in ,

Terítéken az önkormányzatok helyzete

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) június 24-án konferenciát tartott a Művészetek Háza Gödöllő színháztermében. A témát a fejlesztési és költségvetési kilátások adták.

Az új kormányzati ciklus kezdetén mi sem aktuálisabb – fogalmazott dr. Gémesi György, a MÖSZ elnöke. Köszöntőjében kiemelte, a MÖSZ önkormányzati érdekvédelmet lát el, de ez nem kormányellenes politikát jelent, hanem csakis a lakosok érdekében. “Vita mindig minden kormányzattal van, de ez így normális, de csak együttműködve lehet sikeresnek lenni” – mondta.

A délelőtti program két fő felszólalója dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, a MÖSZ társelnöke volt.

 

Navracsics Tibor a 2021-2027 közötti európai uniós ciklusról szóló beszédében hangsúlyozta, hogy ha sikerült az EU-val aláírni a partnerségi programot, akkor erre az időszakra 14.000 milliárd forintnyi összeg jut majd a hazai operatív programokra. A kormány azonban ezeket a pénzeket elkezdte itthon kifizetni, és majd a tervek szerint az uniós forrásokból visszapótolják.

A területfejlesztési miniszter beszéde végén úgy fogalmazott, hogy a kormány 2014-ben fogadta el a 2030-ig szóló országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót, idén pont a felénél vagyunk, ezért “ideje lenne, hogy tartsunk egy félidei értékelést … és indítsunk egy konzultációsorozatot a hazai politikai, önkormányzati és gazdasági élet vezetőinek részvételével … és csináljunk kiigazításokat, ha szükséges”.

Karácsony Gergely üdvözölte a kormányzat hozzáállását a konferenciához, bízik benne, hogy a kormány és az önkormányzatok együttműködésében új fejezet kezdődhet. Ennek szükségességéről úgy fogalmazott: végre olyan MÖSZ-rendezvényen vehet részt, amire a kormányzat érdemben reagált. Ez egy nagyon fontos előrelépés, bár az az uniós előírás a források felhasználása kapcsán nem nagyon valósult meg, hogy a kormány a hazai partnerekkel – többek között az önkormányzatokkal – egyeztessen.

A MÖSZ társelnöke beszédében kitért a fosszilis energiahordozókról való leválás fontosságáról. Úgy fogalmazott: az ukrán-orosz háború nem más, mint egy energiaháború. “15 évet végigaludtuk energiahatékonyság szempontjából” – mondta. Az egekbe szökő energiaárak okozta súlyos gondokkal kapcsolatosan elhangzott: Budapest a saját bevételeiből sem nagyon részesül. A budapesti, központi régió, amely a magyar GDP mintegy 50 százalékát termeli meg, ennek a régiónak a helyzete kulcskérdés Magyarország szempontjából.

“Örülnék, ha az új kormányzat a magyar önkormányzatokkal valódi partnerségi együttműködést tudna kialakítani. … Egy hajóban evezünk, és szeretnénk evezni ebben a hajóban, abba az irányba, amerre a magyar kormány szeretne” – fogalmazott.

Dr. Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a 2023-as költségvetési tervezetről beszélt, de 2022-re is kitért, mert “annyi minden” érinti az önkormányzatokat. Szerinte az önkormányzati rendszerre vonatkozó nagy, koncepcionális változtatásra nincs már szükség, az alapvető átalakítások már megtörténtek.

Az államtitkár felszólalásában azt mondta, hogy az önkormányzatoknál – a koronavírus világjárvány okozta válság miatt – felére csökkentett Iparűzési Adó miatt az idén is lesz kompenzáció. Ez a 25.000 alatti lakosságszámnál kisebb településeknek automatikusan jár, efölött azonban csak differenciáltan, külön vizsgálat alapján. “Legutóbb volt olyan önkormányzat, amely semmit nem kapott” – ismerte el.

Azonban Dukai Miklós azt mondta: ezt a “megfelezést” 2023-ban kivezetik a rendszerből, ami  mintegy 1000 milliárd forintos pluszt jelent majd az önkormányzatoknak összességében. Idén június 1-jétől pedig a díjrendeleteikhez ismét hozzá tudnak nyúlni az önkormányzatok.

