Húsvéti beszélgetés Balogh Péter Piusz gödöllői premontrei apáttal
Első húsvétjára készül a gödöllői premontrei apátság nemrégiben felszentelt Szent Ágoston-temploma. A hatalmas tér új lehetőséget ad a premontrei rendnek az ünneplésre. Balogh Péter Piusz apáttal a templomról, a szerzetesi életről és a húsvétról beszélgettünk.
Tavaly októberben felszentelték a gödöllői premontrei apátság új templomát. Ön egy bejáráson érzékletes előadásban mutatta be a templomot, annak történetét. Kérem, röviden foglalja össze, mit kell tudni a premontrei apátsági templomról.
Gödöllőre a premontreiek száz évvel ezelőtt érkeztek, akkor már tanító rendként. Első dolguk nem egy templom, hanem egy nagy gimnázium megépítése volt. Rendházzal, bentlakással, kollégiummal. Terveztek templomot is, de ezt a végére hagyták. A mai egyetemi főépület Coop üzlet közelében lévő délkeleti szárnya az ötvenes évek elejéig üresen állt, mert egy nagy templomot terveztek arra a helyre. A világháború, majd a szerzetesrendek betiltása miatt ez már nem épülhetett meg. Az ötvenes években aztán ezt a szárnyat beépítették. 1989–90-ben az újjáalakult rend Gödöllőn úgy döntött, hogy utódgimnáziumot hoz létre új helyszínen. 1992-ben új, kisebb épületekben indult el az oktatás. A rend és a plébánia közössége pedig a Fácán-sori premontrei kápolnában működött. Az első érettségire, 2000-re azonban már teljes mértékben kinőttük a kápolnánkat.
Miért született az a döntés, hogy egy ilyen méretű, szinte katedrálisszerű épület magasodjon Gödöllő fölé?
Az elmúlt 30 év jó bizonyíték volt arra, hogy az itteni premontrei közösség életképes. A rendi közösség, a plébánia közössége és az iskola, beleértve a népes öregdiák-közösséget és az immár hozzánk tartozó egyetemi óvodát is, nagyobb teret igényeltek. A mostani templom nem sokkal nagyobb annál, mint amekkora lett volna az egyetemi főépületben. Amióta az új templom működik, nagyon sokan jönnek és használják.
A laikus látogatónak feltűnik, hogy a templombelsőben fehér falak látszanak. Jól értettük, hogy a templom még nincs teljesen készen? Mi várható még a közeljövőben?
Amint egy templom használhatóvá válik, felszentelik, de ez nem azt jelenti, hogy készen is van. Az igaz, hogy sok modern katolikus templom tükröz új szemléletet, kevesebb dísszel és freskóval. Mi azonban úgy gondoltuk, hogy kihasználjuk a falfelületeket arra, hogy bemutassuk a premontreiek történetét, amely összeforrt a magyarsággal. Az első ütemben arra volt módunk, hogy a szentély felől kezdjük meg a díszítőfestést a kékkel és az arannyal, rendünk színeivel. A négy evangélista, a diadalív és néhány belső kép a szentélyben már készen van, majd a rend életéből vett részletek is meg fognak jelenni a falakon, és a színes üvegablakok is gyarapodnak.
Ha jól tudom, az orgona ügye is érdekes. A hangszer robusztus erejű, de nem a megszokott, bejárat feletti helyen vannak a sípjai. Miért?
Valóban, először a nyugati karzatra terveztünk egy orgonát, amely méltó hangszere lett volna ennek a templomnak. A gazdasági válság miatt azonban ugyanaz a forrás már kevesebbet ért. Félkész hangszert nem szerettünk volna. Emiatt újraterveztünk, az oldalhajóban, az oltárhoz közelebb helyeztük el a kisebb hangszert. De az orgona onnan is tökéletesen betölti a teret.
Néhány lakosnak a környéken nem tetszik a templom hajnali harangozása. Eljutott Önhöz ez a vélemény? És miért harangoznak hajnalban?
Levélben is, személyesen is felvettük a kapcsolatot azokkal, akiknek ilyen irányú kritikájuk volt. Nos, olyan templom épült meg, amelyre 30, vagy akár 100 éve várunk. Úgy gondoltuk, hogy méltó harangok kerüljenek egy ekkora templomba. Ugyanakkor egy templom harangozási rendje mélyen beleivódik nemcsak a kereszténység történetébe, hanem a kultúrtörténetbe is. A reggeli, déli és esti harangszók évszázadok óta az Úrangyala imádságok időpontjai. A reggeli imádságot én személy szerint a gödöllőiekért szoktam felajánlani. A harangszó nemrégiben hungarikum is lett. Amikor hallottuk, hogy többeket váratlanul ért ez, próbáltunk kompromisszumokat kötni. A hagyományos hajnal öt órai harangszót hat órára csúsztattuk. A 3 és a 2 perces harangozásokat egy percre vettük vissza. A déli toronyból az északi toronyba tettük át a harangozást egy kisebb harangra. Remélem, sikerült kompromisszumos megoldást találni.
