in

Minden segítséget megkapnak a gödöllői rászorulók

Beszélgetés Forrainé Murányi Judittal a Gödöllői Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Központ vezetőjével

Bár csak néhány napra fordult ősziesre az idő, alig több mint egy hónap van hátra novemberig, amikor már fagyokra is számíthatunk. Ez az időszak különösen sok munkát ad a hajléktalan ellátással foglalkozó szakembereknek. Idén már a nyár végén megnőtt a közterületeken élőkkel, kukázókkal kapcsolatos lakossági jelzések száma. Az egyre gyakrabban előforduló, és a lakosság jelentős részét komolyan foglalkoztató jelenségről, valamint arról beszélgettünk Forrainé Murányi Judittal, a Gödöllői Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Központ vezetőjével, hogyan lehet hatékonyan segíteni azoknak, akik a hajléktalanként, napjaikat kukázással, koldulással töltik.

– A hozzánk érkező információk alapján úgy tűnik, mintha az elmúlt időszakban megnőtt volna a hajléktalanok, kukázók száma.  Ez valóban így van?

– Nem lettek többen, de a róluk szóló jelzések az utóbbi időben megszaporodtak. Épp ezért nem árt tisztázni: Ezek az emberek nem akarják igénybe venni a szolgáltatásainkat.  Pedig bejöhetnének a nappali melegedőre és az éjjeli menedékhelyre is.  Kukázni sem kellene, hiszen a nappali melegedőn három fogásos meleg ételt is kapnának, amit a Kalória szállít. Ezeket ingyen és bérmentve igénybe vehetnék a rászorulók.
Az viszont tény, hogy az elmúlt időszakban ide járnak kukázni, koldulni Bagról és más környékbeli településekről is. Ezt a kollégáink is jelezték.

– Lehet, hogy a lakosság szociálisan érzékenyebb lett?

– Valószínű, és ez nagyon jó, hiszen így hozzánk is több jelzés fut be. De más részről kicsit visszafogottabbnak kellene lenni ebben a kérdésben! Az lenne a legfontosabb, és akkor tudnának ezeken a rászorulókon a legtöbbet segíteni, ha ide irányítanák őket hozzánk.  Nem az a célravezető, ha kint az utcai életet biztosítjuk számukra akár étellel, akár pénzzel! Mi az ellátást biztosítjuk, és segítünk nekik munkát találni, elhelyezkedni. Mindig van munkahely, ahol szívesen látják őket. Az ellátottaink nyolcvan százaléka dolgozik! Tévhit, hogy aki hajléktalan vagy szállón lakik, az nem tud elhelyezkedni. Legalábbis itt Gödöllőn ez nem jellemző. Aki szeretne munkát találni és megbecsüli magát, annak nagyon jók az esélyei a társadalomba való visszailleszkedésre.
Tény, hogy vannak negatív tapasztalatok is. Előfordult már, hogy valaki az első fizetés után eltűnt a munkahelyéről… Aki azonban hajlandó tenni saját magáért, az tőlünk minden segítséget megkap. Ők azok, akik itt laknak a szállón, ami egyfajta védelmet is jelent a számukra az olyan kísértésektől, mint az alkohol. A hajléktalan szállón élők – és sokan azok közül is, akik igénybe veszik az éjjeli menedékhelyet – mindig tisztán öltöznek, rendet tartanak a szobájukban, ők nem azonosak azokkal, akik az utcán, sokszor alkoholosan, piszkosan sok gondot okoznak. Egyébként, aki kíváncsi arra, milyen szolgáltatásokat és milyen körülményeket biztosítunk, azt arra bíztatom, bátran jöjjön be hozzánk és nézzen itt körül!

– Mi a különbség az éjjeli menedék és a hajléktalanszálló között?

