Február 13-án ülésezett idén először Gödöllő város képviselő-testülete, amin elfogadták a 2020-as költségvetést – 30 perc című műsorunkban erről beszélgettünk Gémesi György polgármesterrel.
Négy hónap telt el az önkormányzati választások óta, hogyan értékeli az eddig eltelt időszakot?
A kezdeti nehézségeket követően, gondolok itt az alakuló ülésre, ahol páran igen méltatlanul viselkedtek, szépen megyünk előre. Elfogadtuk a megújult Szervezeti és Működési Szabályzatot, most, legutóbb pedig a költségvetést. Haladunk abban az ütemben, amit elterveztük. Nyilván más a felállás, vannak viták, de én minden lehetőséget megadok mindenkinek arra, hogy kérdezzen, egyeztessen, javaslatot, véleményt formáljon az előkészítések során. Az idei első ülés egy olyan döntést eredményezett, ami a város következő esztendejére meghatározó lesz.
Gödöllő költségvetése egy közel száz oldalas dokumentum, nézzük meg ezt úgy, hogy azok is értsék, akik nem pénzügyi szakamberek! Miből áll tulajdonképpen a város költségvetése?
A költségvetés gyakorlatilag arról szól, hogy mi a következő évi terv, illetve milyen formában alakulnak a város bevételei és kiadásai; vannak működési és fejlesztési kiadások és ezekből a fejlesztési kiadásokból mi az, amit meg tudunk valósítani. A város bevételei, sajnos, az elmúlt időszak drasztikus állami döntései miatt csökkennek, hiszen azok a bevételek, amiket eddig szabadon fel tudtunk használni, most a kötelező állami feladatok finanszírozására kell költeni. Tehát az a 6 milliárd forint körüli összeg, ami a bevételi oldalon az idei költségvetésben szerepel, az gyakorlatilag a működésre elegendő. A városnak vannak kötelező és vállalt feladatai, ezeknek az aránya nagyon nagy. A 6 milliárd forintból mintegy 150 millió a vállalt feladat. Ilyenek például a kulturális csoportok vagy a különböző sporttámogatások. Ami 2020-ban a működési kiadásainkat nagyon megterheli, az a minimálbér következtében elindult bérspirál. Három éve emelkedik a minimálbér, ami természetesen jó dolog, de ennek a fedezetét a város nem kapja meg, a saját bevételeiből kell azt kipótolni. A dolognak az a lényege, hogy a minimálbér növekedése tolja fel a többi bért is, ez pedig idén több mint 150 milliós többletterhet jelent a város számára. A 2020-as költségvetés stabilan biztosítja a város működését, a kötelező és a vállalt feladatok ellátását.
Milyen fejlesztések várhatóak idén?
2020-ban elkezdődik a városháza építése, átépítése. A közbeszerzés folyik és bízunk abban, hogy két ütemben egy puritán, de szép és minden szakmai és állampolgári igényt kielégítő városházája lesz Gödöllőnek. A főtér fejlesztése ezzel az építkezéssel fog lezárulni. A városháza mellet az infrastruktúra a másik nagy tétel. Például sor kerül a Hegy utca csatornázására, vízelvezetésére, aszfaltozására, ami százmilliós tétel, de számos más út-, vízelvezetési és járdaépítési program fog megvalósulni; illetve folytatódik a kerékpárút-fejlesztési program is. Éppen ősszel nyert el a város 157 millió forint támogatást. Valamint elindul az úgynevezett energiakorszerűsítési program is a különböző intézményeknél. A működési költségeinket próbáljuk egy picit visszaszorítani és nagyon fontos, hogy mindeközben zöldenergia kerül felhasználásra.
Nagy vitát váltott ki a testületi ülésen az, hogy a fideszes képviselők az ülést megelőző nap, valamint az ülés reggelén nyújtottak be több módosító indítványt. Miért volt ez olyan nagy gond?
