in

Zöld folyosó

Beszélgetés Mészáros Judittal

Egy város főépítészének lenni felelősségteljes és nagy feladat. Gödöllő főépítészével, Mészáros Judittal beszélgettünk a hétköznapjairól, kihívásokról, feladatokról „30 perc” című műsorunkban.

 

Mit csinál tulajdonképpen egy főépítész?

Végzettségemet tekintve építész és urbanista vagyok, várostervezéssel és építészeti tervezéssel egyaránt foglalkoztam a jelenlegi munkám előtt. A főépítészi munkámban is ez a kettősség érvényesül. A családiházak terveinek véleményezésétől egészen a nagy, várost átfogó stratégiai tervezési feladatokig minden hozzám tartozik. Illetve még a főépítészhez tartozik az örökségvédelem, természeti és kulturális örökség.

Térjünk rá Gödöllő múltjára, a barokk kor komoly hatást gyakorolt a városra. Nagy szerepe volt ebben Grassalkovich Antalnak. A barokk mellett milyen építészeti stílusok figyelhetők még meg?

Való igaz, hogy meghatározó volt a város fejlődése szempontjából, hogy komoly uradalmi birtok alakult ki Gödöllőn. A városkép arculatára azonban sokkol nagyobb hatással volt a kiegyezés utáni időszak, amikor a királyi pár koronázási ajándékként megkapta a kastélyt. Ekkor nagy fejlődésen ment át Gödöllő. Az épületek száma szinte megháromszorozódott. Nagyon sok nyaraló, családiház épült. Kedvelt üdülőhely, vonzó település lett a királyi pár látogatásai miatt.

Milyen rejtett építészeti értékek vannak még, amit szívesen látna felújítva?

Komoly feladat volt a Várkapitányi Lak helyreállítása, de valóban vannak még épületek, amik szintén veszélyeztetett állapotban vannak. A babati istállókastély nagyon rossz állapotban van, vagy a Grassalkovich-pince, ami szintén Csipkerózsika-álmát alussza.

Milyen volt, milyen most egy tipikus utcakép, s vajon milyen lesz húsz év múlva?

A második világháború előttig nagyjából egységes volt az utcakép. A házak ekkor még természetes módon illeszkedtek egymáshoz. A történelem azonban sok változást hozott. A szocializmus korában drasztikusan avatkoztak be. Azonban nem azok a beavatkozások a problémásak, amikor egy zöldmezős beruházásként valósult meg egy új lakótelep – ilyen például a palotakerti vagy a Kazinczy –, hanem azok, amik régi házsorok bontásával készültek, mint például a főtéri régi házsor bontásával épült Dózsa György úti tízemeletes házak és a Szent István tér négyemeletesei. Meg szoktunk arról is feledkezni, hogy a rendszerváltás felbolydította az építészeti arculatot. Kitágult a világ, mindenki elkezdett úgy gondolkodni, hogy „az én házam, az én váram”. Mindenki meg szerette volna valósítani az álmait a saját telkén. Ez viszont azt eredményezte, hogy egymás mellett különböző épületek születtek. Sokfélévé vált az utcakép. Ami pedig a jövőt illeti, azt szeretném, ha elkezdenénk jobban figyelni azokra az értékekre, amik megvannak és az új épületeket úgy alakítani, hogy szervesen táplálkozzon abból a hagyományból, ami Gödöllőn megtalálható. Szerencsére vannak jó példák.

Tudna ilyet említeni?

Vannak kortárs épületek, amiken látszik, hogy a régiből merítkezik, mégis újat teremt. Gödöllőn vannak a kortárs építészetnek olyan alkotásai, amiket építészhallgatók jönnek tanulmányozni. Ilyen a könyvtár épülete és a Premi tornacsarnoka.

Tavaly megújult a Rönkvár, idén is folytatódik a játszóterek megújítása?

Igen. Próbálunk olyan akciókat kitalálni, amibe bevonhatjuk a lakosságot. Az idei évnek az egyik kiemelt helyszíne az Úrréti-tó. A környéken élőkkel közösen alakítottunk ki egy koncepciót, ami természetközeli anyagokkal a vizes tematikához kapcsolódik. Egy kalózszigetszerű dolog fog kialakulni, aminek az első eleme már meg is épült.

