Február 17-ével, hamvazószerdával megkezdődik a negyvennapos böjt, a felkészülés Jézus feltámadásának ünnepére.
A húsvéti bűnbánati idő kezdetekor régi hagyomány szerint a pap a misén résztvevők homlokára a bűnbánat lelkületének külső jegyeként hamuból keresztet rajzol. A hamvazószerda a nyilvános vezeklés egykori formájától kapta a nevét, amikor is a bűnösök vezeklőruhát öltöttek, majd hamuval megszórták őket. A hamu már az ókorban és az Ószövetségben is a semmiség és a mulandóság jelképe volt. A nyilvános vezeklés szokása a X. században megszűnt, ebből alakult ki a hamvazkodás mai rítusa. Körülbelül a XI. század végétől ehhez az előző év virágvasárnapján használt pálmaágak elégetésekor keletkezett hamut használják fel.
A katolikus egyházban nagypéntek mellett hamvazószerda is szigorú böjti nap. E két napon az előírás szerint a híveknek csak egyszer szabad jóllakniuk és húsételektől tartózkodniuk kell. Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt (Quadragesima), a húsvét előtti negyvennapos előkészületi időszak, ami húsvétvasárnapig tart, amit idén április 4-én ünnepelünk.
A nagyböjt Jézus Krisztus negyven napi böjtölésére, szenvedésére és kereszthalálára emlékeztet, ez a lelki megtisztulás, a húsvétra való felkészülés ideje. Az erre az időszakra eső hat vasárnap nem számít bele a negyven napba, nem része a böjtnek, mert minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe. A szigorú nagyböjt általában már nem szokás, napjainkban a római katolikusoknál általánosan elfogadott, hogy hamvazószerdán és nagypénteken napi háromszor étkeznek, de csak egyszer laknak jól, s pénteki napokon nem fogyasztanak húst. Mindezek mellett előtérbe került a lelki felkészülés.
A görög katolikus egyházban nagyböjtbe nem számít bele a nagyhét, a vasárnap mellett pedig a szombatot sem tekintik böjtelő napnak (nagyszombat kivételével). A napok számát felkerekítették, és egy teljes hetet vezettek be előböjtnek, s ezt megtoldották két előkészületi héttel, amikor fokozatosan elhagyták a hús és a vaj fogyasztását.
Nagyböjt első napján és nagypénteken az állati eredetű termékek fogyasztása, szerdán és pénteken pedig a húsé nem megengedett. Nagyböjt hétköznapjai bűnbánati napok, amikor a hívők személyesen döntenek a böjt jellegéről. Mindezek mellett ez a csend időszaka, amikor Istenhez, a családhoz és önmagukhoz kerülnek közelebb. A reformátusoknál a külső szabályok háttérbe húzódnak, így nincs előírt nagyböjt. A felekezetalapító Kálvin szerint a húsvétot megelőző időszak elsősorban a lelki felkészülésről szól. Az evangélikusok hasonlóképpen nem böjtölnek, hanem a lelki megújulást tartják szem előtt
