in

Újratervezés

Interjú dr. Gémesi György polgármesterrel

Március 11-én hirdetett veszélyhelyzetet országosan a kormány a koronavírus-járvány miatt. Az elmúlt két hónap történéseiről dr. Gémesi György polgármesterrel beszélgettünk.

Kezdjük azzal, ami talán a leginkább érdekli az embereket: van-e Gödöllőn koronavírusos beteg?

Nincs róla tudomásom, bár hivatalosan nem értesítenek bennünket. Mivel Budapest és Pest megye a legfertőzöttebb, itt van a legtöbb beteg, feltehetőleg minden településen jelen van már a vírus, de hogy pontosan hol, ezt nem tudhatjuk. Karanténban lévő emberek vannak, erről tájékoztatnak bennünket. Ez Gödöllőn általában 20 körüli létszámot jelent.

A veszélyhelyzet március 11-ei bejelentése milyen plusz feladatokat rótt Gödöllőre?

Sokat. Először is nem úgy működik a város, mint ahogy szokott. Természetesen a feladatok ellátását – együttműködve az operatív törzzsel és a kormány utasításait betartva – valósítjuk meg. Az első ilyen lépés volt az óvodák és a bölcsődék bezárása, illetve ügyeleti rendszer kialakítása. Itt az első nap fel kellett mérjük mekkora az igény szülői részről az óvodai és bölcsődei elhelyezésre, majd ezt követően a Palotakert Bölcsőde és a Mesék Háza Óvoda lett a két ügyeletes intézmény. Egyik pillanatról a másikra meg kellett szervezni az otthon maradt gyerekek étkeztetését, ahol a szülők ezt igényelték. Át kellett szerveznünk a teljes közétkeztetés működését, illetve a jogszabályoknak megfelelően megkezdtük a 70 év fölöttiekről való gondoskodást is. Közülük azoknak, akik igényelték, étkezést, bevásárlást, gyógyszervásárlást és postai befizetést biztosítunk. Ennek a működtetéséhez nem kis logisztikát kellett összerakni. Megfelelő autók, személyzet és emberek kellettek. Ezek a segítők azokból lettek kiválasztva, akik felszabadultak munkaerőként a városi óvodákból és bölcsődékből. Ezeken felül meg kellett szervezni az orvosi ellátást is, ami most éppen új fázisba lépett, hiszen újra kinyitottak a rendelők. Óránként négy beteget tudnak fogadni, de ez egy nagyon hosszú döntéssorozat volt, míg eljutottunk idáig: miként korlátozzák a betegek vizsgálatát, hogyan lehet az orvos-beteg találkozókat megszervezni, az alapellátás hogyan működjön, hogyan lehet a 65 év feletti orvosokat kivenni a beteg kontaktusból? Ez egy komoly, napi feladatokat adó kérdés volt. Az egészségügy átszervezése után következett a közterek, játszóterek, parkok lezárása és fertőtlenítése. Úgy érzem, hogy az eddig felmerült feladatokat tökéletesen meg tudtuk oldani.

A városi intézményekben hány embernek a munkáját érintették a járvány miatti korlátozások, illetve hány főt sikerült átcsoportosítani erre az időszakra?

A humánerőforrással való gazdálkodás nagyon komoly kihívás, hiszen itt jogszabályoknak kell megfelelni. Nincs annyi feladat a járványhelyzet kezelésére, mint amennyi humánerőforrás felszabadult. Nyilván a város cégeinél más a helyzet. Ilyen például a VÜSZI, ahol a szolgáltatásoknak és a városüzemeltetésnek működnie kell, de a piac és a távhő szolgáltatás is működik a megfelelő jogszabályi rendeletek és egészségügyi szabályok betartásával. Kulturális területen viszont más a helyzet, ott most egyáltalán nincsenek rendezvények, épp ezért nincs olyan foglalkoztatottság, mint korábban, de itt is megtaláltuk a jogszabályi kereteken belül azokat a lehetőségeket, amikkel az egzisztenciájukat év végéig biztosítani tudjuk az itt dolgozóknak. Összességében körülbelül 130 fő vesz részt az ellátásban, de természetesen másoknak is rendelkezésre kell állnia akkor, hogyha a kormányzat olyan utasításokat, olyan feladatokat ad, amihez nincs neki elég embere. Ez napi logisztikát igényel, de ezt eddig is meg tudtuk oldani. Jelenleg több a meglévő humánerőforrás kapacitás, mint amennyi feladatot ad most a járványhelyzet.

