in

Otthonosan a világ felsőoktatásában – Ezer hallgató 88 országból

Beszélgetés dr. Tarr Zsuzsával, a Szent István Egyetem nemzetközi és külkapcsolati központjának vezetőjével

Harmadszor tartott nemzetközi tanévnyitót a Szent István Egyetem, ahol a 88 országból érkező külföldi hallgatók száma már meghaladja az ezret. Arányuk az első évfolyamon belül eléri a célul kitűzött 10 százalékot, összességében 8 százalék. Az intézmény a magyar hallgatók külföldi részképzéséhez elnyert támogatással is kiemelkedik a felsőoktatás hazai szereplői közül, tudtuk meg dr. Tarr Zsuzsanna nemzetközi és külkapcsolati központvezetőtől, akivel a pénteki esemény apropójából beszélgettünk.

Minek köszönhető, hogy a Szent István Egyetem ilyen otthonosan mozog a nemzetközi felsőoktatási térben?

Egyetemünk és helyi jogelődünk, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mindig nagy figyelmet fordított arra, hogy a külkapcsolataiban aktív szerepet vállaljon. Különösen a rendszerváltástól kezdve, amikor számos új lehetőség nyílt, dr. Kocsis Károly rektor kezdeményezésére létrejött az

Európai Tanulmányok Központja, és sokféleképpen bővíthettük európai ismereteinket, nyithattunk a világ felé.  Az Erasmus+ programhoz magyarországi bevezetésének első évében csatlakoztunk és 1998 óta több mint 400 kétoldalú megállapodás született európai, később már az Európán kívüli partnerintézményeinkkel. Az Erasmus+ mobilitási projektjeink keretében az elmúlt 5 évben több mint 4,5 millió EUR (majdnem 1,5 milliárd Ft) támogatásból közel 1000 hallgatónk utazott ki tanulmányokra vagy szakmai gyakorlatra, több mint 200 oktatónk nyert külföldi oktatási tapasztalatot partnereinknél továbbá 404 kollégánk vett részt külföldön nyelvi vagy szakmai képzésen.

Az említett dátum óta húsz év telt el és úgy tudom, ez az Ön számára is évforduló…

Igen, két évtizede dolgozom a külkapcsolati együttműködések szervezésében az egyetemen. Jövőre lesz tíz éve, hogy vezetem az ezt koordináló szervezeti egységet, amit tavaly Nemzetközi és Külkapcsolati Központ rangra emelt a Szenátus, és aminek tevékenysége élvezi a mindenkori egyetemi vezetés támogatását.

Az egyetemen korábban is sok külföldi diák tanult, különböző formában. Hogyan készültek fel képzésük legújabb felfuttatására?

A kétezres évek elején az első feladat az angol nyelvű kurzuskínálat kialakítása volt. Megkerestük azokat az oktatókat, akik vállalták, hogy tárgyaikat idegen nyelven is előadják. Az ezekből összeállított katalógusunkat felajánlottuk az európai partnereinknek. Emlékszem, hogy ez első évben 4 cserediákot fogadtunk, akikkel óhatatlanul szoros, szinte családias kapcsolat alakult ki.

Ma már két nagyságrenddel többen érkeznek hozzánk, egyetemünk is nagyobb lett, jelenleg nyolc karral működünk, de a kollégáimmal továbbra is arra törekszünk, hogy minden külföldi hallgatóval személyes ismeretséget ápoljunk.  A gödöllői, a budai és az Ybl kampusz egyaránt fogad részképzéses és diplomát adó képzésekben tanuló nemzetközi diákokat és külföldi doktoranduszaink is vannak. Angol nyelvű tantárgyaink közel 100 százaléka valamelyik alap- vagy mesterképzés tantervébe illeszkedik. Hazai és európai uniós elvárás is, hogy a magyarok és a külföldiek integrációja a tantermekben és azon kívül is megvalósuljon. A kollégiumban lehet jelezni, ha valaki szobatársnak külföldi hallgatót szeretne, vagy az angol nyelvű képzéseket rendre meghirdetjük a magyar hallgatók számára is. Számos megfelelő nyelvtudással rendelkező szakfordító szakos diák vállalja, hogy angol nyelvű diplomát szerez a Szent István Egyetemen. Én is szakfordító hallgató voltam, majd dokorandusz hallgatóként dr. Heltai György professzor, akkori nemzetközi rektorhelyettes felkért rá, hogy segítsem a munkáját.

Miként bővült az angol nyelvű oktatásban részt vevő tanárok köre? 