Mennyibe került a beruházás, és ki fizette a hatalmas „katedrális” megépítését?
2016-tól mi, magyarországi premontreiek a 900 éves rendalapítási évfordulónkra, 2021-re készültünk. Akkor kértünk segítséget a kormányzattól. És azt az indíttatást kaptuk, hogy legyenek fejlesztési elképzeléseink a következő időszakra, akár a jubileumon túl is. Úgy gondoltuk, hogy nagyon fontos lenne egy olyan templom, amit száz évvel ezelőtt már megálmodtak az elődeink. A tervezés három, a megépítése két és fél évig tartott. Közel négymilliárd forintból épült fel, de szerencsére még éppen a nagy gazdasági válság előtt. Ma már ennyiből nem lehetne megépíteni.
Engedjen meg néhány személyes kérdést! Életrajzából kiderül, hogy Önt 2000-ben, 29 évesen szentelték pappá. Talán nem illetlenség megkérdezni, hogy azelőtt mivel foglalkozott.
Érettségi után Zeneakadémiát végeztem zongora szakon. Nyolcéves koromtól a gödöllői Chopin zeneiskolában tanultam Ferenczi Annánál, igaz, nem a városban, hanem a környéken laktam. Zongoraművész-tanárként diplomáztam, de már közben felvettem a kapcsolatot Fényi Ottó atyával, a gödöllői premontreiek akkor vezetőjével, Gödöllő város későbbi díszpolgárával, és jeleztem, hogy úgy érzem, szerzetesi-papi hivatásom van. 1994-ben kaptam meg a diplomámat, és akkor öltöztem be premontreinek, akkor léptem be a rendbe. Teológiai tanulmányokat is folytattam, és egyházzenei képzettséget is szereztem. És örülök, hogy ennek kapcsán azóta sikerült megalapítanunk itt, Gödöllőn a Premontrei Zeneiskolát.
Miért lesz valaki szerzetes?
Ez egy nagyon komoly belső indíttatás és belső hivatás. Ha ez nem így lenne, akkor nagyon hamar személyes vagy objektív nehézségekbe ütköznénk, amelyek az embert el tudják tántorítani egy ilyen életvállalástól. Ha nem belső hivatás táplálna, amely azt mondja folyamatosan, hogy ott vagyok otthon, abban a közösségben, akkor nagyon könnyű volna az életre ráborítani az asztalt. De ha azt látjuk, hogy az egymásért és a ránk bízottakért tett erőfeszítéseknek gyümölcse és eredménye van, akkor megnyugszunk. A szerzetesi élet a kereszténység kezdete óta szorosan vállalt Krisztus-követés. Életformájában, elkötelezésében, életritmusában, feladataiban a szerzetes még intenzívebb módon gyakorolja a kereszténységet. Ezeket megtámogatjuk az engedelmesség, a szegénység, a tisztaság fogadalmával. Saját akaratunkról, a személyes vagyonról való rendelkezésről, a házaséletről és a családról lemondunk egy másik érték miatt.
Van-e utánpótlás?
Sokszor látjuk azt, hogy a jelentkező fiatalok elhivatottságot éreznek, de egy idő után kimerül a lendület, és nem tudnak kitartóak maradni. De ma is vannak, akik meg tudnak tapadni a szolgálatnál. A társadalom nehézségei az egyházi életben is jelentkeznek. Azt szeretnénk, hogy akiket mi nevelünk, gyermekkoruk óta ismerjük őket és a családjukat, azok legyenek vele pontosan tisztában, hogy mire szeretnék adni az életüket. Ma összesen kilencen, illetve tízen vagyunk, két rendtársunk Zsámbékon folytat lelkipásztori tevékenységet. Zsámbékon hat premontrei nővér is szolgálatot tejesít, komoly szociális hálót alakítva ki.
Hogyan készül a rend és a templom a húsvétra?
Hosszú évek óta várunk erre az alkalomra. Ez egy más léptékű hely, újra kell terveznünk a liturgia elemeit. A templom környékén is nagy tér nyílt, és a húsvétot övező ünnepek, a virágvasárnap, a húsvéti vigília, igénylik a szabad teret. Most tágasabb lehetőségeink nyílnak.
A három nagy gödöllői templom egyeztet egymással ebben az időszakban?
Saját rend szerint működünk mindhárman húsvét idején is. Az ünnep nem látványosság, hanem a helyi közösségek ünnepe, amelyekbe természetesen bárki bekapcsolódhat. Emiatt egyeztetés nem szükséges. De a plébániaközi események, például zarándoklatok esetén egyeztetünk.
