in

Petőfisnek lenni jó!

Beszélgetés Gubáné Csánki Ágnessel

30 perc című műsorunk vendége Gubáné Csánki Ágnes volt. – A Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatójával az is kola felújításairól, az ökoiskola – címről, a Petőfi sikereinek titkáról és persze a nyugdíjba vonulásáról beszélgettünk.

A Petőfi-iskola az Ön keze alatt egy nagyon barátságos, családias intézménnyé lett. Hogyan valósultak meg a felújítások és a modernizálások?

Én is így gondolom és nagyon büszke is vagyok az elért eredményeinkre. Nem volt egyszerű feladat ezeket megvalósítani, hiszen ma a finanszírozási lehetőségek elég szűkösek. De azt el kell mondanom, hogy a fenntartók mindig igyekeztek a lehetőségeiken belül maximális segítséget nyújtani, de e mellett az alapítványunkra és a szülők támogatására is szükség volt, illetve szponzorokat is rendszeresen kellett keresnem, hogy a terveinket meg tudjuk valósítani. Sok mindent csináltunk közösen a két kezünkkel a tantestülettel. Kitaláltuk az első közös évünkben, 2009-ben, hogyha lesz pénzünk, akkor hogyan fogjuk majd az épületet megszépíteni. Ehhez egy Arculatterv is készült és ennek megfelelően végeztük a felújításokat.

A teljesség igénye nélkül: mondja el, milyen fejlesztéseket sikerült végrehajtani?

Az előbb említett Arculattervben nagyon fontosnak tartottuk azt, hogy a 2009-ben megkapott Ökoiskolai címhez igazodjunk. Így minden fából, természetes anyagból készült és azonos színvilágot használtunk a függönyeinknél, a bútorainknál, a díszítéseknél. Ha valaki belép az épületbe, akkor általában azt mondja, hogy: „Hű de otthonos!” – és ezt én nagyon fontosnak tartom. Mindig mondom, hogy a kollégáim és a gyerekek is több időt töltenek itt, mint otthon. Nagyon fontos, hogy olyan környezetben legyenek a diákok, ami inspiráló és a 21. századhoz igazodó. Annak ellenére, hogy az épületünk régi, de ez nem érződik rajta.

Mi az az ökoiskola?

Az „öko” szemlélet most már egyre elterjedtebb. Egészségtudatosságot és olyan szemléletet jelent, ami mindenre vonatkozik, ami körülöttünk van. A gyerekeket próbáljuk olyan tevékenységre tanítani, ami a saját életüket teszi majd környezettudatosabbá. És ezeket a tanórákba is beépítettük, nemcsak egy-egy órán vagy szabadidős tevékenységekben jelenik meg, hanem az egész évünket átszövi. A kollégáim több éve hihetetlenül intenzíven és eredményesen végzik ezt a tevékenységet, éppen ezért megpályáztunk egy úgynevezett Bázisiskola címet, amire nagyon büszke vagyok, hogy meg is nyertük. Az országban csak néhány száz olyan intézmény van, ami a különböző pedagógiai és oktatási intézmények közül a Bázisiskola, és mi ezek közül az egyik vagyunk. Így módunkban áll átadni a megszerzett tudást és tapasztalatot más iskoláknak. A következő éveknek ez lesz majd az egyik kiemelkedő feladata.

Minden tanévet úgynevezett Projekt héttel szoktak kezdeni, itt milyen témák voltak eddig, illetve miért tartja ezt fontosnak?

Ez az egyik legkedveltebb pedagógiai-vezetői tevékenységem. Szerintem nagyon fontos, hogy a 21. században a gyerekek ne csak tanóra formájában sajátítsanak el ismereteket, hanem minél több oldalról közelítsék meg ugyanazt a témát. A projektek pedig pont erre adnak lehetőséget. Kétszer is volt már olimpiai évünk, Gödöllő ökovárossá nyilvánításakor ÖKO projektet szerveztünk, e tanévben pedig Rákóczival és korával foglalkoztunk. A Projekthét alatt három tanítási óra szokott lenni, 11 órától pedig mindenféle egyéb tevékenységet végeznek közösen a pedagógusok és az osztályok, kicsik-nagyok vegyesen. A hét végén pedig van egy zárónapunk, amire a szülőket is meghívjuk, hogy lássák, mennyi új dolgot tanultak a gyerekek.