A városi intézményekben kell elbocsátásokra számítani?

Egyelőre nem kell. Bízunk benne, hogy minél hamarabb újraindul az élet és akkor újra szükségünk lesz minden emberünkre. Nyilván az óvodáknál, bölcsődéknél szükség van mindenkire. Kulturális területen, ha kevesebb lesz a rendezvény, majd meglátjuk, hogy milyen megoldásokat tudunk találni.

Nagy port kavart Karácsony Gergely és a kormány közötti csörte a Pesti úti idősek otthona kapcsán, mi a helyzet a gödöllői otthonban?

A gödöllői idősek otthonában semmiféle probléma nem volt az elmúlt időszakban. Nagyon szigorú szabályokat kell betartani, sőt, mi még egy picit szigorítottunk is ezeken. Ez azt jelenti, hogy nincs lehetőség látogatásra, kimenetelre, és természetesen megfelelő védőfelszerelést biztosítottuk. Minden óvintézkedést betartunk, hogy ne legyen probléma, de ez, sajnos, nem jelenti azt, hogy nem is lehet. Nem szeretnék részletesen belemenni a főváros és a kormány harcába, de világosan látszik, hogy az elmúlt időszakban hiába szerettünk volna partnerei lenni a kormánynak a járvány kapcsán, mégsem vettek bennünket komolyan számításba. Sajnos a járványügy politikai irányba ment el, ami nekem nem szimpatikus. Gödöllő polgármestereként azt tudom mondani, mindenben együttműködünk még akkor is, ha orvosként nem értek egyet bizonyos döntésekkel. De ez természetesen csak az én magánvéleményem, a járványhelyzetet a kormányzat és az operatív törzs vezényli. Azokban a kérdésekben, amikben az önkormányzatok szabad kezet kapnak, ott meg fogjuk hozni a város számára legjobb döntéseket. Az fáj, hogy a kormányzat sorra veszi el az önkormányzatoktól a forrásokat és ró rájuk egyre több feladatot finanszírozás nélkül.

A járvány miatt jelentős bevételektől esik el a város, éppen ezért módosítani is kellett a költségvetést. Mi alapján született meg a döntés, hogy a költségvetés mely területeit érinti az átalakítás?

A veszélyhelyzet alatt a polgármester maga dönthet ilyen kérdésekben is, de természetesen szakmai konzultációkat folytattam ezzel kapcsolatban. Két lépcsőben módosítottam a költségvetést, először egy 110 millió forintos alapot hoztam létre a járványhelyzet kezelésére és annak többletköltségeire. Ezt az összeget fejlesztésekből csoportosítottam át, járdaépítésre biztosított forrásokból, illetve egy vízelvezető-rendszer beruházást nem indítottam el. A második lépésben már keményebb döntésekre voltam kényszerítve, hiszen akkor már a kormány bejelentette, hogy elveszi a gépjárműadót, elveszi a parkolásból származó bevételeket, azaz ingyenessé teszi a parkolást, ami komoly bevétel-kiesést jelent, havonta 10 millió forintot, valamint úgy döntöttek, hogy a települések nem szedhetnek idegenforgalmi adót. Emellett a város bevételei is csökkennek, hiszen nincsenek bérleti díjak, az adóbevételek pedig ahhoz igazodnak, amilyen forgalmat, kereskedelmet lebonyolít az adott cég. Úgyhogy a cégek egy jelentős része termelés szempontjából szünetel. Éppen ezért nagyon komolyan át kellett csoportosítani az év végéig várható biztonságos működés érdekében a költségvetést. Ennél az oknál fogva csökkenteni kellett a kiadásokat: például a kommunikációra, rendezvényekre, nemzetközi kapcsolatokra fordított forrásokat 30-30 százalékkal visszavettem. De ugyanígy, sajnos, kénytelen voltam a kiemelt művészeti csoportok támogatásából is elvenni: 30 millió forinttal lefaragtam a Művészetek Háza önkormányzati finanszírozását, elvontunk a múzeumtól, továbbá a könyvtártól is támogatást. 50 millió forintos keretet hagytam jóvá a gödöllői egészségügyi ellátásra, amennyiben szükség lenne rá a veszélyhelyzet ideje alatt. A közétkeztetésnek szintén komoly kiesései vannak, hiszen nincsenek befizetések, nincsen annyi rendelés, mint amennyi lenni szokott. Annak érdekében, hogy fenn tudjuk tartani az ő státuszukat is, 150 millió forintos keretet hagytam jóvá, ami azt jelenti, hogy ha szükséges, akkor a finanszírozásba mindenféleképpen be fogunk avatkozni. De bízom benne, hogy lassacskán visszatér az élet a régi kerékvágásba és a Kalória ősztől rendesen üzemelhet majd. Az egészségügy és a közétkeztetés mellett, vis maior feladatokra, járványhelyzet kezelésére is tartalékalapot hoztam létre. Tehát azt tudom mondani, hogy ha nem lesz nagyobb változás, akkor a város biztonsággal tud működni és amennyiben szükséges, a járványügyi helyzetet kezelni tudjuk.

