A 2019-es év kiemelkedő volt a Waldorf-mozgalomban, ugyanis pontosan 100 évvel ezelőtt, 1919 szeptemberében nyitották meg Rudolf Steiner vezetésével az első Waldorf iskola kapuit Stuttgartban, a Waldorf Astoria cigarettagyár munkásainak gyermekei számára. Azóta már közel 1200 Waldorf iskola és csaknem 2000 óvoda működik szerte a világon – melyek megtalálhatóak az 5 kontinensen a szegényebb régióktól egészen az elitnegyedekig –, valamennyien ünnepeltek egész éven át különböző projektekkel, rendezvényekkel. A jeles évfordulóhoz kapcsolódott a Gödöllői Waldorf közösség is többféle módon: ennek jegyében rendezte meg a Tavaszi Bazárt és a városi Mihály-napi Családünnepet. Ősszel a 2. osztály szülői közössége egy különleges mezítlábas ösvénnyel várta a gyermekeket az iskolában, a közelmúltban pedig egy rendkívüli kiadványt jelentettek meg „100 kérdés-100 válasz – Gödöllői Életképek Dióhéjban” címmel, melyben 100 olyan pedagógus, szülő és diák válaszolt a személyre szabott kérdésekre, akik fontos szerepet játszottak a Gödöllői Waldorf közel 30 éves történetében. A válaszokból sokszínű kép rajzolódik ki az alapítástól kezdve egészen napjainkig, tükrözve azt a sok küzdelmet, mélységet és magasságot, melynek köszönhetően mára egy stabilan működő óvodával és iskolával büszkélkedhet városunk, gazdagítva sokszínű oktatási palettáját.
Azt talán kevesen tudják, hogy hazánkban a rendszerváltás óta működő közel 45 Waldorf iskola között a gödöllői a második legidősebb, amit 1991-ben alapított egy elszánt lelkes tanári és szülői kör, gyermekeik számára az addig megszokottól merőben más utat választva és vállalva a sok kezdeti nehézséget, utat törve az utánuk jövőknek. Mára ezek a gyermekek felnőttek, helyüket jól megálló fiatal emberekké váltak. Közülük többen is visszatértek tanárként az iskolába, friss erőt hozva a nagytapasztalatú tanári karba – akik közül többen is második, harmadik nyolc éves osztálytanítói ciklusukat viszik végig. Az első évek bizalmatlansága után manapság egyre nő az érdeklődés az iskola iránt, valamennyi osztályban közel 30 diák tanul. Az induló első osztályba is évek óta nagy a túljelentkezés, ahová főképpen – az ugyancsak 30. évéhez közeledő – Gödöllői Szabad Waldorf Óvodából és a szadai Meseház Waldorf Óvodából érkeznek a gyermekek, de sokan jelentkeznek és nyernek felvételt más intézményekből is.
A fokozatos fejlődésnek, kiépülésnek köszönhetően 1999-ben megalapították a gimnáziumi tagozatot és 13 évfolyamos iskolává válva a diákok állami érettségivel zárhatták tanulmányaikat. 14 éves sikeres működés után végül 2013-ban „anyaiskolaként” bekapcsolódtak az újpesti Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnázium megalapításába, amit szerves folytatásának tekint az azóta nyolc osztállyal működő intézmény. Az elballagó diákok többsége itt tanul tovább, de helyüket jól megállják más középiskolákban is.
Az iskola több mint 20 éve a Tessedik Sámuel úton, a NAIK MGI területén működik egy bérleményként használt épületben tágas iskolaudvarral és egy diákok által biodinamikusan művelt iskolakerttel. Bár hosszú távú tervei között szerepel egy saját épület megszerzése, mégis nagy erőket fordítanak az épület és környezetének korszerűsítésére, mint az idén nyáron is megtörtént egy nagy mértékű felújítással.
Az oktatás alapjául a Magyar Waldorf Szövetség által engedélyezett kerettanterv szolgál, mely biztosítja a nevelést a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva, segítve ezzel személyiségük teljes mértékű kibontakoztatását. A „kéz, a szív és a fej” iskolájaként a gyermek egész lényével vesz részt a tanulásban, melynek során egyenrangú szerepet kap a művészeti, gyakorlati és az elméleti oktatás. A lelkes tanári kar – válaszul korunk egyre égetőbb kihívásaira – már évek óta elindult a Farmiskola ideája felé azzal a céllal, hogy az itt felnövő gyermekeknek konkrét tevékenységeken keresztül minél élőbb legyen a kapcsolata az őket körülvevő természeti világgal. A jól működő iskolakerten túl első lépésként néhány éve az iskola saját állatokat tart, akiket a gyermekek gondoznak.
A Magyar Waldorf Szövetség érdekképviseleti szervként óvja és védi a magyarországi Waldorf intézményeket, így a közelmúltban is sikeres tárgyalásaiknak köszönhetően egyelőre megnyugtató megállapodások születtek a további zavartalan működés érdekében. Büszkén mondhatjuk, hogy a hazai alternatív oktatási irányzatok között a Waldorf-mozgalom a legszervezettebb és elterjedtebb, szívből reméljük, hogy továbbra is az eddigiekhez hasonlóan folytathatják értékhordozó és -teremtő tevékenységüket.
Kecskés Judit