Mi a Petőfi titka? Mitől egyre sikeresebbek a diákok és az iskolai közösségük?

Egyrészt az, hogy a kollégáim több ezer óra képzésen vettek részt, s bár Pest megye eléggé kizárt a pályázatokból, mégis, amit lehetett, azért megpályáztunk. Ezen felül az ismeretségi körömből olyan előadókat is tudtam meghívni, akik gyarapították a tanári kar szakmai tudását, illetve tavaly elkezdtük a komplex alapprogramot is, ami hozzájárult ahhoz, hogy magas színvonalon tudjunk – akár online is – oktatni. Az iskolánk titka az, hogy „Petőfisnek lenni jó”. Ennek a mondásnak van egy nagyon mély tartalma. Sikerült kialakítani az elmúlt években a diákjainkban, hogy egy közösségbe tartoznak, ami felelősséggel is jár. Mindig arra próbáljuk őket ösztönözni, hogy nem csak elfogadni, hanem adni is kell. Erre ragyogó példa, amikor Karácsonykor ajándékokat gyűjtünk és adunk át rászoruló nógrádi iskolák gyerekeinek.

Országosan rengeteget hallani a médiában, hogy az iskolákban pedagógushiány van. Önöknél mi a helyzet?

Tőlünk csak akkor mennek el kollégák, ha nyugdíjazás vagy költözés miatt alakul így. Nem jellemző, de persze egyszer-egyszer előfordul, hogy valaki elmegy tőlünk, de ugyanakkor egyre gyakrabban keresnek meg azzal, hogy olvasták a honlapunkat, hallottak rólunk, ajánlottak minket és szeretnének nálunk dolgozni. Talán ezért is 100 százalékos évek óta a pedagógus-ellátottságunk. Ebben a tanévben is úgy indultunk, hogy egyetlen tanárunk sem hiányzott.

A jövő tanévre már nem pályázott az igazgatói pozícióra, mi ennek az oka?

Nagyon nehéz és fájdalmas döntés volt, ami hosszú idő alatt született meg, de 5 év hosszú idő és az embernek mérlegelnie kell, hogy mi az, amit meg tud, illetve szeretne valósítani a következő években. Úgy érzem, hogy amit lehetett ebben az iskolában, mind külsőségekben, mind szakmailag, azt elértük. Most a körülmények arra adnak lehetőséget, hogy ezt a színvonalat megtartsuk. Úgy gondolom, hogy a kollégáim ezt nélkülem is meg fogják tudni tenni, de szívemben mindig Petőfis maradok. Nekem a napokban született meg az első kisunokám, illetve van egy hosszú listám az elolvasandó könyvekről és egy bakancslistám a férjemmel, ahova még szeretnénk eljutni. Erre pedig idő és energia kell. Úgy érzem, hogy most jött el a pillanat, de fájó szívvel köszönök el. Ráadásul még nehezíti a dolgot, hogy nem is tudok úgy elbúcsúzni, ahogy elterveztem. A vírushelyzet nem teszi lehetővé, hogy igazi emlékezetes gyereknappal búcsúzzam a diákoktól, illetve a szülőktől sincs módom a Petőfisek Gálájának formájában elköszönni. A kollégáimtól szerencsére majd a nyár végén még el tudok köszönni, és talán majd ősszel arra is adódik lehetőségem, hogy a város olyan személyeitől is elbúcsúzzam, akikkel az elmúlt tizenegy évben együtt dolgoztam. Szeretném megköszönni a sok segítséget azoknak a vezetőtársaknak, akikkel együtt dolgozhattam és természetesen a képviselő-testületnek és polgármester úrnak a széleskörű támogatást, amit mindig kaptam tőlük.

What do you think?

0 points
Upvote Downvote

Total votes: 0

Upvotes: 0

Upvotes percentage: 0.000000%

Downvotes: 0

Downvotes percentage: 0.000000%

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Trianon 100 – Gödöllőn is kigyúltak az Összetartozásunk tüzei

A szabadidősport lehetőségeit bővíti az alsóparki futókör