in

Új tető és egy 250 éves orgona

Beszélgetés Albert Gábor evangélikus lelkésszel

A Gödöllő NetTV 30 perc című műsorának legújabb vendégét 25 éve szentelték lelkésszé – és 18 éve teljesít szolgálatot Gödöllőn. Ennek apropóján beszélgettünk Albert Gábor – evangélikus lelkésszel.

Mikor döntött úgy, hogy lelkész lesz?

Valójában ez egy hosszú folyamat volt, nem egyik pillanatról a másikra született meg bennem az elhatározás. Úgy szoktam mondani, hogy mozaikképek vagy filmkockák sorozata volt szükséges ahhoz, hogy végül ezen a pályán kössek ki. Az első kép, ami a mai napig él bennem, hogy apám megkérdezte az ikertestvéremtől és tőlem, hogy akarunk-e konfirmációi előkészítőre járni. Van egy másik emlékem, ami édesanyámhoz köt, aki egyszer a templomból hazajövet megkérdezte, hogy nem akarok-e lelkész lenni?! Ekkor még majdnem tiltakoztam, de végülis csak ide vezetett az utam. Döntő lépés volt az elhatározásomat megelőzően, hogy találkoztam egy református teológussal, akit kikérdeztem mindenről az oktatással kapcsolatban. A végső lökést aztán végül egy lelkész adta meg, akinek az irányába maximális volt a bizalmam, úgy éreztem, hogy elmondhatom neki, hogy ki vagyok, milyen gondolataim, terveim vannak és megerősítést nyertem tőle és általa, hogy a lelkészi hivatást válasszam.

A felszentelést követően azonnal Gödöllőn kötött ki?

Csákváron kezdtem a lelkészi pályafutásom, ahol 7 évet töltöttem. Azt követően, 2002-ben kerültem Gödöllőre.

Hogyan került végül Gödöllőre?

Bencze András, a Fejér-Komáromi Evangélikus Egyházmegye esperese felhívott, hogy a gödöllői lelkész úgy néz ki, elkerül Kelenföldre és ajánlja nekem, hogy vegyem fel velük a kapcsolatot, hátha az utam ebbe az irányba vezet. Ezután kerestem fel Szebik Imre püspök urat, akitől megkérdeztem, hogy milyen lépéseket tehetek azügyben, hogy Gödöllőre kerüljek. Ahhoz, hogy megválaszthassanak, lelkészvizsgát kellett tennem. A gyülekezet pedig türelmes volt és a vizsgáig eltelt időt kivárta, annak érdekében, hogy legalább esélyem legyen ide kerülni lelkészként.

Csákvár után hogyan sikerült beilleszkednie Gödöllőn?

Egészen más típusú gyülekezetekről beszélhetünk. Csákvár nagyon homogén közösséggel rendelkezik, lélekszámát tekintve sokkal kisebb gyülekezet. Ehhez képest Gödöllő nagy lélekszámúnak számít. Igaz, ebben a városban az evangélikusok sokkal kisebb számban vannak jelen, mint a katolikusok vagy a reformátusok, de az evangélikus egyházon belül a gödöllői gyülekezetet mégsem lehet kicsinek mondani. A város jellege, ami egyébként a gyülekezeten keresztül is tükröződik, sokkal heterogénebb. Talán két irányt lehet meghatározni, vannak a gyülekezetben a Galgamentéről és Budapestről egyaránt.

Melyik részét szereti legjobban a lelkészi hivatásnak?

A legmeghatározóbb számomra, hogy legyek kész az ige hirdetésére. Nem csupán a vasárnapi istentiszteletekre gondolok, hanem arra, hogy az igehirdetés legyen igehirdetés akkor is, amikor a hétköznapok kellős közepén vagyunk. Lehessen igehirdetés mondjuk a tanteremben, egy lelkipásztori beszélgetés során, ahogyan az Úristen diktálja és lelkét adja az aktuális jelenhez.

Óriási sikere van a nyári hittantábornak, rendre rengeteg gyerek vesz részt ezeken, mi ennek a titka?

Talán elsősorban az, hogy milyen gárdával bírunk. Egy ilyen hittantáborban az idősödő testvéreinktől kezdve az ifisekig szinte mindenki jelen van és mindenki kiveszi a részét segítésével, támogatásával, lelkével, figyelmével, tálentumával. Törekszünk őszinték lenni és azt adni, amink van. Akár a reggeli és esti áhitatokra nézve, akár egy-egy témának a megbeszélése kapcsán, akár amikor lovas oktatásra kerül sor, vagy ha előadókat hívunk.

Tetőcsere előtt áll a templom, hogyan sikerült összegyűjteni az anyagiakat ehhez a nagy munkához?

Megnéztük, hogy milyen pályázati lehetőségeink vannak, aztán a benyújtást követően szerencsére pozitív elbírálásban részesültünk. Így megvalósulhat az, ami már egyébként is szükséges volt, hiszen a mostani tetőnk 1931-ből való. Jelenleg úgy állunk, hogy ehhez minden feltétel biztosított. Az önkormányzat is támogat bennünket, amit külön köszönünk. Azért jó érezni ezt a támogatást, hiszen a templomunk a város szívében található és egy kicsit talán úgy is tekinthetünk rá, mint a város egyik éke.

Más tervei is vannak a gyülekezetnek?

Tervezni mindig tervezünk, az a kérdés általában, hogy mennyi az „időnk”. Van, amihez kicsit több „időre” van szükség. 2004-ben elkezdődött az úgynevezett „parókia építési projekt”, ami a lelkészlakás építéssel indult, de ennek a tervnek része egy teljesen új gyülekezeti objektum felépítése is. Ehhez viszont még bőséges „időre” van szükségünk. De abban reménykedünk, hogy az Úristen úgy rendezi és alakítja, hogy kellő forrást biztosít számunkra, hogy megvalósulhasson mindaz, ami már nagyon régóta terve a gyülekezetnek. Ami pedig a jelent illeti, az orgonánk, sajnos, most már olyan állapotban van, amire azt mondhatjuk, cserére érett. Ez azt jelenti, hogy új megoldásra van szükségünk. A ferencvárosi evangélikus gyülekezettől egy jelképes összegért megvásárolhattunk egy több mint 250 éves Angster-orgonát. Ez a hangszer kerül majd beépítésre a templomban, de ez még hosszú folyamat, hiszen nagyon komoly összegre van szükségünk a restauráláshoz, felújításhoz.

Az orgonafelújításra adományokat az alábbi számlaszámra lehet elküldeni: 11742049-20126302

What do you think?

0 points
Upvote Downvote

Total votes: 0

Upvotes: 0

Upvotes percentage: 0.000000%

Downvotes: 0

Downvotes percentage: 0.000000%

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Már 25 éves a kastélybarátok egyesülete

Városháza-felújítás: júliusban kezdődik