Lassan negyed évszázada kitartóan foglalkoznak a Kárpát-medence különleges épített örökségével, a Csörsz-árokkal a Csörsz-árok Mente Egyesület tagjai. Céljuk e titokzatos, ókori objektumnak a kutatása, védelmi fokozatának erősítése és megismertetése szélesebb rétegekkel.
Az ókori történelmi kulturális örökségünk, az 1260 km hosszú Csörsz-árok gondozásáról szól a tevékenységünk – mondja Harkányiné dr. Székely Zsuzsanna, az egyesület elnöke. – Összeköt embereket gyerekektől idősekig, falvakat, városokat, tájakat, országokat. Összeköt múltat és jelent, összeköti a Földet az éggel. Szeretnénk erősíteni a védelmi fokozatot, minden adatot szeretnénk térinformatikai rendszerbe vonni, mindezt közkinccsé tenni előadásokkal, plakát-, makett- és festménykiállítással, kirándulásokkal, ismeretterjesztő kiadványokkal.
Az ókori Csörsz-árok a Dunakanyarból indul, átszeli Dunakeszit, Fóton át Mogyoród és Kerepes határán futva érkezik Gödöllőre, majd megy tovább. Sok helyen, így nálunk is, már beszántották, eltűnt, csak a légifotókon mutatja meg magát. Gödöllő és Valkó határán, a Juharosban viszont még jól járható szakaszaival találkozunk. Tovább fut Vácszentlászló felé, összeköti a Dunát a Tiszával, majd az Al-Dunával. A Vaskapu közelében ér véget.
„Ez a Kárpát-medence legmonumentálisabb építménye, ami ma három országot köt össze – magyarázta az egyesület vezetője. – Mintegy 25 éve foglalkozunk a Csörsz-árokkal. Egyesületté 2012-ben váltunk, 20 alapító taggal. Ma 560 fő van a Facebook-csoportunkban, és a határon túlra nyúlnak a kapcsolataink. A Csörsz-árok már három Vármegyei Értéktár része és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében nemzeti érték is lett.

Célunk, hogy hungarikummá váljék. Távolabbi tervünk pedig a világörökségi szint, ahogyan az Antoninus-vonal és a Hadrianus-fal már az. Utóbbiak Anglia és Skócia határán húzódnak, és gyakorlatilag a mi sánc-árok rendszerünk unokatestvérei. A történelmi turizmus célpontjai, évente több tízezer főt vonzanak a környékre.
Az egyesület a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Valkói Erdészet munkatársaival közösen felépítette az első Csörsz-árok tanösvényt, amelynek 12 kilométer a teljes köre. A tájékoztató táblákon van pecsételési lehetőség is a túrateljesítés igazolásához. „És elkészült a mesésen, légiesen szép Csörsz-mondák gyűjteménye is. Több ezer főt, köztük kétezer gödöllői iskolást vezettünk már a túráinkon” – mesélte dr. Székely Zsuzsanna. Az egyesület legközelebbi Csörsz-gulyásos Csörsz-túrájára nagy szeretettel várnak minden érdeklődőt 2025. május 10-én, szombaton.
Az ókori Csörsz-árok a Dunakanyarból indul, átszeli Dunakeszit, Fóton át Mogyoród és Kerepes határán futva érkezik Gödöllőre, majd megy tovább. Sok helyen, így nálunk is, már beszántották, eltűnt, csak a légifotókon mutatja meg magát. Gödöllő és Valkó határán, a Juharosban viszont még jól járható szakaszaival találkozunk. Tovább fut Vácszentlászló felé, összeköti a Dunát a Tiszával, majd az Al-Dunával. A Vaskapu közelében ér véget.
„Ez a Kárpát-medence legmonumentálisabb építménye, ami ma három országot köt össze – magyarázta az egyesület vezetője. – Mintegy 25 éve foglalkozunk a Csörsz-árokkal. Egyesületté 2012-ben váltunk, 20 alapító taggal. Ma 560 fő van a Facebook-csoportunkban, és a határon túlra nyúlnak a kapcsolataink. A Csörsz-árok már három Vármegyei Értéktár része és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében nemzeti érték is lett.
