in

Vízkereszt – ünnepek és hagyományok

Január hatodikán tarjuk vízkereszt ünnepét, vagy más néven háromkirályok napját. Bár ezt a napot leginkább, mint a karácsonyi ünnepkör végét és a farsang kezdetét tartjuk számon, számos más ünnep, esemény is kötődik hozzá.

Az ünnep legelterjedtebb elnevezése: epiphania. A görög szó jelentése: megnyilvánulás. A pogány görög kultuszokban az istenség megjelenését, és annak évenkénti megünneplését jelentette. Valószínűsíthető, hogy időpontja a pogány korban is az év elejére esett, a visszatérő napfényt köszöntő téli ünnepkör része volt.
A római egyház Urunk megjelenésének, a keleti egyházak Úrjelenésként fordítják. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kereszténység a IV. századig januárban ünnepelte Jézus születését. Ekkor döntött úgy Róma, hogy Krisztus születését a „Legyőzhetetlen Nap” (Sol Invictus) pogány ünnepével, a népszerű Mithras napisten születésnapjával (december 25.) egyezteti. Az ortodox egyházak közül számos ma is január 7-én ünnepli a karácsonyt, az előző napon pedig karácsony vigíliáját.
A vízkereszt kifejezés a vízszentelés szokásából ered, de ekkor végezték a tömjénszentelést, is az ünnep előestéjén a templomokban, valamint a házszentelést. A néphagyomány úgy tartotta, hogy a szentelt víz megvédte az embereket és az állatokat a betegségektől, ezért gyakran ittak belőle, illetve az állatok vizébe is csepegtettek. A templomban megszentelt vízből minden család vitt haza.
A házszentelés hagyománya széles körben ismert volt, először Mátyás király idejében említik az írások. Ennek során a plébános végigjárta a portákat, megszentelte a háziakat és az állatokat, az ajtófélfára pedig felírta a G+M+B betűket, valamint az aktuális évszámot.

A három kezdőbetű a napkeleti bölcsek – Gáspár, Menyhért, Boldizsár – nevét takarta. A hívők így emlékeztek meg arról, hogy Jézus születésekor a három napkeleti bölcset csillag vezette a jászolhoz, hogy üdvözítsék a Megváltót. A falvakban a pappal együtt ment a kántor, két ministráns és az egyházfi, aki a pénzt, az ajándékot gyűjtötte össze. Egyes helyeken a pap és a kántor fáradságukért sonkát, szalonnát, tojást, gabonafélét, babot és lélekpénzt kaptak. A szentelés után a lelkésznek le kellett ülnie a szobában, hogy a tyúkok kotyoljanak. Amikor a pap elment, a gazda vagy a gazdasszony a helyére ült, majd kiseperték a pitvart, hogy a lány még abban az esztendőben férjhez menjen, a legény pedig megházasodjék. A népszokásokban háromkirályjárás formájában jelent meg a hagyomány, amikor is a betlehemezéshez hasonlóan a gyermekek jelmezbe öltöztek, házról – házra jártak és köszöntőket szavaltak, jutalmul pedig ajándékot kaptak.
Ezen a napon emlékezünk meg arról is, hogy János a Jordán folyóban keresztelte meg Jézust, mielőtt elkezdte a tanítását, de ehhez a naphoz kapcsolják Jézus első csodájáról (a víz borrá változtatásáról a kánai menyegzőn) való megemlékezést.
A keresztény naptárban a karácsonyi időt január 6-án az évközi idő váltja fel. A laikus nyelvezetben ez egyet jelent a karácsonyi ünnepek végével és a farsang kezdetével. A karácsonyfát is az ünnep utolsó napján, vízkeresztkor szokás leszedni.

What do you think?

0 points
Upvote Downvote

Total votes: 0

Upvotes: 0

Upvotes percentage: 0.000000%

Downvotes: 0

Downvotes percentage: 0.000000%

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Wageningen -Gödöllő: Rajzokkal üzenünk az ökumenikus imahéten

Maradnak a korlátozások