-A hajléktalanok átmeneti szállásán, csaknem mindig telt ház  van . Persze a lakók cserélődnek.  Ha felszabadul egy hely, akkor azok közül költözhet be valaki, aki az éjjeli menedékhelyrere jár.  A szállón lényegében itt laknak az emberek. A legtöbbjük eljár dolgozni, de akinek nincs munkája, az 0-tól 24 órában itt tartózkodhat. Az éjjeli menedékhelyen pedig este 19 órától érkezési sorrendben engedik be a kollégák az igénybe vevőket. A férfi részlegben négy, a nőin két ágy van, s ha megtelik , akkor pótágyon vagy polifómon helyezzük el a beérkezőket. Reggel 9 órakor zár be az éjjeli menedékhely, de nem kell elhagyni az intézményt, mert nyit a nappali melegedő.
A nappali melegedőn van tisztálkodási, kávéfőzési lehetőség, lehet tv-t nézni, foglalkozásokat szervezünk az ide érkezők részére.  Mindezek mellett a szociális és mentálhigiénés munkatársaink is számtalan segítséget nyújtanak, például viselkedéssel, pénzkezeléssel és konfliktuskezeléssel valamint higiénés szokásokkal kapcsolatos tanácsadás működik.
De vannak olyan foglalkozások is, melyek más módon segítik az ellátottaink visszailleszkedését a társadalomba. Ilyenek például a kirándulások. Idén voltak a lakóink itt a gödöllői kastélyban, a hatvani kastélyban, a Terror Házában, a Medveparkban, Vácrátóton a botanikus kertben és most készülnek Szentendrére a skanzenba. Ezeknek az intézményeknek az igazgatói szívesen támogatnak bennünket ingyenes belépőkkel. Az itt élők számára ezek a programok nagy motivációs erővel bírnak és szívesen is vesznek részt rajtuk. De ők is szerveznek itt bent programokat, például bográcsozásokat, szalonna sütéseket. Szintén nagyon sokat segítenek azok a cégek is, akik munkát és ezzel esélyt adnak nekik. Tapasztalataink azt mutatják, hogy aki akar, az vissza tud kerülni a társadalomba.

– Szintén rendszeresen visszatérő jelenség a koldulás, általában ugyanazzal a néhány személlyel találkozunk városszerte. Sokan nem tudják megállni, hogy ne adjanak egy kis aprót …

– Pedig nem kellene adni! Küldjék ide őket! A gödöllői rászorulók itt ingyen kapnak enni, ruhát, mindent, amire szükségük van. Nem kell koldulni senkinek.  Aki aktív korú, annak el kell(ene) menni dolgozni. Aki meg erre az állapota miatt nem képes, gondnokság alatt van, segélyből él – ami tudom, hogy nem sok – az itt nálunk ingyen megkap mindent, amire szüksége van. És ha kevés is a segély, de azt is lehet megtanulni kezelni! A koldulásból szerzett pénz viszont – legyünk őszinték – alkoholra megy.

– Nem először említi, hogy itt ingyen kaphatnak mindent. Kik jöhetnek ide? Kikből áll az ellátottak köre?

– Minden olyan gödöllői rászoruló jöhet, aki a hajléktalan szálló, vagy az éjjeli menedékhely vagy a nappali melegedő valamelyik szolgáltatását igénybe veszi. Az ellátásnak azonban több fázisa van. Aki ide bejön, akár az utcáról, az enni mindenképpen kap, igaz, egy elkülönített épületben. A közösségbe akkor kerülhet be, ha hoz háziorvosi igazolást és leletet a tüdőszűrőből, hogy nincs fertőző betegsége. Ezek egy-két nap alatt elintézhetők, ebben a munkatársaink segítenek. Mindezek mellett be kell tartani az intézmény házirendjét: nem lehet alkoholos állapotban bejönni (Itt mérlegelni szoktak a kollégák, és az egyén állapotától függően elkülönítik és fokozatosan engedik be, ahogy kijózanodott), hangoskodni, verekedni, szóval be kell tartani az együttélés szabályait.

– Néhány héten belül beköszönt a hideg idő. Mit tegyen az, aki hajléktalant talál közterületen?

– Fel lehet hívni bennünket a (28)513-605-ös, vagy  (28) 513-606 -os telefonszámon, vagy e-mailben is lehet bejelentést tenni a forras.gyk@gmail.com  e-mail címen. Az intézményben huszonnégy órában van szociális szakember, aki ilyenkor megteszi a szükséges lépéseket. Nemrég is kaptunk ilyen bejelentést. Sajnos, akiről értesítést küldtek, nem volt hajlandó bejönni.

– Mit tehetnek ilyen esteben, hogy rábírják a rászorulót, hogy jöjjön magukkal?

– A jogszabályokat be kell tartanunk, így lényegében csak szóbeli meggyőzést alkalmazhatunk. Nem kényszeríthetünk senkit akarata ellenére. Ez különösen télen nagy probléma. Ha beáll a hideg idő, vagy ha ki van adva a vörös kód , akkor rendszeresen a rendőrség segít megértetni velük, hogy itt nagyobb biztonságban vannak. De ekkor sem lehet senkit akarata ellenére behozni.

