– Mekkora egy atom?
– Kicsi.
– Mégis milyen kicsi?
– Nagyon kicsi.
– Oké, de a viccet félretéve, mégis mekkora a tömege?
– Rendben, de melyik atomról van szó?
– A hidrogénre gondoltam.
A fenti párbeszéd 2001-ben hangzott el Kaliforniában, a stanfordi egyetemi városrész egy lakóházában, és nem is akármilyen nyelven: magyarul, a Marslakók nyelvén (ez utóbbiról bővebben a keretes írásban). Adott volt fiatal főhősünk, a Jászberényben született, azonban ma már Gödöllőn élő Darabont Tibor, akit többek között ezekkel a kérdésekkel tesztelt az aggkorban jelentősen benne járó (93) Teller Ede.
Igen, Edward Teller, a XX. század egyik legbefolyásosabb tudósa, a Manhattan-terv egyik csapattagja, az amerikai hidrogénbomba atyja és a rendszerváltást is részben kikényszerítő amerikai stratégiai védelmi rendszer propagálója.
„A legnehezebb kérdés mégis az volt, hogy szerintem mi lett volna a helyes döntés a bomba ledobásával kapcsolatban?”
– meséli Darabont Tibor, aki eredendően villamosmérnök, csak később szippantotta be a menedzsment világa.
Adódik a kérdés: hogyan került oda egy magyarországi fiatalember, aki Jászberényben, Prágában és Clevelandben tanult? Prágában külföldi ösztöndíjas egyetemistaként élte meg a rendszerváltozást. Amerikai feleségével mégis Magyarországot, közelebbről Gödöllőt választották végleges otthonuknak. Cikornyás egy életút, nem?
„1985-ben érettségiztem Jászberényben, a Lehel Vezér Gimnáziumban, amely akkoriban élen járt a külföldi ösztöndíjak elnyerésében. Én az akkor még létező Csehszlovákia fővárosába, a Cseh Műszaki Egyetemre jelentkeztem és nyertem felvételt.” Tibor ott ismerte meg Maryát, későbbi feleségét. Véletlen vagy sem, Marya cseh származású amerikai szülők gyermeke, aki angol nyelvet tanított a világ számos táján.
Az egyetem elvégzése után Tibor itthon lokalizációs mérnökként helyezkedett el a Graphisoft Kereskedelmi Kft.-nél, az Apple Computer magyarországi vezérképviseleténél, ahol azonban rájött, hogy a sales és a menedzsment jobban érdekli. Támogató főnökének köszönhetően belevágott az MBA-tanulmányokba, amit Clevelandben fejezett be a Case Western Reserve Egyetemen. Végül ideiglenesen a Szilícium-völgyben telepedtek le, ahol főhősünk neves munkahelyeken, az Intelnél és Cisco Systemsnél is dolgozott.
„Akkor is szívesen vettem részt a közösségi életben, így adódott, hogy a magyar kereskedelmi iroda felhívott azzal, hogy egy Stanfordban élő idős magyar professzor mellé keresnek magyar segítőt, aki műszaki érdeklődésű, és még csak rövid ideje él Amerikában. Legnagyobb megdöbbenésemre az akkor már 93 éves Teller Ede volt az” – folytatta élettörténetét Darabont Tibor.
A cikkindító párbeszéd az első találkozó, az „interjú” során hangzott el. Tudni kell, Teller Ede – és akkor nemrégiben elhunyt felesége, Mici – mindvégig megőrizte magyarságát, főleg ezért keresett maga mellé az idős fizikus olyan embert, aki segít neki az óhazával kapcsolatos ügyeit intézni. Szüksége is volt a segítségre, mert egészségügyi állapota megromlott, rosszul hallott és látott. De fejben még mindig erős volt, logikusan gondolkodott, és minimális akcentussal, jól beszélt magyarul.
