otthonában lakott, és ha az utcán meglátott egy kóbor állatot, azt hazavitte. Géza viccesen meg is jegyezte, hogy ha lehet, akkor a jövőben már ne nézzen sehova, mert kicsi a lakás. Állatszeretetére visszaemlékezve, megjegyzi, hogy „nálunk még légyfogó sem volt soha, a legyeknek is jogai vannak.”
Az egyszerűség végigkísérte az életét, kivéve ha az öltözködésről volt szó. Ott nem volt puritán. Rendkívül fontosnak tartotta, hogyan is néz ki (már az egyetemen is az ókori Róma szépségápolásáról írta a szakdolgozatát). Mindig elegánsan mutatkozott, a külső-belső harmónia meghatározó volt a számára.
Ha valaki Szabó Magda nevét hallja, akkor az Abigél (1970) jut eszébe. És Debrecen, pedig a mű Hódmezővásárhelyen keletkezett. Az áttörést, a nagy sikert jelentő regényt a mai napig minden évben ki kell adni, mert örökérvényű üzenete van.
Szabó Magda tökéletesen beszélt angolul, olaszul, németül, franciául és spanyolul; nem szerette, ha a regényeit lefordították, mert szerinte csak magyarul állja meg a helyét igazán.
Sokan nem tudják, de Szabó Magdának két sírja van – tudtuk meg Tasi Gézától. Az egyházjogilag elfogadott rész Debrecenben, a nem hivatalos (a férjével együtt) pedig Budapesten. Halála előtt, a 90-ik születésnapján Juhász Anna édesapja, Juhász Ferenc így köszöntötte az írónőt (részlet): „a legnagyobb magyar prózaíró szavainak ibolyaillata van“, „művei az anyanyelv szívdobbanása“.
Az est további részében a megjelentek sorsoláson vettek részt, ahol hat szerencsés nyertes Szabó Magda kötetet vehetett át. Zárásként pedig egy jó hír: ha minden jól alakul, akkor a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központban létrehoznak egy állandó Szabó Magda kiállítást.

Fotók: Reményi Krisztián

What do you think?

0 points
Upvote Downvote

Total votes: 0

Upvotes: 0

Upvotes percentage: 0.000000%

Downvotes: 0

Downvotes percentage: 0.000000%

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Nyilatkozat

Aladár napi est