– Mit takar ez a vörös kód elnevezés?

– Ez a kritikus időjárási helyzetekre, a II. fokú meteorológiai riasztás idejére, valamint -10 fok alatti , vagy nyáron + 27 C fok feletti napi középhőmérsékletre vonatkozik. Akkor a rendszeres bentlakásos intézményeknek biztosítani kell a szállást az utcán élőknek, függetlenül attól, mely településhez tartoznak. De ennek is megvan a protokollja. Először a Menhely Alapítvány diszpécserszolgálatával fel kell venni a kapcsolatot, és ha ők nem tudnak más megoldást, akkor mi biztosítjuk az elszállásolást, egy külön épületben van egy erre kialakított helyiségünk. Itt meleg teát és meleg szállást biztosítunk,  hat főt tudunk fogadni, nemre való tekintet nélkül.
A zsiliprendszer itt is nagyon fontos, hiszen a nálunk lakókért felelősek vagyunk.

– Sokan, sokféleképpen szeretnének segíteni a rászorulókon. Vannak, akik ruha vagy bútor adományokat ajánlanak fel. Ezeket is tudják fogadni?

– Hétközben lehet behozni a ruhákat, hét végén erre sajnos nincs kapacitásunk. Ugyanis át kell, hogy nézzük az adományokat. Sajnos nagyon sokszor előfordul, hogy a csomagok a konténerben végzik, mert használhatatlan állapotú holmikkal van tele, például szét van szakadva, nincs rajta zipzár, kimoshatatlan foltos stb. Szomorú, de vannak, akik szeméttelepnek nézik az intézményt.
Bútor felajánlásokat is fogadunk, hiszen mi nem csak az itt lakókkal foglalkozunk.  Ezeket az adományokat nem tudjuk elhelyezni, de közvetítjük a rászorulók felé.

– És ha már az adományokról beszélünk, hadd kérdezzem a véleményét egy új jelenségről! A lakosság részéről sokszor elhangzik, színesen vennék, ha lennének a közterületeken olyan dobozok, amikbe lehetne étel csomagokat kihelyezni. Milyennek találja ezt az ötletet?

– A szándék szép, de több okból is elég veszélyes kezdeményezés. Elsősorban élelmiszerhigiéniai szempontból aggályos. Nem véletlen, hogy mi is csak tartósélelmiszert fogadunk el. Ezeket a dobozokat, az ide kirakott élelmiszereket felügyelni kell(ene).  És ez visszaélésekre is lehetőséget ad!. Közegészségügyileg nagyon sok buktatót rejt magába, amire a jószándékú laikusok sokszor nem gondolnak. És ismét hangsúlyozom: Nincs rá szükség!  Vannak nagyon jó, kontrollált élelmiszer adományozási formák. Ilyen például az élelmiszer mentés, amivel nagyon sok rászoruló családnak segítenek. Ennek a fő szervezője a nagycsaládosok egyesülete és a Palotakert lakótelepen van a szétosztó hely. Nagyon jó velük  az együttműködésünk, és van rá lehetőség, hogy újabb személyeket, családokat kapcsoljunk be a támogatási körbe.

–  A Forrás  mennyi munkatárssal látja el ezt a munkát?

– A hajléktalan ellátásban összesen hatan dolgoznak, de a teljes létszámunk – mivel mi ugye nem csak a hajléktalanokkal foglalkozunk –  harminchét fő. Ezt az elhivatott csapatot fogjuk most bővíteni.  Szeptembertől ugyanis beindult az óvodai és iskolai segítő munka a köznevelési intézményekben, amelynek az ellátása – mivel járásközpont vagyunk – a mi feladatunk.  Ennek a lényege a gyermekek beilleszkedésének, a tanulmányi kötelezettségek teljesítésének segítése, az azt akadályozó tényezők feltárása, a konfliktusok feloldása és a gyerekek veszélyeztetettségének kiszűrése. Hetvenkilenc intézményben 21 000 gyerek tartozik hozzánk. Ezer gyermekenként kell egy főt alkalmazni. Most ehhez keresünk szociális szakembereket. Ez lesz a következő időszak nagy kihívása.

What do you think?

0 points
Upvote Downvote

Total votes: 0

Upvotes: 0

Upvotes percentage: 0.000000%

Downvotes: 0

Downvotes percentage: 0.000000%

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Két szék között: Csányi István, a „jó ember”

Hohn Krisztina szólalt fel Gödöllő érdekében a Parlamentben