Az Opus Reginae Apostolorum jelentése: Apostolok Királynőjének Műve, rövidítése pedig az ORA. Sokszor tévesen említik órakápolnaként, és bizony nagyon sokan már a létezésére sem emlékeznek. Kár, pedig a máriabesnyői Fenyvesi nagyút 42. szám alatt megbúvó épület a mai napig is csoda szép, de megmentésért kiált.
A kápolnát Sigmond Ernő atya, hittanár alapította 1945. szeptember 29-én Asbóth Kamilla Fenyvesi nagyúti házának egyik szobájában. Az új, egyetlen szobányi kápolnát, Szent Mihály napján Péteri József megyés püspök szentelte fel.
A kápolna több átalakításon, bővítésen esett át fennállásának ideje alatt. Először 1948 tavaszán Somorjai János építész építette át. A szobához egyik oldalán egy szentélyrészt, másik oldalán a kápolna folytatásaként előteret és homlokzatot épített hozzá. Egy másik szoba átalakításával sekrestyét, folyosót és egy kis lelkészszobát alakított ki. Ekkor került a főoltárra Szentgyörgyváry Palládia kalocsai iskolanővér műve, Szűz Mária Szeplőtelen Szíve képe. Az oltárt Szabó János budai oltárasztalos készítette. A padok Kiszel József gödöllői asztalosmester munkái. Az új kápolnát 1948. július 18-án, Szent Kamill ünnepén, Ijjas József prelátus (a későbbi kalocsai érsek) benedikálta. A következő évben, 1949-ben került a homlokzatára a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve szobor, amely Krasznay szobrászművész alkotása.
1951-ig Sigmond Ernő atya vezette a kápolnát, helyét Kovács István — egyházi nevén Kandid atya — vette át, aki tizennégy éven át vezette.
A ház államosítása, a szocializmus idején is élt az egyházi épület: 1967-ben XXIII. János és VI. Pál címerét, Dominek György pap-művész alkotását helyezték el a kápolna Szent József fülkéjének homlokzatára. 1971. október 10-én áldották meg és helyezték az előtéroltárára a Fatimai Szűzanya szobrát. A kitűnő harmonium Balla Jánosné ajándéka. 1974. szeptember 12- én Nagy János vecsési plébános áldotta meg a kápolna előkertjében elhelyezett haranglábat. A hetvenes években további művekkel gazdagodott a kápolna.
Az idősödő papi generáció és a papi utánpótlás megfogyatkozása miatt a kápolna jövője bizonytalanná vált. A kápolna a nagytemplom plébániájához tartozik. A 90-es években már ismét a kapucinus atyák teljesítettek szolgálatot a templomban, és látták el a feladatokat a kápolnában is.
1995-ben felmerült a gondolat, hogy a kápolnából ápolóházat létesítenek. Ekkor már csak a nyugállományba vonult plébános és néhány idős apáca lakott ott, akik
maguk is ápolásra szorultak. Nagy Tamás kapucinus tartományfőnök kezdeményezésére így valósulhatott meg pályázat útján az Opus Reginae Apostolorum ápolóház. Hat betegszobában kilenc–tizenkét fekvő beteget helyeztek el. A gyógyellátást a Gödöllői Egyesített Egészségügyi Intézmény dolgozói, orvosai, nővérei végezték. Az ápolásban, lelki gondozásban segítséget nyújtanak a Szent Szalvátor rendi apácák.
Az ápolóház jó néhány évig látta el az idős, daganatos betegek ellátását. 2016-ban azonban már nem működött. Bezáratta az egészségügyi hatóság. Szomorú sors ez, hisz az ott gondozott idős, beteg, elesett embertársainkat utána több alkalommal is költöztetni kellett, mire végleges megoldást találtak számukra.
Az épület azóta sajnos üresen áll. A kerítésbeugróban még látható a faragott fakereszt talapzata, de a kereszt nincs már ott. Az épület oromzatán álló szobrok is hiányoznak már. Az épület állaga folyamatosan romlik.
