in , ,

Megszüntetnék a közalkalmazotti státuszt a kulturális szférában

A javaslat visszavonását követelik a szakmai és a szakszervezetek

Országosan majdnem 20 ezer közművelődési és közgyűjteményi dolgozó közalkalmazotti jogviszonyát sima munkaviszonnyá alakítaná át az a törvényjavaslat amelyet április 14-én éjjel nyújtott be dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a parlamentnek. A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat szerint november 1-jétől megszűnne az összes levéltáros, könyvtáros, múzeumi és közművelődési szakember, valamint a vidéki színházak és a fesztiválzenekarok tagjainak közalkalmazotti státusza és a munka törvénykönyve hatálya alá kerülnének. A tervezett módosítás a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ és a Gödöllői Városi Múzeum valamennyi munkatársát érinti.

A nagy felháborodást keltő rendelet tervezetet az érintett szervezetek április 9-én kapták meg, és április 14-én délig kellett az észrevételeiket megküldeniük a tárcának. Így gyakorlatilag a húsvéti ünnepi hétvége állt rendelkezésükre a véleményalkotásra. A szakszervezeteknél nem csak a rendkívül rövid határidő verte ki a biztosítékot, hanem többek között az is, hogy a benyújtást sem egyeztetés, sem hatástanulmány nem előzte meg.
A beterjesztett javaslat szerint a munkáltatónak július 1-ig kell tájékoztatnia a közalkalmazottakat a jogviszony átalakulásáról, majd július 15-ig új ajánlatot kell tenni részükre. Az ajánlott munkabér nem lehet alacsonyabb annál, amekkora összegre közalkalmazott illetményként 2020. október 31-én jogosultak lennének. A szerződéseket október 31-ig kellene megkötni. A módosítás szerint június 1-től egyáltalán nem is lehetne új közalkalmazottakat felvenni az érintett intézményekbe.

A közalkalmazotti jogviszony különleges helyzet: bár a fizetések nem magasak, mégis egyfajta “bizalmi ” státusznak számít, hiszen olyan szakemberekre vonatkozik, akik a köz érdekében dolgoznak, a köz vagyonát, értékeit kezelik, ebben az esetben a köz művelődéséért dolgoznak. Bár a közalkalmazotti bértáblához alacsony összegek tartoznak, mégis több olyan kompenzáció társult hozzá, ami egyfajta stabilitást adott az ebben a kategóriába tartozó szakembereknek. A módosítással ezek is elvesznek, megszűnhet az illetményelőmeneteli rendszer (fizetési osztályok, fokozatok megszűnése); rövidebb lesz a felmentési idő; változhat a munkaidőkeret; a munkáltató által történő felmondás egyszerűsödik és kevésbé védik a munkavállalót; megszűnhet az áthelyezési lehetőség és a munkáltató állásfelajánlási kötelezettsége;
nem kapna a munkavállaló törvényi garanciát munkakörének tartalmára; csökkenhet a pótszabadság mértéke; megszűnhet a jubileumi jutalom; csökken a végkielégítés mértéke; elveszik az 50 százalékos utazási kedvezmény; elveszíthetik kollektív jogaikat és nem lesz lehetőség a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet szerinti címadományozásra stb. – derült ki a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elemzéséből.

A tárca szerint a változást az indokolta, hogy a bértábla 2008 óta nem változott, és így már nem tükrözi jól a rugalmas piacgazdaságot, s így akarnak az intézményvezetőknek lehetőséget adni, hogy a jó munkaerőt rendesen meg tudják fizetni.

