Felelős település működtetés válság idején címmel rendezett konferenciát a Magyar Önkormányzatok Szövetségének a Gödöllői Királyi Kastélyban.
A rendezvényen dr. Gémesi György, a MÖSZ elnöke mondott köszöntőt, melyben kiemelte: Soha nem voltak még ilyen nehéz helyzetben az önkormányzatok. Most a túlélés a feladat, amihez elengedhetetlen a partnerség az önkormányzatok és a kormány között.
Ismertette az Önkormányzatok Egyeztető Tanácsa által megfogalmazott legfontosabb kéréseket:
– 2023. április 15-ig ársapkát kapjanak az önkormányzatok az energia árakra, valamint
– hívják össze a Nemzeti Energia Csúcsot, hogy közösen keressék a megoldást.
Gémesi György – aki a rendezvény elején külön köszöntötte Lamperth Mónika, Kuncze Gábor, Gyenesei István volt belügyminisztereket, valamint Varga Zoltán egykori önkormányzati minisztert – sajnálatát fejezte ki, hogy bár meghívást kaptak, a kormány részéről senki sem jött el a tanácskozásra.
A konferenciát egyébként hagyományosan az önkormányzatok napja alkalmából rendezte meg a MÖSZ. Az Országgyűlés egy 2000. évi határozata a helyi önkormányzatok napjává nyilvánította szeptember 30-át, annak emlékére, hogy 1990-ben ezen a napon tartották az első helyhatósági választásokat Magyarországon.
Gémesi György kijelentette: A súlyos helyzet ellenére is meg kell ünnepelni ezt a napot. „Fontos a lokalitás. Ebben hiszek 1990 óta.”
Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármestere kapta a Polgármesteri Arany Pecsétgyűrűt, dr. Botka László Szeged Megyei Jogú város polgármestere pedig a Polgármesteri Ezüstlánc-díjat a MÖSZ ünnepi konferenciáján.
A Polgármesteri Arany Pecsétgyűrű-díjat azoknak magyar polgármestereknek az elismerésére alapította, akik kimagasló tevékenységükkel nagyban hozzájárulnak a magyar önkormányzatiság fejlesztéséhez, és legalább egy teljes cikluson keresztül betöltötték tisztségüket.
Dr. Cser-Palkovics András 1974-ben Székesfehérváron született, jogász, politikus.
A 2006-os országgyűlési választásokon területi listáról az Országgyűlésbe került. Tősgyökeres fehérváriként 2010 óta Székesfehérvár polgármestere.
A parlament 2013-ban megváltoztatta a polgármesterek jogállásáról szóló törvényt, így az országgyűlési képviselői és a polgármesteri tisztségek összeférhetetlenné váltak, Cser-Palkovics András a városát választotta.
A város munkássága alatt jelentősen megerősödött, az előző vezetéstől örökölt anyagi nehézségeket és a munkanélküliséget felszámolta. A gazdaságélénkítés mellett a közösségépítésre helyezte a hangsúlyt, fellendítette a város kulturális életét, az elavult infrastruktúra felszámolására számos lépést tett, felújításokkal, beruházásokkal és fejlesztésekkel. A környezetvédelem és a fenntartható fejlődés szintén meghatározó elemei Cser-Palkovics politikájának.
2019 szeptemberében munkásságáért átvehette Az Év Polgármestere díjat. A 2019-es helyhatósági választásokon a szavazatok több mint 60%-át megszerezve harmadjára is Székesfehérvár polgármesterévé választották.
Munkássága alatt a város megkapta az alábbi díjakat:
Miniszterelnöki Díj Virágos Magyarországért versenyen 2017
Tehetségbarát Önkormányzat díj 2018
Idősbarát Önkormányzat díj 2008
A hazai virágos Magyarország versenyben különdíj az ifjúsági közösségek építéséért, valamint a verseny fődíjai között a város „zöld” fiatalságáért tett erőfeszítéseit, illetve a közösségi programokat ismerték el.
