in

40 éves a “művház”

Beszélgetés Kovács Balázzsal

Fotó: Nánási Pál
Fotó: Nánási Pál

1981. április 1-én nyitotta meg kapuját a gödöllői művelődési központ. Ennek kapcsán beszélgettünk Kovács Balázzsal, a Művészetek Háza vezetőjével.

Jeles évfordulóhoz érkezett a Művészetek Háza, hiszen 40. születésnapját ünnepli az épület. Mit emelne ki ebből a négy évtizedből?

Én magam 17 éve vagyok a házban, tehát autentikusan erről az időszakról tudok beszélni. Természetesen korábban is fontos szerepe volt a város kulturális életben az intézménynek és ez ma sincs másképp. Sőt, nem csak Gödöllőn, hanem országos szinten is kiemelkedő a szerepe. Két dolog miatt. Egyrészt, fantasztikus kulturális csoportokkal rendelkezünk, amelyek az egész intézmény gerincét adják. Ha körbenézek az országban, máshol azért ez nincs ilyen erősen jelen. Tehát a csoportjaink mindenképpen nagyon meghatározó, markáns elemei a gödöllői kultúrának és a Művészetek Házának. A ház másik alappillére pedig, a színház. Régen is, most is nagyon fontos szerepet töltött be az intézmény életében. Amióta itt vagyok, próbálok mindig különösen nagy hangsúlyt fektetni a színházi életre a programok kialakításánál. Az elmúlt 40 évben nagyon sokféle neve volt már a háznak, Petőfi Sándor Művelődési Központ, művház, Művészetek Háza, MUZA, de egy biztos, hogy mindig a kultúra volt a fontos és a kultúra az, ami ennek a háznak az éltető eleme.

2007 óta ön az igazgató, miben tudott újat hozni a MUZA életében?

Nem nagyon tudok erre válaszolni és talán nem is engem kellene kérdezni. Mindig a közönség dönti el, hogy tetszik-e neki az, ami az adott kulturális intézményben zajlik vagy sem. Egy biztos, amikor ötéves koromban édesanyámmal először jártam az épületben, azt mondtam neki, hogy itt fogok lakni. Nem tudom, hogy az akkor mit jelenthetett számomra, de az biztos, hogy amióta itt vagyok a házban, az életemet, a kapcsolataimat, szinte mindenemet beletettem, mert azt akartam, hogy jó legyen. És aztán egyre többen csatlakoztak ehhez. A város támogatott a terveim megvalósításában. Csatlakoztak hozzánk művészek és nem művészek egyaránt. Ettől lett egy közös, a „miénk ez a ház, mi csináltuk érzés”. Azért dolgozom nap mint nap, hogy akik betérnek hozzánk, azok szeretettel jöjjenek és jól érezzék magukat nálunk. Ezt elérni, nem csak abból áll, hogy új-e az épület vagy hogy milyen programok vannak, hanem abból is, hogy él-e a ház vagy sem. Azt gondolom, hogy ennek voltam mozgatórugója, s nem egyedül. Mint minden, ez is csapatban működik jól.

Hogyan készülnek a születésnap megünneplésére, hiszen még mindig nem tudni, meddig maradnak zárva a kapuk?

Egyre csak távolodik a nyitás időpontja… Épp múlt csütörtökön jelentette be a kormány az újabb szigorításokat. Persze mindenképp megünnepeljük majd, csak olyan jó lenne tudni, hogy mikor. Egyelőre nem látom a nyitás lehetőségét, sem azt, hogy mikor, sem azt, hogy milyen módon. Nagyon félek, hogy az igazi nagy nyitás az majd csak jövő nyáron lesz. Így aztán most nem tud olyan releváns lenni, hogy 40 évesek vagyunk. Méltóképpen úgy lehet majd csak megünnepelni, hogyha végre együtt lehetünk, közösen. A gazdasági válság sem segít az ünneplésben, nincs is elegendő forrásunk, hogy valami nagy durranást csináljunk. De lehet, hogy most nem is az kellene, hogy csillogjon-villogjon, hanem az, hogy újra találjuk meg saját magunkat, a közösségeinket, egymást és akkor méltóképpen tudjuk megünnepeli ezt a jeles alkalmat.