A szakma azonban más véleményen van. Még 2019-ben tárgyalást kezdeményeztek az Emberi Erőforrások Minisztériumával, a cél azonban a közalkalmazotti bértábla módosítása volt, nem pedig annak eltörlése, a munkatársak közalkalmazotti státuszból kikerülése volt.
Liskáné Fóthy Zsuzsanna, a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ igazgatója lapunk megkeresésére ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, a bértábla jó logikára épül, de az abban szereplő összegeket, amik tizenkét éve nem változtak, méltányossá, elfogadhatóvá kell tenni, hiszen annak felső határa is alatta van a garantált bérminimumnak.
Mint mondta, a mostani tervezet nem nyújt megoldást a bérrendezésre. Bár az idei évre hat százalékos béremelést vezetnek elő azok számára akik elfogadják az új szerződést, arra, hogy a továbbiakban hogyan oldanák meg a bérrendezést, semmi sem utal.Mivel azonban a tárca részéről elhangzott olyan kijelentés, hogy “nincs szükség olyan könyvtárosokra , aki nem csinálnak semmit”, feltételezhető, hogy arra alapoznak, hogy az intézményekben elbocsátások lesznek, és az így felszabaduló bértömegből oldják meg a szükséges emeléseket. Az igazgató asszony azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a leépítés nem csak a munka színvonalát veszélyezteti, hanem magát a feladatellátást is. Kiemelte, a könyvtárban dolgozó szakemberek komoly szellemi értéket jelentenek, olyan tudást, amit nem lehet két hét alatt megszerezni. Több éves munka kell ahhoz, hogy valakiből jó szakember váljon. Így is nehéz fiatal szakembert találni, mert eddig sem volt túl vonzó ez az életpálya, csak a nagyon elkötelezettek vállalták. A jelenleg az intézményben dolgozók ilyen munkatársak, akiknek a munkája nélkülözhetetlen a biztonságos és színvonalas működéshez. Mindezek mellett megjegyezte, számára és munkatársai számára is fájdalmas és sértő, hogy a tárca fals képet fest a könyvtárakról, könyvtárosokról, a könyvtáraknak a kulturális életben betöltött, kiemelkedően fontos szerepéről.

Hasonló véleményen van Kerényiné Bakonyi Eszter, a Gödöllői Városi Múzeum igazgatója is, aki felhívta a figyelmet arra, a múzeumok munkatársai jelentő állami és önkormányzat vagyont kezelnek, ami jelentős felelősséggel jár, és ahogy az elnevezés is tükrözi, a közt szolgálják. A hat százalékos béremelést megalázónak nevezte, miután tizenkét éve változatlanok a bérek a közszférában. Felhívta a figyelmet arra, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a most beígért emelés nem része a törvénynek, hanem attól független javaslat! De kérdés, ha sor kerül is emelésre az idei esztendőben, mi lesz a későbbiekben? Ha a kormány nem szavatolja, áthárítják a fenntartóra? És az milyen forrásból biztosítja az ehhez szükséges fedezetet? Arra a felvetésre, hogy a előterjesztő célja a szakmai szervezetek szerint a létszámcsökkentés, úgy fogalmazott: Erre a városi múzeum esetében nincs lehetőség. Ennél kevesebb munkatárssal nem működhetnek, mert annak számtalan jogi, szakmai besorolási következménye lenne.

A tervezett törvénymódosítás ellen a szakszervezetek egységesen kívánnak fellépni. Az Informatikai és Könyvtári Szövetség, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete , a Magyar Levéltárak Vezetőinek Tanácsa, a Magyar Levéltárosok Egyesülete, a Magyar Népművelők Egyesülete és a Pulszky Tárasaság – Magyar Múzeum Egyesület vezetői írták alá a követelést, hogy jelenlegi formájában vonja vissza a kormány a törvényjavaslatot.

A kultúra és a közszféra szakszervezetei már húsvétkor tiltakoztak, így az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés is.
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezetek Szövetsége (ÉSZT), a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) levélben fordultak Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez, melyben az egyeztetések elmaradására hívják fel a figyelmet és azt kérik, hogy a törvényjavaslatot jelen formájában vonják vissza.

What do you think?

0 points
Upvote Downvote

Total votes: 0

Upvotes: 0

Upvotes percentage: 0.000000%

Downvotes: 0

Downvotes percentage: 0.000000%

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Kastélyséták

ICOMOS-díjas lett a Várkapitányi Lak