A Polgármesteri Ezüstlánc-díj a MÖSZ legrangosabb kitüntetése, azoknak a polgármestereknek az elismerésére, akik kimagasló tevékenységükkel nagyban hozzájárulnak a magyar önkormányzatiság fejlesztéséhez, életpályájukat az önkormányzatok ügyének szentelték. Az alapító okirat szerint a díjat azok a magyar polgármesterek kaphatják meg, akik legalább két teljes cikluson keresztül betöltötték tisztségüket, tevékenységük kimagaslóan hozzájárult az önkormányzatiság fejlesztéséhez, elismert szereplői a polgármesterek közösségének.
Dr. Botka László 1973-ban született Tiszaföldváron, Szolnokon nőtt fel, de már fiatalon Szegedet választotta otthonául.
Az 1994-es választásokon ő volt a legfiatalabb képviselő az akkor megalakuló Országgyűlésben.
Először 2002-ben lett a város polgármestere. Minden önkormányzati választást elsöprő többséggel nyert meg. 2019-ben a szegediek több mint 60 százaléka választotta meg polgármesternek.
Polgármestersége 5. ciklusa alatt Szeged európai színvonalú nagyvárossá vált, hazánk egyik legzöldebb települése, Magyarország biciklis fővárosa, a régió kulturális központja, számos nagyléptékű környezettudatos beruházás megvalósulásával a településen élők igényeit figyelembe véve.
Polgármesterként a szolidaritás áll a politikai programjának középpontjában, kimagasló tevékenységével nagyban hozzájárult a magyar önkormányzatiság fejlesztéséhez, életpályáját az önkormányzat ügyének szentelte. Munkássága alatt a város kiérdemelte a „Szeged, a szolidaritás városa” elnevezést, számos díjban és elismerésben részesült:
2003 Európa Nostra-díj – Eklektikus stílusú, felújított belvárosért – az Európai Unió Kulturális Örökség díja
2006 Európa-díj – az Európa Tanács elsőként Szegedet tüntette ki a díjjal a magyar városok közül
2009 Európai Klímaszövetség díját érdemelte ki Szeged a környezetbarát városfejlesztésért.
2017 Közművelődésért díj
2021 Klímabarát Település
2021 Településfejlesztési díj
2021 Az év turisztikai városa díj
Videóüzenetben üdvözölte a MÖSZ konferenciáját Franciska Giffey, Berlin főpolgármestere is, aki méltatta a magyar önkormányzatiságot.
Ezt követően Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere állt a polgármesterek és a szakemberek elé. Sólyom László egykori köztársasági elnököt idézte: “Az igazság helyei az önkormányzatok, a magyar települések.”
– Mi, polgármesterek, helyben választott képviselők találkozunk közvetlenül az emberekkel. Minket nem érdekel a duma, a politikai duma, az ellenségképek, a valódi megoldásokat kell keressük! – fogalmazott.
Ahogyan ő látja: Magyarországon valójában nem volt rezsicsökkentés, csak politikai szólamként, mert szinte végig magasabb volt a világpiaci árnál. Pontosan tudták a kormányban, hogy olcsóbban is be lehetett volna szerezni a gázt. Mellébeszélés, hogy a háború miatt drágult. Nem, a folyamat már sokkal régebben elkezdődött.
Ami pedig jelenlegi, a már kialakult válságot illeti, szerinte az önkormányzatoknak egyáltalán nincs mozgástere.
– Az utolsó dolog, amit le lehet kapcsolni, az a közvilágítás.
Budapesten a legtöbb energiát a közösségi közlekedés fogyasztja. Azonban nem lehet leállítani a metrót vagy a villamosokat…
Beszédében kifejtette: A magyar állammal is baj van, gyakorlatilag a fizetésképtelenség határán van. Az egyetlen kivezető út a partnerség lenne az Európai Unióval. Ez levegőhöz juttathatná a magyar költségvetést. És partnerség az önkormányzatok és a kormány között. Például ahogyan Székesfehérvár sem ér véget a táblánál, mivel a nagyváros és a környéke egy gazdasági entitás, így Budapest is némiképp felelős az agglomerációért.
Például “adósok vagyunk a helyközi közlekedés összehangolásával” – tette hozzá.