Egy módosító javaslatra fel kell készülnie az előterjesztőnek is, nevezetesen nekem. Szakmai segítséget kérek ahhoz, hogy azokat a módosító javaslatokat milyen formában lehet beépíteni a költségvetésbe. Az utolsó pillanatban leadott javaslatok esetén erre nincs lehetőség. Joga van mindenkinek módosító javaslatot beadni, de ha az gyakorlatilag közel egymilliárd forintot érint a költségvetésben, azt nagyon nehéz ott rögtönözve megoldani. Ennek ellenére, egy félórás szünet után, ezekből többet elfogadtunk volna. Javaslatot is tettem ezek módosítására: a forrásoldalt javasoltam megváltoztatni. Mert például az egyik eredeti fideszes elképzelés a gyereknap, a természetfilm-fesztivál és más rendezvények vagy a nemzetközi kapcsolatokat tartalmazó keretből vett volna el pénzt. Nem tudtuk támogatni ezeket az egyébként szakmailag is jó módosító javaslatokat; az már más kérdés, hogy ezek a javaslatok nem voltak előkészítve, nem előzték meg pénzügy számítások, szakmai konzultációk. Én a költségvetés előtt három alkalommal biztosítottam lehetőséget a FideszKDNP képviselőinek egyeztetésre. A harmadik alkalomra már minden részlete ismerhető volt a költségvetés tervezetének! Ők ennek ellenére egyetlenegy módosító javaslatot sem fogalmaztak meg! Ezután került sor a bizottsági ülésekre. Nem tisztelték meg a bizottságokat azzal, hogy ezeket a módosító javaslatokat ott ismertették volna. Nem árt hangsúlyozni ismét: ezek jó javaslatok voltak, köztük több támogatható is. Volt olyan is, amire ott, helyben próbáltunk megoldásokat találni, de az nem volt jó nekik, csak az eredetihez ragaszkodtak. Sajnálom, hogy a költségvetést nem szavazták meg és a saját módosítóikat sem támogatták.
Az ülésen megint napirenden volt az épülő gödöllői kiskórház telkének értékesítése. Miért került ez újra elő?
Még az előző képviselő-testület hagyta jóvá annak a területnek az eladását, előzetes vagyonértékelés után. Ezt az értékelést egy országos hírű cég végezte, amely 30 éve dolgozik Magyarországon, nagyon komoly cégeknek készítenek vagyonbecslést. Minden körülményt figyelembe véve meghatároztak egy árat. Ezt nem fogadták el az akkori fideszes képviselők, majd feljelentettek minket a Kormányhivatalnál és az Állami Számvevőszéknél. Mind a két vizsgálat negatív eredménnyel zárult! Aztán a választási kampányban megint többször előkerült a téma, de semmiféle konkrét szakmai ellenértékelés nem volt vagy bármi más, ami indokolta volna az ő politikai játékukat. Most, amikor a testület felállt és újra előkerült a kiskórház kérdése, megint politikai támadásokat kaptunk. Erre én azt mondtam, rendben van, legyen még egy vagyonértékelés, záruljon le ez a vita. Meg is történt a második vagyonbecslés is, teszem hozzá, még korábban Kolozs Csaba is úgy nyilatkozott, hogy az értékelést végző cég nagyon jó. Ezért nem is kerestünk mást. A cég még egyszer elvégezte körültekintően a munkát. Ennek az eredménye, az ingatlan árak százalékos változásán kívül igazán nagy eltérést nem tartalmazott az előzőhöz képest. Aztán a képviselő-testületi ülésen Kocsi Tamás fideszes képviselő azt mondta, hogy egy szakemberrel volt a területen, aki azt mondta, hogy az a vagyonbecslés, ami két alkalommal megtörtént, biztos, hogy nem jó. Ez innentől kezdve nemcsak barátságtalan, de nagyon komoly politikai lejárató kampány is.
A heves viták ellenére, a fideszes képviselőkkel való szorosabb együttműködés érdekében ön három tanácsnoki pozícióra tett javaslatot, melyek ezek a pozíciók és kiket javasolt az élükre?
Szeretném világosan elmondani, hogy nekem továbbra is fontos, hogy együttműködjünk. Semmi okom nincs arra, hogy ne így legyen. Nemcsak beszélek erről, de teszek is érte. A bizottságok kapcsán, amikor javaslatot tettem, a bizottsági helyekre 36 külső tagra tettem javaslatot a nem lokálpatriótáknak és 35-re a lokálpatriótáknak. Több lehetőséget kaptak volna. Ők ezzel nem éltek, újra politikai kérdést csináltak belőle. Több alkalommal jeleztem, hogy szeretném az együttműködést. Ennek a folyamatnak a részeként tettem javaslatot tanácsnoki feladatkörre. Kolozs Csabát a kormányzati kapcsolatokért felelős tanácsnoknak szerettem volna felkérni. Azt mondta, hogy nagyon szívesen segít, de ezt nem fogadja el. Ugyanígy javaslatot tettem még két másik tanácsnoki feladatkörre. Az egyik volt a sport tanácsnoki feladatkör, amit Epres György elfogadott, illetve a másik, a közbiztonsági tanácsnoki pozíció, amire Klement Pétert kértem fel, aki szintén elfogadta a javaslatot.