Ígéretet tett arra is, hogy a kormányzat segítséget fog nyújtani a “rezsivédelemből” kikerülő településeknek. Hogy miként, az még kidolgozás alatt van. Útfejlesztésre pedig a tavalyi 6 milliárdos előirányzat helyett csak 500 millió forintos támogatást szánnak. Jövőre összességében 968,8 milliárd forintot szánnak az önkormányzatok támogatására.

Ami gyermekétkeztetést illeti, szerinte a kormányzatnak ez kiemelten fontos. A jelentősen megemelkedett élelmiszerárak miatt – hosszú idő után – az idén már volt egy 7,1 milliárdos kiegészítés, de ebben az évben további 3,5 milliárd is várható.

 

 

Csehország is képviseltette magát a Magyar Önkormányzatok Szövetségének június 24-ei konferenciáján. A rendezvényen Bial Tibor, a Cseh Köztársaság nagykövete köszöntötte a tanácskozást.

Bial Tibor beszédében kiemelte a testvérvárosi kapcsolatok jelentőségét. Mint mondta, különösen fontosak az olyan együttműködések, amelyek a fiatalokra, főleg a gyerekekre épülnek. A nagykövet támogatásáról biztosított az ilyen kezdeményezéseket és kijelentette, az önkormányzatok számíthatnak a nagykövetség segítségére a települések közötti kapcsolatok felvételében.

Gémesi György, a MÖSZ elnökeként és Gödöllő polgármestereként is örömét fejezte ki, hogy a Cseh Köztársaság számára is fontos a testvérvárosi kapcsolatok erősítése. Emlékeztetett, Gödöllőnek is van cseh testvérvárosa: Brandýs nad Labem-Stará Boleslav.

A tanácskozáson részt vett a Cseh Köztársasági Városok és Települések Szövetsége
(SMO CR) is. A szervezet ügyvezető igazgatója Mgr. Radka Vladyková számolt be arról, hogyan látja a szövetség az önkormányzatok helyzetét Csehországban.
Mint elmondta, többségében hasonló problémákkal küzdenek mint a magyar települések. Az energia árak, a magas infláció, a hulladékgazdálkodás, valamint az egészségügy és a szociális rendszer munkaerő hiánya jelentős problémát jelent a számukra.
Mindezek mellett a covid, valamint a menekültválság is nehéz kihívás elé állította a csehországi településeket. Mindezek mellett náluk is állandó a finanszírozás miatti küzdelem az állammal

 

 

A települések fejlesztésének lehetőségeiről és az aktuális kérdésekről szólt az első kerekasztal beszélgetés a MÖSZ konferenciáján. A Pergő Margit, a TÖOSZ társelnöke, Berhida polgármestere, dr. Csőzik László, Érd megyei jogú város polgármestere, Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere és Tosics Iván, a Városkutatási Kft. vezetője részvételével megrendezett vitán többek között arról esett szó, hogyan tudnak tervezni az önkormányzatok a jelenlegi helyzetben, szóba kerültek a helyi problémák, a megyék és a kormányhivatalok vezetőinek átnevezése, és az önkormányzati választásoknak az előrehozása. De a részvevők elmondták a véleményüket arról, látják-e az emberek, milyen okokból kényszerülnek megszorításokra az önkormányzatok.

Wittinghoff Tamás a jelenlegi helyzetről úgy fogalmazott: Nemzetközi jogi és önkormányzati törvényi kérdéseket is felvet, hogy az állam többet von el a jó adóerő képességgel rendelkező településektől, mint amennyit a kötelező feladatokra ad.

Pergő Margit felhívta a figyelmet arra, jó adóerő-képesség ott van, ahol korábban jelentős energiát fordítottak a fejlesztésekre. Ennek köszönhetően magas az iparűzésiadó-bevétel, amiből lehetett fejleszteni. Most ez a lehetőséget veszik el, ráadásul az adóerő önkormányzatiságról csak zárójelben lehet beszélni – mondta Csőzik László, aki kijelentette, olyan szinten vették ki az eszközöket az önkormányzatok kezéből.

Tosics Iván felhívta a figyelmet a társadalmi egyenlőtlenségekre. Mint mondta ma már akkorák a különbségek, hogy a legszegényebbek nem tudnak élni a lehetőségekkel.

