in

Német Nemzetiségi Önkormányzat: Sportos, kulturális és művészeti imázs

Beszélgetés Scherzinger Máriával

A Gödöllő Net Tv, 30 perc című beszélgetős műsorának második vendége Scherzinger Mária volt. A Német Nemzetiségi Önkormányzat alelnöke mesélt a német nyelv iránti szeretetéről, a nyelvoktatásról, a nemzetiségi önkormányzat feladatairól, illetve Gödöllő német hagyományairól.

Hogyan került kapcsolatba a német nyelvvel?

Egy diákcsere-program résztvevőjeként 11 évesen jutottam ki az egykori NDK-ba, egy ottani családhoz. Kezdetben kézzel-lábbal kommunikáltunk egymással, ezen viszont változtatni akartam. Ezért kezdtem el németül tanulni a gimnáziumban. Mivel nagyon megfogott a kinti miliő, úgy határoztam, hogy nekem német férjem lesz, mert így szeretnék élni. Persze nem gondoltam ezt komolyan, de 17 évvel később mégis ez következett be.

Hogyan ismerkedett meg a férjével?

Egy budapesti rendezvényen felkértek, hogy tolmácsoljak egy német fiatalembernek, de végül erre nem került sor, mivel már tudott magyarul. Azután kiderült, hogy az illető szívesen dolgozna Magyarországon; mivel akkoriban résztulajdonosa voltam egy nyelviskolának, elhívtam oda. Később viszont a szakmájában, üzemgazdászként helyezkedett el.

Otthon milyen nyelven beszélnek?

Magyarul és németül, de mivel itthon élünk, ezért a magyar felé billen a mérleg nyelve. Ezt a szakma úgy nevezi, hogy szviccselünk. Keverednek a nyelvek, néha még mondaton belül is.

Gyermekeiket párhuzamosan, kétnyelven tanították beszélni? Mennyire fontos kiskorban a többnyelvűségre való nevelés? Milyen előnyei és hátrányai vannak a módszernek?

Két azonos korú fiúgyermekünk van. Még a születésük előtt megállapodtunk abban, hogy mindenki az anyanyelvén szól hozzájuk. Hiába tudok jól németül, a gyereknyelvet nem tanultam, nem volt meg az a szókincs, amivel babusgathattam volna az ikreket; ez csak az anyanyelvemen működött. A mondókázás, meseolvasás már más tészta. Ott akadt egy jól bevált módszerem: először magyarul meséltem, majd jött a német verzió. Ezt a nyelvtanulási módszert egy Vera Birkenbihl nevű agykutató dolgozta ki, lényege, hogy az anyanyelvi stabil alapokra hogyan lehet észrevétlenül az apanyelvi tudást ráépíteni. Egyébként otthon feleség és anya voltam, nem nyelvtani hibákat strigulázó nyelvtanár.

A többnyelvűség csak előnyökkel jár. Azonban pont mi, szülők vagyunk az élő példa rá, hogy az iskolai tudást is „élővé” lehet tenni, mert folyamatosan képezzük magunkat. Jómagam 39 éve tanulom a német nyelvet, minden nap. Ez olyan, mint a szerelem vagy a barátság: állandó törődést igényel.

Milyen ön szerint a megfelelő iskolai nyelvoktatás? Mikor kell kezdeni, mekkora óraszámban, mi a leghatékonyabb módszer?

Rengeteg módszert ismerek és többet is alkalmaztam, de rövid leszek: szenvedélyesen kell vágyni arra, hogy merjünk idegen nyelven kommunikálni. Ha ehhez társul egy jó közvetítő eszköz: filmek, hangoskönyv, interneten vásárolható oktatócsomagok stb., és kitartóan élnek a nyelvtanulók a lehetőséggel, akkor a tanár vagy egy barát csak a beszédgyakorlatokhoz kell. Ez a reformpedagógiai gondolat még várat arra, hogy megvalósuljon, például a közoktatásban. Pedig a leghatékonyabb módszer az, ha az ember kényszer nélkül azt csinálja, amit igazán szeret.

