in ,

Szent Napok

Beköszönt húsvét ünnepe. A felkészülés már hamvazószerdával megkezdődött, és a böjti időszakkal folytatódott, ami nagyszombat délig tart.
Miután az utolsó vacsora után Jézust elfogták, ennek emlékére nagycsütörtöktől az egyház nem mutat be szentmisét egészen a nagyszombati feltámadási liturgiáig. A nagycsütörtök esti oltárfosztás során eltávolították az oltár minden díszét, és fehér lepellel takarták le, annak jelképeként, hogy Jézust is megfosztották ruháitól, és elkezdődött szenvedéseinek sorozata. Ekkor a harangok is elhallgattak, a szólás szerint Rómába mentek.
Nagypéntek gyászünnep, Jézus szenvedésének és kereszthalálának napja. Ennek emlékére közismert a kálváriadombok látogatásának szokása. A keresztény középkorban gyökerezik a nagypénteki tűzgyújtás szokása, felidézve, hogy hajnalban, amikor Jézust Pilátus elé vitték, a szolgák és katonák tüzet gyújtottak, amellett melegedtek. Másutt nagypéntek estéjén a templom mellett gyújtottak tüzet, annak emlékére, hogy amikor Jézus sírját őrizték, a tűz mellett virrasztottak.
A nagypénteken sötét és dísztelen templomokat nagyszombat reggelére virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel, hiszen ez a nap a feltámadás jegyében zajlik, este „visszajönnek“ a harangok is, a templomokban pedig új tüzet gyújtanak.
Régebben szokás volt, hogy a mise után a megszentelt tűzből néhány széndarabkát haza vittek, s később ezt használták fel, hogy jó termés legyen, vagy elemi károkat hárítsanak el.
Húsvétvasárnap a feltámadás napja. Sok országban szokás a napfelkeltét hegy tetején várni, egyrészt, mert a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka.
Magyar vidékeken e nap hajnalán a nők a keresztekhez indultak imádkozni, énekelni, ezt az ájtatossági formát nevezték Jézus keresésének. A hajnali mise után, ahol tehették, hazafele menet a patakban mosakodtak meg, hogy frissek és egészségesek legyenek.
A húsvétvasárnapi szertartások közül már a X. század óta igen elterjedt az ételszentelés, főként bárányt és kenyeret, később sonkát, kalácsot és tojást is szenteltek. Sok helyen ennek a maradékát eltették, a szentelt sonka csontját például kiakasztották a gyümölcsfákra, hogy sok gyümölcs teremjenek, a kenyér vagy kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sokat tojjanak.
A korai kereszténység idejében a nagyszombaton kereszteltek a húsvétvasárnapot követő vasárnapon, azaz fehérvasárnapon vetették le a kereszteléskor kapott fehér ruhájukat.
A húsvéti ünnepkör tulajdonképpen nem ér véget a fehérvasárnappal, a húsvétot követő ötvenedik napon tartott pünkösd, a Szentlélek eljövetelének ünnepével teljesedik ki.

What do you think?

0 points
Upvote Downvote

Total votes: 0

Upvotes: 0

Upvotes percentage: 0.000000%

Downvotes: 0

Downvotes percentage: 0.000000%

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Fotó: facebook.com/GEACAtletika

Új országos csúccsal lett serdülő-bajnok Kriszt Sarolta

Királyi kastély 25