Dr. Beer Miklós püspök a korábban Zebegényben szogáltatot teljesítő dr. Sztankó Attilát bízta meg a Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos ház igazgatásával és Máriabenyői Nagyboldogasszony Bazilika vezetésével. Az új lelkipásztor Kárpátalján, Ungváron nevelkedett, tanulmányait szülővárosában, majd Gyulafehérváron, Budapesten és Essen-Werdenben végezte.
- Amikor megkezdődött Leontin atya utódjának a keresése, néhányan már pedzegeték, hogy mivel egyszer már követtem őt a szolgálatban Vácon a Hétkápolnánál, ismét sor kerülhet arra, hogy én folytathatom az általa megkezdett munkát – meséli beszélgetésünk kezdetekor Sztankó Attila – Így már másodszor vagyok Leontin atya örökében.
- Mennyiben más és több az itteni feladat, mint korábbi szolgálati helyein?
- – Inkább azt mondanám, más, hiszen a Hétkápolna is búcsújáróhely volt, csak kisebb. Máriabesnyő több évszázados búcsújárói hagyománya nagyobb kihívás, de egy nagy, és nagyon szeretetteljes apparátussal dolgozunk együtt. Ebbe beletartoznak a máriabesnyői és gödöllői hívek, akik szolgálatot teljesítenek a zarándokok és a búcsújárók érdeké Ez egy kiváló közösség, ami az elődeimnek köszönhető, többek között Gáspár Istvánnak, Turai Jánosnak és Leontin atyának, akik nem csak megszervezték, hanem megtartották és gazdagították is.
- – Sikerült már a feladatokat átvenni és megismerni a közösséget?
- – A gazdasági területet nagyon gyorsan át lehet venni, a precíz könyvelőnek köszönhetően egy nap alatt átláthatóvá vált a közösség gazdasági helyzete, a tulajdonjogi kérdéseket is át tudtuk venni, ami pedig a közösséget illeti, a tanácsadó testülettel néhány napja találkoztam. Sokakat már név szerint is ismerek, látom, hogy milyen közösségek vannak jelen az egyházközségben, látom a motivációkat és az elképzelé Ez egy folyamat, ahol mindig lesznek új feladatok. Én egy bizonyos szegmensét tudom vezetni az itt folyó munáknak, de örömmel tapasztalom, hogy nagyon jó segítőim vannak.
- – Máriabesnyőn nagyon sok program várja híveket. A korábbi évekhez képest lesznek-e változások? Tervez-e új közösségi alkalmakat?
- – Hogy milyen közösségi programok legyenek, az mindig megbeszélés kérdé Most az egyházközség testületi ülésen is az volt az egyik téma, hogy melyek azok a programok, amelyek így jók és továbbra is szükségesek, és melyek azok, amik átgondolást igényelnek. Nagyon sok minden a folyamatában derül ki. A legtöbb programnak, ami eddig be lett tervezve a 2019-2020-as évre, a terveknek megefelelően zajlik az előkészítése. Ha lesz változás, az a közösséggel való megbeszélés és együttműködés révén dől el.
- – Máriabesnyőn nagyon sokan megfordulnak. Mit tart fontosnak, kiket szeretne leginkább megszólítani?
- – A társadalom egész palettáját igyekszem megszólítani. Az időseknek megvan egy jóértelemben vett vallásossága, a középgenerációnak is van egy Egyház- és Krisztusképe, a fiataloké pedig alakul. Mindegyikünké alakul, de a kisgyermeké sokban függ a szülőétől. Befogadó, elfogadó, a saját gyermeki lelkének megfelelően alakítja ezt a ké Amikor kamaszodik, majd felnőtté válik, akkor ez a kép sajátos módon tisztul, meghatározóak lesznek azok a benyomások, amelyek érték őt az életben. Idős korban pedig úgy mondjuk, letisztul és egy nagyon szép egyházkép lesz ideális esetben, egy ideális társadalomban. Magyarországon és a környező országokban a múlt század második felének ideológiája rajta hagyta a lenyomatát a világszemléleten, az istenképen, az egyházképen. Ezek nagyon súlyosan hatnak ma is. Az pedig már más kérdés, hogy az egyházi közösség ellensúlyozni tudja-e ezeket a hatásokat. Nekünk erre kell törekednünk. Hadd mondjak egy példát: Ha egy TV műsorban beszélnek Krisztusról tudósok, magukat tudósoknak nevező kutatók, az egészen más mint amikor egy szakavatott teológuskutató tart előadást! Fontos, hogy az emberekhez az utóbbi is eljusson. De legfontosabb a Krisztussal való személyes kapcsolat és az erről való tanúságtétel.
- – Hogyan vezetett az útja Ungvárról Gödöllőre?
- – Az általános és a középiskola tanulmányaimat otthon, a szemináriumit pedig a gyulafehérvári főiskolán végeztem, s mivel akkor csatolták a főiskolát a Lateráni Pápai Egyetemhez, lehetőséget kaptam arra, hogy ott folytassam a tanulást. Ezután zenei és biblikus tanulmányokat folytattam a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán. Eközben kezdtem tanítani a Budapesti Kántorképzőben liturgikát, majd hittant és gregorián é A doktori képzéssel párhuzamosan végeztem az Országos Cecília Egyesület Karnagyképzőjét is. A gregorián iránti szeretet még az ungvári plébánosomhoz, Bohán Béla SJ atyához kötődik. Később megismerkedtem Béres György atyával, aki a Budapesti Gregorián Szkólát vezette, a vele való szakmai párbeszédnek köszönhetően lett a gregorián ének a szakterületem.
Tanulmányaim alatt ismertem meg Verbényi István atyát, az ő ösztönzésére a biblikus területről átmentem a litrugikus területre, így a doktori disszertációmat már liturgikából írtam. Közben az Essen-Werdeni Folkwang Universität der Künste gregorián intézetében folytattam tanulmányimat Stefan Klöckner és Franco Ackermanns tanítványaké A múlt évben vettem át Béres György atyától a szkóla vezetését. Mivel a szkóla nyáron mindig tesz vidéki látogatásokat, idén Máriabesnyőn is hallhatják majd őket.
Mindezek mellett tagja vagyok a három évente megrendezésre kerülő Váci Nemzetközi Gregorián Fesztivál szervező bizottságának. Erre az eseményre legközelebb 2020-ban kerül sor, s az Eucharisztiktus Világkongresszus egyik szép ráhangoló alkalma lesz. - – Végül nézzünk egy olyan területet, ami úgy tudjuk, fontos az ön számára: ez a sport…
- – Édeapám az ungvári Dinamónál dolgozott, ahol gyermekkoromban nagyon jó vívószakosztály volt, de a sportot igazából kamaszként szerettem meg. Ami a vágyam volt, az a kerékpározás, de nekünk sajnos nem volt pénzünk egy jó versenykerékpárra. Azután eljött ennek is az ideje. Ma ez a kedvenc sportom, leginkább az országúti kerékpározást szeretem, de az úszás és a futás is ott van a kedvenceim közö Gödöllő feltérképezését is megkezdetem már – kerékpáros szempontból – elmondhatom, szívemnek való terület.