„A legtöbbször, amikor bementem hozzá, hangosan szólt a klasszikus zene. Már nagyon rossz volt a hallása. Mindenféle itthoni dolgokkal kapcsolatban segítettem neki, levelet írt az Akadémiának, vagy az életrajzi könyvével kapcsolatban volt teendő. De ha minden tervezett feladatot megoldottunk, akkor sokszor egyszerűen csak beszélgettünk a világ nagy dolgairól” – teszi hozzá Tibor, aki 2001 és 2003 között volt Teller segítője.
A Darabont házaspár végül Gödöllőn, a csanaki városrészben telepedett le. Két lányuk a Szent Imrébe, majd a Premontrei Gimnáziumba járt.
–Adódik a kérdés: Miért éppen Gödöllőre esett a választásotok? – kérdezzük Darabont Tibort.
–Jászberény és Budapest között kerestünk lakóhelyet magunknak. 2001-ben, nyári szabadságom alatt hajtottam az M3-ason, mentem Jászberényből Budapest felé, amikor az autópálya mellett megláttam egy hirdetést, hogy Csanakban telkek eladóak. Amikor megnéztem a környéket, lefotóztam, és küldtem is a feleségemnek: itt lesz az új otthonunk. 2004-ben be is költöztünk.
–Miért nem az Egyesült Államokban telepedtetek le?
–Főként a gyerekek miatt, de a feleségem a mai napig élvezi az európaiságot. Fontos szempont volt nekünk, hogy ha a gyerekek az USA-ban nőnek fel, akkor nem beszélnének rendesen idegen nyelveket, és teljesen más lenne a világszemléletük. A tengerentúlon is megvan minden, sőt, könnyebb az élet. De nem mindig a könnyebb utat kell választani, nekünk itt van Amerika. Gödöllőn lesétálunk egy jó koncertre, számos sportolási lehetőség van, a bölcsödétől az egyetemig lehet iskolába járni, és minden egyéb más karnyújtásnyira van. Az apósoméknak például maga a csoda volt, hogy egy olyan kastélyba mehetünk koncertet hallgatni, mint a Grassalkovich. Sokszor az emberek nem is értékelik, mennyire jók a helyi lehetőségeink.
– A mai állapotok ismeretében akkor inkább úgy tenném fel a kérdést: miért nem költöztök ki?
–Viccesen szólva kalandvágyból. Ha épp nagyon tele van a hócipőm és felhozom a témát, a feleségem mindig ráébreszt, hogy máshol se sokkal jobb a helyzet. És persze maradunk.
A lényeg, hogy Gödöllőn valódi otthonra leltek. Tibor 2009-ben többedmagával létrehozta a Csanakért Egyesületet.
„Civil vagy más szóval közösségi élet nélkül nem teljes az életünk. Szerintem a családi és a professzionális élet mellett az embernek igenis szüksége van a közösségi létre” – fogalmaz Tibor.
Ennek egyik helyi központi eleme volt az évente megrendezésre kerülő Csanaki Olimpia, aminek a Palást utca adott helyet 2008–2019 között. Tibor 2024 óta az USA-ból származó pickleball egyik hazai úttörője is lett. Gödöllőn hamarosan már egy negyedik helyszínen létesül pálya, és megalapították a gödöllői SPIN Pickleball SE-t. „Gyorsan elsajátítható, élvezhető, és sokkal kevésbé megterhelő, mint más ütősportok” – fejezte be mondanivalóját az újdonsült klubvezető.
Az egyetem elvégzése után Tibor itthon lokalizációs mérnökként helyezkedett el a Graphisoft Kereskedelmi Kft.-nél, az Apple Computer magyarországi vezérképviseleténél, ahol azonban rájött, hogy a sales és a menedzsment jobban érdekli. Támogató főnökének köszönhetően belevágott az MBA-tanulmányokba, amit Clevelandben fejezett be a Case Western Reserve Egyetemen. Végül ideiglenesen a Szilícium-völgyben telepedtek le, ahol főhősünk neves munkahelyeken, az Intelnél és Cisco Systemsnél is dolgozott.