Hazánk európai integrációjával párhuzamosan természetes elvárássá vált, hogy azok a szakemberek, akik angolul kutatnak, publikálnak, nemzetközi együttműködések partnerei, az angol nyelvű képzésbe is bekapcsolódjanak, és ennek komoly gazdasági jelentősége – forrásteremtő ereje – is van az intézmény számára. A karainkon zajló angol nyelvű képzések mára a Szent István Egyetem teherbíró pilléreivé váltak.

Mely programok támogatásával sikerült az ezres nagyságrendhez közelíteni a hallgatók számát?

Az elmúlt 5 évben az Erasmus, az Erasmus Mundus, a Nemzetközi Kreditmobilitás, a Ceepus, az EGT Alap, a Magyar Rektori Konferencia koordinálásával megvalósult, a brazil hallgatók képzését segítő Science without Borders valamint a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramok keretében érkeztek teljes- és részképzéses diákok az egyetemünkre. A legnagyobb létszámot és egyúttal a legnagyobb forrást is a Stipendium Hungaricum program biztosítja, azzal a célja, hogy elősegítse felsőoktatásunk nemzetköziesítését, minőségfejlesztését és népszerűsítse a világban a versenyképes magyar felsőoktatást. A program keretében 2013. óta összesen több, mint 3 milliárd forint támogatást kaptunk, amit több, mint 700 nemzetközi hallgató képzésére fordíthattunk alap-, mester- és PhD szinten. Évek óta jelentős kvótát kapunk az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Földművelésügyi Minisztérium által támogatott ösztöndíjas program keretében is. Ebben a tanévben összesen 1.088 külföldi hallgató tanul kampuszainkon.

Mik a főbb jellemzői a magyar hallgatók külföldi részképzésének?

A legutóbbi idők tapasztalata az, hogy növekszik hallgatóink kiutazási kedve, elsősorban szakmai tapasztalatszerzés céljából. A diploma átvétele után még 12 hónapig lehet uniós forrásból  szakmai gyakorlatra kiutazni, ami hatékonyan segíti a későbbi elhelyezkedést is.

Legambíciózusabb terveimben sem számítottam arra, hogy nemcsak hallgatók, hanem munkatársak nagy létszámú külföldi képzésére is lehetőségünk nyílik. Szintén Erasmus forrásból tudtunk tavaly több mint 80 kollégát Írországba küldeni nyelvi képzésre, egy évvel korábban pedig Izlandra jutott el interkulturális érzékenyítési, modern oktatás-módszertani tréningekre közel 100 munkatársunk.

Büszkék vagyunk arra, hogy az Erasmus program mobilitási projekteredményeivel a Szent István Egyetem a magyarországi egyetemek közül elsőként nyerte el 2004-ben az Európai Minőségi Díjat. 2013-ban a Tempus Közalapítvány az Egész életen át tartó tanulás program keretében Nemzetközi Együttműködési Kultúráért Nívódíjjal, 2014-ben a Felsőoktatás nemzetközi fejlesztéséért pályázaton megosztott I. helyezéssel ismerte el intézményünk kiemelkedő színvonalú nemzetközi projekttevékenységét.

A díjak a nemzetközi versenyben való helytállást mutatják. Vajon hogyan lehet ezt a jó pozíciót tartani a jövőben?

Nemzetközi kapcsolataink fejlesztésével is elő lehet segíteni azt, hogy az egyetem előbbre lépjen a nemzetközi rangsorokban. A mérvadó brit QS egyetemi „világranglistán” az agráregyetemek között a Szent István Egyetem a 251-300. helyet foglalja el. Az első helyen a Wageningen University áll, amely éppen idén száz éves és stratégiai partnerünk. E jubileum alkalmából holland testvérvárosunk egyeteme a UniversiTrees program keretében a 100 legfontosabb partnerénél fát ültet wageningeni alumnik jelenlétében. Gödöllőn erre a botanikus kertben kerül majd sor, terveink szerint novemberben. Az amerikai Cornell Egyetem a szóban forgó listán a 3. Ezzel az intézménnyel együttműködve a közelmúltban nemzetközi forrást nyertünk hallgatók és oktatók kölcsönös utazásaira. A 9. a rangsorban az ugyancsak amerikai Purdue Egyetem, ahol szeptemberben járt delegációnk dr. Tőzsér János rektor vezetésével a több évtizedes együttműködés megerősítése céljából. Az azonos tudományterületeket művelő egyetemek kooperációja lényeges előrelépést eredményezhet ezen a ranglistán, ami újabb hallgatókat vonzhat a Szent István Egyetemre.

What do you think?

0 points
Upvote Downvote

Total votes: 0

Upvotes: 0

Upvotes percentage: 0.000000%

Downvotes: 0

Downvotes percentage: 0.000000%

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Gödöllői emlékezés az aradi vértanúkra

A város karácsonyáfája kerestetik