“Viszonylag kevés beruházással el lehetne jutni oda, hogy soha többé ne kerülhessünk ilyen válságba. És hogyan éljük túl 2023-at? Őszinte válaszom: Nem tudom, de túléljük, ha beledöglünk is. Tudom, hogy a polgármester társaink mindent el fognak követni a túlélésért, és ebből megerősödve fogunk kilábalni. Nincs jobb- vagy baloldali választópolgár, csak emberek vannak!” – hangzott el Budapest főpolgármesterének beszédében.
Ez a ciklus a válságmenedzselésről szól – jelentette ki Cser-Palkovics András, Felelős településműködtetés válság idején című előadásában.
Székesfehérvár polgármestere úgy fogalmazott: A 2010-2020 közötti időszakban is voltak problémák, de sok olyan dönts született, ami előre vitte az önkormányzatokat. Ezen belül pozitívnak nevezte az adósságkonszolidációt, és negatívnak a feladatellátás átrendezését.
Ám mint mondta, a korábbi problémák más nagyságrendűek voltak, mint a mostaniak. A jelenlegi ciklus lényegében egyfolytában a válságmenedzselésről szól: a pandémia, a háború okozta menekült kérdés, a háború gazdasági következményei valamennyi település életét megnehezítik.
Cser-Palkovics András felhívta a figyelmet az agglomerációban történő gondolkodás fontosságára, ami véleménye szerint a sok esetben – mint például a környezetvédelem és a közösségi közlekedés – pozitív hatásokkal bírhat. Az önkormányzatok számára jelentős terhet jelentő szolidaritási hozzájárulás tekintetében is úgy fogalmazott: ezt fontosnak tartja, de a kialakult arány azonban bővel túl van a szükséges mértéken, s ezt is nem a jelenlegi formában, hanem agglomerációs szinten kellene felhasználni. A jelenlegi problémákról a rezsi díjak kapcsán kiemelte: Valamilyen szinten működtetni kell a közösségi közlekedést és a közvilágítást, vannak prioritások a szolgáltatásokban, de lesz, amihez hozzá kell majd nyúlni, ha nem kapnak a települések kiegészítő támogatás – ezt a színházak tekintetében jegyezte meg.
Felhívta a figyelmet arra, nem csak a válság rövidtávú kezelésében kell gondolkodni, hanem abban is, hogyan tovább? Kijelentette: Erős állam elképzelhetetlen erős önkormányzatok nélkül.
A rezsicsökkentésből kizárt önkormányzatok mozgásteréről, a felelős és biztonságos település működtetés kérdéseiről is szó esett.
A beszélgetésben Schmidt Jenő a TÖOSZ elnöke, Tab polgármestere, Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke, Szentkirály polgármestere, dr. Csőzik László, Érd MJV város polgármestere, a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács tagja és Felsmann Balázs energetikai szakértő, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke vitatták meg a helyzetet.
A résztvevők egyetértettek abban, nehéz döntés vár az önkormányzatokra, hiszen el kell dönteni, hogy intézménybezárásokat indítanak el, vagy küzdenek, hogy valamilyen szinten megtartsák szolgáltatásaikat. Egyetérttettek azzal is, állami segítség nélkül nem tudják megoldani a problémákat.
Ha nem vezetik be az ársapkát az energiaárakra, akkor vagy a csőd, vagy az intézményi bezárások közül lehet választani – ahogy ezt Csőzik László megfogalmazta.
Mint mondta, nem lehet hozzányúlni a nevelési és a szociális intézményekhez, de a kulturális és a sportlétesítmények már más kategóriába tartoznak. Egyetértettek abban is, hogy a közvilágítás lekapcsolása több szempontból – többek között a közbiztonság miatt – komoly problémákat vet fel.
Szóba került a gázbeszerzés problémája is: Miért kapnak egyes önkormányzatok 16, sőt van, amelyik 26-szoros árajánlatot. Felsmann Balázs erre úgy reagált, erre nincs egyszerű válasz, óriási az áremelkedés és a szektor forgótőke finanszírozása is megnőtt. Úgy fogalmazott, fontos lenne az is, hogy a beszerzéseknél ne a megszokott fogyasztással számoljanak, hanem reálisan tekintsék át a meghozandó intézkedések tükrében, mennyi gázra lesz szükségük.
Fotók: Jaeger Ákos, Tatár Attila