„Akkor is szívesen vettem részt a közösségi életben, így adódott, hogy a magyar kereskedelmi iroda felhívott azzal, hogy egy Stanfordban élő idős magyar professzor mellé keresnek magyar segítőt, aki műszaki érdeklődésű, és még csak rövid ideje él Amerikában. Legnagyobb megdöbbenésemre az akkor már 93 éves Teller Ede volt az” – folytatta élettörténetét Darabont Tibor.
A cikkindító párbeszéd az első találkozó, az „interjú” során hangzott el. Tudni kell, Teller Ede – és akkor nemrégiben elhunyt felesége, Mici – mindvégig megőrizte magyarságát, főleg ezért keresett maga mellé az idős fizikus olyan embert, aki segít neki az óhazával kapcsolatos ügyeit intézni. Szüksége is volt a segítségre, mert egészségügyi állapota megromlott, rosszul hallott és látott. De fejben még mindig erős volt, logikusan gondolkodott, és minimális akcentussal, jól beszélt magyarul.
„A legtöbbször, amikor bementem hozzá, hangosan szólt a klasszikus zene. Már nagyon rossz volt a hallása. Mindenféle itthoni dolgokkal kapcsolatban segítettem neki, levelet írt az Akadémiának, vagy az életrajzi könyvével kapcsolatban volt teendő. De ha minden tervezett feladatot megoldottunk, akkor sokszor egyszerűen csak beszélgettünk a világ nagy dolgairól” – teszi hozzá Tibor, aki 2001 és 2003 között volt Teller segítője.
A Darabont házaspár végül Gödöllőn, a csanaki városrészben telepedett le. Két lányuk a Szent Imrébe, majd a Premontrei Gimnáziumba járt.
–Adódik a kérdés: Miért éppen Gödöllőre esett a választásotok? – kérdezzük Darabont Tibort.
–Jászberény és Budapest között kerestünk lakóhelyet magunknak. 2001-ben, nyári szabadságom alatt hajtottam az M3-ason, mentem Jászberényből Budapest felé, amikor az autópálya mellett megláttam egy hirdetést, hogy Csanakban telkek eladóak. Amikor megnéztem a környéket, lefotóztam, és küldtem is a feleségemnek: itt lesz az új otthonunk. 2004-ben be is költöztünk.
–Miért nem az Egyesült Államokban telepedtetek le?
–Főként a gyerekek miatt, de a feleségem a mai napig élvezi az európaiságot. Fontos szempont volt nekünk, hogy ha a gyerekek az USA-ban nőnek fel, akkor nem beszélnének rendesen idegen nyelveket, és teljesen más lenne a világszemléletük. A tengerentúlon is megvan minden, sőt, könnyebb az élet. De nem mindig a könnyebb utat kell választani, nekünk itt van Amerika. Gödöllőn lesétálunk egy jó koncertre, számos sportolási lehetőség van, a bölcsödétől az egyetemig lehet iskolába járni, és minden egyéb más karnyújtásnyira van. Az apósoméknak például maga a csoda volt, hogy egy olyan kastélyba mehetünk koncertet hallgatni, mint a Grassalkovich. Sokszor az emberek nem is értékelik, mennyire jók a helyi lehetőségeink.
A Marslakók
Ezt a kifejezést olyan neves magyar tudósok csoportjára használták, akik a huszadik század folyamán az Egyesült Államokba emigráltak. Először Szilárd Leó használta ezt a kifejezést, aki viccesen egyszer úgy válaszolt arra a kérdésre, hogy miért nincs bizonyíték a Földön túli intelligens életre: „Már itt vannak közöttünk, csak magyarnak mondják magukat.”
Többek között Kármán Tódor, Neumann János, Szilárd Leó, Teller Ede és Wigner Jenő tartoztak ebbe az erős akcentussal beszélő tudóscsoportba.
Névjegy
Darabont Tibor
Született: 1966, Jászberény
Iskolák: Lehel Vezér gimnázium, Jászberény Cseh Műszaki Egyetem, Prága-; Case Western Reserve University, Cleveland, USA
Család: felesége Marya, gyermekei: Zsanett (25), Júlia (23)
Kinek adja át a stafétát? Michael Scherzinger