Ön tagja a Német Nemzetiségi Önkormányzatnak. Milyen feladatokkal foglalkoznak?

2014 óta töltöm be az elnökhelyettesi tisztet. A német nemzetiségi önkormányzatnak összetett a feladatköre. A Petőfi Sándor Általános Iskolában 13 éve van német nemzetiségi oktatás. Ez egy bővített nyelvoktatói forma: heti öt német és egy népismeret óra mellett bizonyos tantárgyakat két nyelven oktatnak. Ennek az ügynek a támogatását kiemelt feladatnak tartjuk. Emellett osztálykirándulásokat, versenyeket, táborokat finanszírozunk. Évente kétszer szervezünk „Nagy találkozást” a közösségnek: május végén egy családi délutánt, a Schnuppertagot, illetve a karácsonyi ünnepet.
Magyarországon egyedülálló módon vezették be két éve a Petőfi iskolában – a mindennapos testnevelés részeként – heti egy alkalommal a tájfutást. Ez a történet három évvel ezelőtt kezdődött, amikor a Kirchhofer SE Tájékozódási Futó Szakosztálya meghívott egy próba tájfutásra. Ránéztem a térképre és bevillant, hogy ezt németül feliratozva is el lehetne készíteni. Ebből született két tájfutó rendezvény (egy őszi és egy tavaszi) a nemzetiségi osztályoknak, majd a testnevelő tanárok közreműködésével vált a mindennapos testnevelés részévé.

Sokan felteszik a kérdést, hogy milyen német hagyományai vannak Gödöllőnek?

Évek óta kutatom, de nagyon minimális az információm arról, hogy Gödöllőnek mi köze van a németséghez. Egy nagyon fontos forrásanyag, a Grassalkovich-anyag leégett, így nincsenek kézzelfogható bizonyítékaink arról, hogy honnan csatolt le 200 német családot és hozott be Gödöllőre I. Grassalkovich Antal. Annyit tudunk, hogy ezek a betelepített emberek elsősorban az építkezéseken vettek részt. Valószínűsíthetőleg a Grassalkovich épületeket mind ők építették fel, illetve a környező településeken a templomokat, de erre nincs igazán bizonyíték, mivel nagyon minimális információ áll rendelkezésünkre. Úgy tudom, hogy a bécsi archívumban vannak utalások arra, hogy Grassalkovich honnan és milyen szándékkal telepített be németeket.
Végezetül úgy fogalmazom meg a küldetésemet a Német Nemzetiségi Önkormányzatban, hogy mindenfélék vagyunk és „teremtésben” vagyunk. Tehát mi magunk fogjuk itt és most megteremteni azokat a hagyományokat, amiket reményeink szerint utódaink is ápolni fognak.
A gödöllői Német Nemzetiségi Önkormányzatnak kiemelt rendezvényei a Schnuppertag május végén, június elején, ami egy vidám családi délután, tulajdonképpen a sváb bálra hasonlít. A német nemzetiségi osztályokból lépnek fel diákok, emellett meghívunk egy zenekart és táncosokat. Igazi élő sváb zene van táncházzal egybekötve.
A másik fontos rendezvényünk a karácsony. Tavaly, első alkalommal sikerült kivinnünk a városba, a Karácsony Ház elé, ezt az eseményünket.
A harmadik rendezvényünk pedig a tavasszal és ősszel megrendezésre kerülő tájfutó versenyek, ami egyelőre csak a Petőfi Sándor Általános Iskolán belül működik, de szeretnénk városi szintre emelni.

Január 29-én volt egy rendkívüli történelem óra a Német Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében, kérem meséljen erről egy kicsit!

Először szervezte meg a gödöllői Német Nemzetiségi Önkormányzat azt a különleges történelem órát, amely a malenkij robot, az elhurcoltak és a hadifoglyok megemlékezéséről szólt. Első sorban fiatalokat hítvunk meg erre a rendezvényre, mert az volt a cél, hogy velük ismertessük meg a történelem eme borzalmas eseményeit, hogy emlékezzünk, hogy tudjuk ilyen történelmi helyzetbe nem szeretnénk még egyszer kerülni.