A fejlesztéseket mennyiben érinti a költségvetés módosítása?

Nem érinti. Azokat a fejlesztéseket indítjuk el ebben az esztendőben, amelyeknél már megvolt a közbeszerzés, amelyekről már volt képviselő-testületi döntés, illetve amelyeknek a forrásai rendelkezésre állnak, vagy adott esetben pályázati vagy TAO-s forrás áll rendelkezésre. Ez körülbelül, ebben az esztendőben 1 milliárdos nagyságrendű. Ebben benne van például a futókör, a kerékpárút megkezdése, valamint az öltöző építése a Táncsics Mihály úti sporttelepen, de el fog indulni a városháza építése is. Tudom, hogy ez nagyon komoly támadási felületet, de azt gondolom, hogy ennek a gazdaságfejlesztési részét kell nézni, illetve azt, hogy ha elkészül az épület és a teljes csapat egy helyen tud dolgozni, az komoly költségmegtakarítást fog jelenteni.

Rengeteget hallunk arról, hogy a járvány alatt sokan elveszítették az állásukat. Tud arról, hogy Gödöllőn ebben hányan lehetnek érintve?

Ezt most konkrétan nem tudom megmondani, országos szinten csak márciusban közel 60 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma és ahogy a kormányinfókon elhangzott, ez akár több százezer is lehet. Több olyan információ is eljutott hozzám, hogy jópáran vannak olyanok, akik elvesztették az állásukat és nem tudják az albérletet fizetni és komoly megélhetési problémákkal küszködnek. Sajnos nem tudunk mindenkinek segíteni, hiszen ez nem önkormányzati szint. Nem tudunk mindenkinek lakást, albérleti támogatást adni. Ehhez nincsen megfelelő forrása a városnak. Ezt államilag kell megoldani, például a munkanélküli támogatások 3 hónap helyett akár 6-9 hónapra való kiterjesztésével. A gazdasági válság következményei beláthatatlanok, de ebbe nem a mi szintünkön tudunk beavatkozni. Mi a helyi, lokális szinten azt tudjuk biztosítani, hogy mindenkinek lesz kenyér az asztalán az élelmiszerbankon, a támogatásokon és azokon a szociális szolgáltatásokon keresztül, amiket a város biztosítani tud.

Beszéljünk pozitívabb dolgokról, létezik egy adományvonal, ide mennyi felajánlás, illetve milyen adományok érkeznek?

Két típusú adományvonal létezik, az egyik a pénzügyi, aminek a számlaszáma a városi honlapon megtalálható, erre eddig valamivel több mint félmillió forint érkezett. Ezt a járványhelyzettel kapcsolatos kérdések megoldására fogjuk költeni. A másik adományvonalra pedig tárgyi adományokat várunk. Ide érkeztek száraz élelmiszerek, számítógépek, fertőtlenítőszerek, vagy például varrógépek is, amiből az egyiket egy mozgáskorlátozott varrónőnek adtunk, aki maszkokat is varr. Az egyéni felajánlások mellett cégektől is érkezik segítség. Például az egyik gödöllői nagykereskedelmi lánc húsvét előtt komoly adománycsomagokat adott, amiket rászorulóknak és szociális intézményeknek adtuk. Azt gondolom, hogy ennek a válságnak az egy óriási előnye, hogy nagyon sok jó szándék állt össze. Mindig vannak olyanok, akik valamilyen formában segítik a rászorulókat és ezt köszönjük szépen az adomány nagyságától függetlenül, mert ezeknek a gesztusértéke, a mögötte lévő szív és lélek az, ami nagyon fontos.

What do you think?

-1 points
Upvote Downvote

Total votes: 1

Upvotes: 0

Upvotes percentage: 0.000000%

Downvotes: 1

Downvotes percentage: 100.000000%

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Kávéházi történetek – Otthonról

Tóth Krisztina: „Kicsit még mindig fáj a sydney-i bronzmeccs”