A COVID hatásait nagyon megsínyli a kulturális szféra. Nincs ez másképp a Művészetek Háza esetében sem. Milyen döntéseket kellett meghoznia?

Az elmúlt években a támogatásaink arra voltak elegendők, hogy a működést és nagyjából a béreket fedezzük, de most, sajnos, a koronavírus-járvány miatt még kevesebb jut. 2020 januárjában még huszonkilencen dolgoztunk a MUZA-ban, most tizenketten maradtunk. Így aztán kérdés, hogy majd, ha újra kinyithatunk, kikkel és hogyan fogunk tudni. Sajnos el kellett bocsátanom olyan embereket is, akik már több mint tíz éve itt dolgoztak. A városvezetéssel közösen próbálunk nekik máshol munkát találni, sőt majd, ha egyszer megint jobb helyzetben leszünk, szeretnénk őket visszahívni. Ez volt számomra a járványhelyzet legnehezebb része. Az is borzasztó persze, hogy nincsenek programok, de az, hogy emberek utcára kerülnek, az szörnyű, leírhatatlan érzés…

Tavaly az első és a második hullám alatt rengeteg program elmaradt. Tervezik ezek pótlását?

Minden attól függ, hogy a COVID-helyzet mit fog eredményezni, hogy milyen keretek között nyithatunk majd ki. Kérdés az is, hogy lesz-e az embereknek pénze kultúrára. De természetesen azon leszünk, hogy mindent, amit lehet, bepótoljuk.

Tavaly Hegedűs Gyuláról nevezték el a színháztermet, illetve átadásra került a Csillagok Fala is, idén pedig a belső udvar Pécsi Ildikó nevét veszi fel majd. Miért tartja ezeket fontosnak?

Nagyon jó kezdeményezésnek tartom, hogy ha egy település az intézményeit olyan emberekről nevezi el, akik abban a tevékenységi körben maradandót alkottak. Pécs Ildikó pályáját nem kell senkinek bemutatni, ráadásul nagyon komoly munkája volt a gödöllői kulturális élet szervezésében is. Nekem mentorom is volt, nagyon sokat segített. Hegedűs Gyula szintén a városban élt, segítette a helyi kulturális egyesületeket, a kulturális életet.

A MUZA vezetése mellett további új feladatokat is ellát, hiszen ön lett a Magyar Művészeti Innovációs Központ ügyvezetője is. Mit takar ez az intézmény?

Tulajdonképpen egy ernyőszervezet, ami minta projekteket fog össze, ötleteket dolgoz ki, innovációkat hoz a kulturális területbe, akár működtetési, üzemeltetési, akár szakmai területen. Az MMIK feladata, hogy országos szinten ezeket összefogja, vezényelje, kitalálja, létrehozza. Szerintem ez a munkám Gödöllő szempontjából is jó lesz. Hiszek abban, hogy ha az ember nem csak a saját településén van jelen, akkor sokkal szélesebb látókörű lesz, jobban tud érvényesíteni lobbikat, objektívebben láthatja a feladatokat, helyzeteket és a kapcsolatrendszerén keresztül számtalan lehetőségben tud együttműködéseket és jó projekteket megvalósítani.

Össze tudja majd egyeztetni a két vezetői feladatot?

Korábban is részt vettem hasonló projektekben, amelyek eddig sem vették el az időt az itteni feladataimtól, sőt, kifejezetten pozitív hatással voltak mindig a gödöllői szakmai munkámra és a Művészetek Házára. Most tulajdonképpen ezt folytatom szervezettebb keretek között.

What do you think?

0 points
Upvote Downvote

Total votes: 0

Upvotes: 0

Upvotes percentage: 0.000000%

Downvotes: 0

Downvotes percentage: 0.000000%

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Remek judo eredmények Cegléden

Fotó: facebook.com/ZsoRuns

Gödöllői aranyérem a maratonfutó ob-n