Milyen vendégek voltak ezen a történelem órán?

Meghívtuk a polgármester urat, mert ő is érintett volt édesapja révén a hadifogság szörnyűségeiben. Ezen kívül a Kirchhofer SE elnökét, Szentgáli Varga Szilárdot, aki ugyan Veszprémből települt Gödöllőre, de a családját kitelepítették Berlin környéki településekre.
Hajduk Mártát és Rozsnyai Ilonát is meghívtuk, ők a baranyai németkör képviseletében érkeztek.  A program végén Hajduk Márta Kárpátaljai tragédia filmjét vetítettük le.

Január közepén nyílt egy kiállítás a könyvtárban Kirchhofer József születésének 100. évfordulója alkalmából. A német önkormányzat milyen módon vette ki a részét ebből a kiállításból?

Körülbelül 1,5 évvel ezelőtt álmodtuk meg Mester Attilával a Kirchhofer SE elnökével, hogy egy szép megemlékezést szervezzünk. Füzetecskét adtunk ki Jóska bácsi életéről, ez volt a kiállítás egyik alapja. A másik pedig Mester Attila ötlete, hogy hatalmas tablókra képeket varázsoljunk és magyarul-németül feliratozzuk. A tablók elé pedig Jóska bácsi egy-egy ereklyéjét tegyük.A kiállítás végeztével azt szeretném, hogy vándorkiállítás formájában nagyobb közönséghez is eljusson. Nagyon szép anyag és sokat dolgoztunk együtt ezen, kár lenne csak úgy veszni hagyni. Az önkormányzat nemcsak ötletgazdaként, hanem finanszírozásban is segített a Kirchhofer SE-nek a kiállítás megszervezésében.

Terveznek még hasonló kiállításokat más személyekkel?

Természetesen. Szeretnénk felkutatni – bevonva ebbe a munkába a fiatalokat is – azoknak a családoknak a történetét, akik itt éltek vagy élnek közöttünk, hogy csak néhány nevet említsek: Winkler Nándor ének-zene tanár vagy éppen Göthl Gizella egyetemi tanár.

Nagyon szeretném, ha az ő életüket is megismernék az emberek, és hogy a német nemzetiségi vonások egy picit kidomborodjanak Gödöllőn.

A város mindig is vonzó turisztikai település volt a Habsburg-család számára is. Azt gondolom, hogy ezt a vonalat a város csodálatosan dolgozza fel. Nem szeretném, hogy a német nemzetiséget is azzal kapcsolnák össze, hogy mi is ezt a vonalat képviseljük. Inkább egy sportos, kulturális, művészeti imázst szeretnék a Német Nemzetiségi Önkormányzat arculatának adni.

Ha már a sportot említi: szabadidejében ön is rengeteget mozog, maratoni futóversenyeken indul, túrázik, kerékpározik, úszik. Hol futott eddig maratont?

Budapesten és Dublinban, de az igazat megvallva a félmaraton jobban esik, az egy teljesíthető táv a számomra.

Ez pont kapóra jön, hiszen április 7-én lesz egy félmaratoni futóverseny Gödöllőn. Tervezi az indulást?

Igen, már bejegyeztem a naptáramba. Nagyon szeretem Gödöllő sokszínű kulturális és sportos életét, szívesen veszek részt ezeken a rendezvényeken. A Margitás versenyeken is rendszeresen indulok. A napokban regisztráltam az Ötpróbára is, ahol gyűjthetem a pontokat ez erősen motivál: egyrészt, hogy magam is induljak, másrészt, hogy közösséget, társaságot szervezzek. Nagyon szeretném a német nemzetiségi életbe bevonni a várost, de elsősorban a fiatalokat. Viszont nehéz megszólítani őket, így abban reménykedem, hogy a sportos rendezvények által sikerülni fog.

What do you think?

0 points
Upvote Downvote

Total votes: 0

Upvotes: 0

Upvotes percentage: 0.000000%

Downvotes: 0

Downvotes percentage: 0.000000%

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Zeneiskolai sikerek

Dr. Krassay Lászlóé az idei Bárdy Péter-díj.