A testületi ülés előtti napon jelentette be a kormány, hogy félmilliárd forint támogatást ad Gödöllőnek iparterület-fejlesztésre, lehet már részleteket tudni erről a támogatásról?
Nem teljesen iparterület fejlesztésre, hanem iparterület megközelítését biztosító infrastruktúra építésre. Ennyit tudok a sajtóból, mert még a mai napig nem láttam a kormánydöntést. Az autópálya Budapest felől érkező lehajtó szakaszát kötik össze a Kenyérgyári úttal. Erről azt mondják, hogy már az elkerülőút része. Ennek az útszakasznak a megépítése egyébként nem most merült fel először. Én magam két alkalommal ültem le tárgyalni az elmúlt 15 esztendőben azokkal a cégekkel, amelyek ott vannak, hogy próbáljunk meg forrást teremteni erre. Ezért még ők is hajlandók lettek volna áldozatot hozni. Írtunk is egy levelet az akkori illetékes államtitkárnak, amit a cégek is aláírtak, de azt a válaszolt kaptuk, hogy forrás hiányában nem tudnak ezzel foglalkozni. Annak ellenére, hogy ezek a cégek ennek az összegnek a többszörösét fizetik be az államkasszába adóként. Minden híresztelés ellenére rendkívül nagy öröm számomra, hogy most megvalósul ennek az ipari övezetnek a megközelítése. Ezzel kapcsolatosan lesznek még majd városi feladatok, éppen ezért kértem Kolos Csaba képviselő urat, hogy legyen szíves elküldeni a kormányhatározatot és azokat a kontaktokat, akikel tárgyalni lehet. Pont ezért kértem őt kormányzati kapcsolatokért felelős tanácsnoknak, hogy ezekben az együttműködésekben dolgozzunk együtt.
Varga Mihály pénzügyminiszter február 4-én jelentette be, hogy a kormány módosítja az iparűzési adót. Mit jelent ez a módosítás és hogyan hathat ez az önkormányzatokra? Mit jelent ez magának Gödöllőnek?
A költségvetés elején beszéltünk arról, hogy a költségvetésnek van egy bevételi és egy kiadási oldala és a bevétel lassan már csak a működési kiadásokat fedezi. Fejlesztésre egyszerűen nem jut pénz, azt pályázatokból, máshonnan kell előteremteni. Ez a döntés gyakorlatilag az iparűzési adóalapot csökkenti, ami körülbelül 10-15 százalékos csökkenést jelenthet a város bevételi oldalán; de ez nemcsak Gödöllőnek probléma, hanem az összes településnek. Ez a Fidesz és a főváros közötti harc része, ez az ő dolguk, mi nem szeretnék ebből „részesülni”. Szeretném, ha maradna pénz fejlesztésre is a bevételeinkből. Ha megszavazzák ezt a döntést, hogy az értékcsökkenést le lehet írni az iparűzési adóalapból, akkor nálunk gyakorlatilag további mozgástérre már nem lesz lehetőség és sok más településen sem. Nem az a baj, hogy az értékcsökkenés leírásával erősíti a gazdaságot a cégeket az állam. Ez jó dolog, de fizesse ki a saját kasszájából. Miért az önkormányzatoknak kell? Nekünk a működésre kell forrás. Utat, vízelvezetést, járdát kell építeni, bölcsődét, óvodát kell biztosítani. Mi szolgáltatunk az iparűzési adóért. Ha ez a bevétel csökken, akkor nem fogjuk tudni ellátni ezeket a feladatokat. Ezért egy olyan határozati javaslatot fogadtunk el, amiben felhatalmazást kapok, mint a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, hogy kérjem az államtól ennek a döntésnek az átgondolását. Egy biztos, hogy nagyon komolyan kell venni a dolgot, mert komoly működési problémákat eredményezhet.