“Ez a ciklus egy folyamatos válságmenedzselés” – ezt Csőzik László jelentette ki, aki az iparűzési adó felezése mellett a gépjárműadó elvonására is felhívta a figyelmet. Mint mondta, az iparűzési adó adott lehetőséget az életminőség javítására.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői veszélyesnek nevezték a tervezett előrehozott önkormányzati választásokat, valamint a vármegye és ispáni elnevezés visszaállítását. Tosics Iván kijelentette, ez előre vetítheti, hogy a következő változtatás az lesz, hogy a települések élére elöljárókat neveznek ki a szabadon választott polgármesterek helyett.

Tosics Iván az előrehozott – az európai parlamenti választásokkal összekötött – önkormányzati választásra vonatkozóan kijelentette: a kormány a költséghatékonyságra hivatkozik, ezt általában akkor veszik elő, amikor nekik kedvező eredményt várnak valamitől.

Felhívta a figyelmet arra, a következő időszakban nagyon fontos feladata lesz az önkormányzatoknak, hogy kommunikálják a nehéz helyzet elejére elért eredményeiket.

 

Az önkormányzatok pénzügyi helyzetét vették górcső alá a Magyar Önkormányzatok Szövetségének második kerekasztal beszélgetésén. Scmidt Jenő a TÖOSZ elnöke, Gémesi György a MÖSZ elnöke és Kiss Ambrus Budapest főpolgármester helyettese mellé dr. Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára is csatlakozott.

A beszélgetés során élénk vita bontakozott ki arról, ki, hogyan látja az önkormányzatok finanszírozásának helyzetét, a következő időszak pénzügyi helyzetét, főként a szolidaritási adó emelésének következményeit. Míg a kormány szerint több pénz marad az önkormányzatoknál, addig a településvezetők úgy látják, a szolidaritási adó növekedése miatt jóval kevesebb pénzből gazdálkodhatnak. Dukai Miklós úgy vélte, a helyezt településenként más. Bár az államtitkár kijelentette, lesznek támogatások, amelyek segítenek majd az önkormányzatoknak, a polgármesterek borúlátóan ítélték meg a helyzetet.

Kiss Ambrus úgy fogalmazott: Nem az a siker, hogy milyen sok önkormányzatnak adnak segítséget, hanem az lenne a siker, ha a településeknek nem lenne szükségük segítségre.

A főpolgármester helyettes kijelentette, bár az állam több adóbevételre tesz szert, az önkormányzatoknak kevesebb jut.

A költségvetés nem biztosít mozgásteret az önkormányzatok számára, a központi pénzügypolitika túlságosan szoros – mondta Scmidt Jenő. A TÖOSZ elnöke szerint a következő időszak legnehezebb feladata lesz, hogy a települések megbirkózzanak az energia és az élelmiszer árak emelkedésével, ami súlyos helyzetet teremt a közétkeztetésben. Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek a támogatását nem látja a központi költségvetésben. Kitért az ivóvíz- és a szennyvíz -hálózat rossz állapotára is, aminek a karbantartására, felújítására évek óta nincs pénz, mert a rezsicsökkentés már rég nincs rá fedezet.

A polgármesterek egyetértettek abban, az energia árak tekintetében tovább nehezíti a helyzetet, hogy az önkormányzatok kikerülnek az egyetemes szolgáltatási körből.

Gémesi György a jelenlegi támogatási rendszer hibáira hívta fel a figyelmet. „Miért jár az ingyen tankönyv annak, akinek három luxusautó áll a háza előtt?” – tette fel a kérdést.

Mint mondta, sokat lehetne megtakarítani, ha a támogatásokat azok kapnák, aki arra valóban rászorulnak. Ezt pedig helyben tudják a legjobban.

A MÖSZ elnöke egyetértett a Schmidt Jenő által elmondottakkal, mint mondta, az önkormányzatok mindent megtesznek, hogy kezeljék a problémákat és túléljék a következő éveket.

 

What do you think?

0 points
Upvote Downvote

Total votes: 0

Upvotes: 0

Upvotes percentage: 0.000000%

Downvotes: 0

Downvotes percentage: 0.000000%

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Gödöllő Gyermekeiért, Ifjúságáért és Gödöllő Talentum díjátadó

Jeszenszky Géza kapta a Magyar Szabadságért Díjat