Régóta folynak az előkészületei a Rákos-patak nagyszabású rehabilitációjának, hogy áll most a program?

Ez térségi együttműködéssel fog megvalósulni; a Rákos-patak menti települések, Pécel, Isaszeg, Gödöllő és Szada együttműködésével. A Pest Megyei Önkormányzat koordinálásával közös fejlesztésben veszünk részt. A fő cél az, hogy az egész Rákos-patak mente egy rekreációs zöld folyosó legyen, ami végig járható, kerékpározható és kirándulható. Szeretnénk, hogy Budapestről is sokan jöjjenek ide kirándulni. Gödöllőnek két kiemelt helyszíne van a patak mentén. Az egyik az Isaszegi úti tórendszer, illetve az alsóparki patakszakasz. Itt a korábbi Hattyús-tó inspirációja alapján egy nagyon izgalmas fejlesztést készítettünk elő. Ez a terület most egy szinte áthatolhatatlan erdős rész a város szívében, ahol gazdag élővilág maradt fenn. Szeretnénk a biodiverzitást megőrizve kirándulhatóvá tenni a területet. Olyan tanösvényt tervezünk kialakítani, ami óvodásoknak, iskolásoknak, de a felnőtt korosztálynak is szemléletformáló tudásanyagot tud nyújtani. Azt szeretnénk, hogy egy kis városi oázis lehessen ez a terület.

Gödöllőnek több mint 50 százaléka zöldterület…

A városfejlesztésnek kiemelt feladata, hogy a meglévő zöldfelületeket megőrizze és továbbfejlessze. Nagyon szép tájképi adottság, amit meg kell őrizni! A várost tulajdonképpen egy erdőgyűrű veszi körül. A településrendezés feladata, hogy ezeket az erdőket úgy óvja a további beépítésektől, hogy ezek megmaradjanak mind tájképi elemi, mind ökológiai elemében. Ugyanakkor folyamatosan fejleszteni kell a zöldfelületek minőségét is. Egyedi adottsága Gödöllőnek a városon áthúzódó parkrendszer; azon dolgozunk, hogy ezek összekapcsolódjanak, átjárhatóak legyenek. Egy új program is elindult a városban: a cél az, hogy évente 200 új fával bővüljön a város.

A Kerékpárosbarát Város Program keretében tavaly átadták a Dózsa György úti szakasz. Idén is folytatódik a program?

Igen. A tavaly elkészült szakasz egy észak-déli kerékpáros tengely kialakításának volt az első üteme. Ez a Haraszti úttól a Dózsa György úton át a főtérig vezető kerékpárút megvalósítását jelentette. Idén az építkezés mindkét irányba folytatódni fog. Egyrészt a Haraszti úti munkahelyi területekig, illetve a Berente utcán át a blahai területet fogja összekapcsolni. A fejlesztés nagyobb szakasza a főteret fogja összekötni, az Alsóparkon keresztül, az Arborétummal, illetve a HáGK-val.

Milyen irányba fejlődik a város, milyen távolabbi tervek vannak?

Nagy igény van rá, hogy a város területileg is fejlődjön. Ez azonban nem fenntartható fejlesztési modell. Inkább a belső területek sűrűsödésével fog fejlődni a város. A központban is nagyon sok olyan terület van, ami a korábbi mezőgazdasági művelésből maradt ránk. Ezek most nem igazán vannak kihasználva. Az lenne a természetes módja a fejlődésnek, ha ezek a területek besűrűsödnének. Az azonban nagyon fontos, hogy megtaláljuk az arany középutat, hogy megmaradjon a város zöldövezeti jellege.

What do you think?

0 points
Upvote Downvote

Total votes: 0

Upvotes: 0

Upvotes percentage: 0.000000%

Downvotes: 0

Downvotes percentage: 0.000000%

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Képviselő-testületi döntések

Tájékoztató polgármesteri fogadónap változásról