30 perc című műsorunk eheti vendége dr. Ujváry Tamás a Gödöllői Királyi Kastély ügyvezető igazgatója volt. A kastély első emberével a tárlatvezetői múltjáról, a felújításokról, a hihetetlen gazdag programokról és arról az illusztris társaságról beszélgettünk, melynek a gödöllői kastély is a tagja.
Zenepedagógusi családba született. Hogy kötött ki a Gödöllői Királyi Kastély élén?
A szülői és a családi minták alapvetően befolyásolják az embert. Vagy azért, mert próbálunk annak megfelelni, vagy kamaszkorban elkezdünk ellene küzdeni. Számomra mindkettő adott volt. A kultúra szeretetét a szüleimnek köszönhetem. Kamaszkoromban úgy gondoltam, hogy én mégsem ezen a vonalon szeretnék dolgozni, hanem jogász leszek. Elvégeztem az egyetemet, dolgozni kezdtem a szakmámban, de nem éreztem jól magam. Hiányzott a művészet, a szép, az a közeg, amit megszoktam gyerekként. Így visszatértem Gödöllőre a kastélyba, aztán a sors úgy hozta, hogy az a megtiszteltetés ért, hogy három éve én irányíthatom a kastélyt.
Világviszonylatban van-e valami egyedi a gödöllői Grassalkovich-kastélyban?
Azt gondolom, hogy nem is egy, hanem sok ilyen van. Hihetetlen jó elhelyezkedése van a kastélynak, hiszen egy kétmilliós nagyváros mellett található, ahol dübörög a turizmus. Húsz percre van a ferihegyi repülőtér, két autópálya öleli közre, tehát minden adottsága megvan, hogy könnyen elérhető legyen a turisták számára. Ráadásul építészetileg is nyújt olyan különlegességeket, szépségeket, amiket máshol nem lehet megtapasztalni. És van még egy nagy előnye, amit nem lehet elvenni tőle sosem. Hogy olyan mítoszhoz, személyhez kötődik a hely, akit a világon mindenhol ismernek, ez pedig Erzsébet királyné személye.
Erzsébet Ázsiában, főleg Kínában és Japánban különösen népszerű. Miért?
Valóban, az idei évben már valószínűleg a kínai vendégek száma lesz a külföldiek közül a legmagasabb. Megelőzik az osztrákokat, németeket. Ezért mi persze teszünk is. Jártunk például Erzsébet királyné hasonmásával Kínában. Mindenki ismeri Kínában Erzsébet királyné személyét. A háromrészes Sisi-filmet Kínában engedték vetíteni, így tényleg mindenki tudja, hogy milyen kötődése van Magyarországhoz, illetve Gödöllőhöz.
A kastély utolsó felújítása 2010-ben történt meg, akkor uniós és városi forrásból a lovarda készült el. Mikor folytatódik?
Sajnos a kastélynak majdnem a fele romos, Illetve most már életveszélyes is; eddig mindössze 54 százaléka lett felújítva. Ugyanakkor számos jogi kérdést kell tisztázni. Kevesen tudják, hogy a kastély épületegyüttese és parkja nem egy helyrajziszám alatt szerepel. Van olyan része a kastélynak, ami nem is a gödöllői kastélytársaság vagyonkezelésében van. Ezeknek a jogi kérdéseknek a tisztázása az első lépés. Ezeket megkezdtük és reményeim szerint záros határidőn belül a végére is jutunk a folyamatoknak. Ennek az egyik jele például az, hogy a Kastélykápolnát augusztus-szeptemberben a látogatók ismét birtokba vehették. Nagyon sokáig még kulcsunk sem volt hozzá. Készülnek olyan funkciótervek, amik alapján az építész-tervezők a felújítási terveket el tudják készíteni.
A Grassalkovich-kastély tagja az Európai Királyi Rezidenciák Szövetségének, melyben olyan híres helyek vannak, mint Versailles, a Kreml vagy az Ermitázs…
Ez a szövetség valóban neves tagokból áll, 30 intézet tagja, 17 országból. Meghívás alapján lehet bekerülni és számos kritériumnak kell megfelelni. Az, hogy a Gödöllői Királyi Kastélyt meghívták és beválasztották, már önmagában komoly presztízst jelent. Idén Monacóban volt az éves közgyűlés, itt választották meg a szervezet vezetőségét. Büszkén mondhatom, hogy elnökségi tagnak választottak engem is. Van egy közös uniós pályázat 200 ezer euróval, amiből programokat valósítunk meg különböző helyszíneken. Ennek a koordinálását bízták rám. Sokat lehet egymástól tanulni, ugyanakkor nemcsak mi tanulunk ezektől a szervezetektől, hanem számos olyan példa van, amiben mi vagyunk a pozitívum. Idén tél elején egy kétnapos workshopot szervezünk a gödöllői kastélyban, amire már 11 országból jelentkeztek szakemberek. Az ajándékboltok és múzeumi kereskedés lesz a téma.
Mik voltak a most véget ért nyár legkiemelkedőbb eseményei?
Fontos számunkra, hogy valóban ne csak egy szép kulissza legyünk és ne csak egy mítoszból éljünk, ami valljuk be, egy idő után megkopik, hanem újabb élményeket nyújtsunk az idelátogatóknak. Csak az idei évben 107 koncertünk és 101 színházi előadásunk van. Hihetetlenül színes a kínálatunk, vannak hagyományos rendezvényeink, például a Koronázási Hétvége, de nagyon népszerű volt Janza Kata és Dolhai Attila musicalestje. A népzenéből Pál István Szalonna és Bandája lépett fel nálunk, a komolyabb műfajokból pedig a Barokk Randevú rendezvénysorozat volt kiemelkedő.
Mi várható az őszi-téli szezonra?
Az elmúlt hétvégén nyitottuk meg időszaki kiállításunkat, amin 120 festményt lehet megtekinteni. Ezek az elmúlt 150 év legjelentősebb magyar festőinek alkotásai: Szinyei Merse, Munkácsy, Paál László, de természetesen Remsey-alkotás is van. Október elején megint lesz Hárfafesztivál, október végén pedig Liszt-fesztivál. Ezen fesztivál kapcsán lesz egy kínai napunk is.
Európában is ritkaságnak számít a Gödöllői Barokk Kastélyszínház, ahol színdarabok és operaelőadások vannak.
A kastély színháztermét 2002-ben újították fel. A leírások alapján úgy tudjuk, hogy ez Magyarország legrégebbi színházi épülete. Picike kis ékszerdoboz, mindössze 100-120 néző fér el benne. Sokat gondolkodtunk és arra jutottunk, hogy nem vendégelőadásokat kell bemutatni, hanem hozzunk létre olyan kamaradarabokat, amiket kortárs magyar írók írnak és Gödöllőhöz kötődnek. Az első ilyen premier darabunk az Ady 100 évforduló kapcsán Lédáról szól. A következő darabunkat decemberben mutatjuk be. Erzsébet királynéről szól, a címszereplő Gubás Gabi. Az sem titok, hogy a következő évre mivel készülünk. Jövő nyáron szeretnék egy Grassalkovich-történetet bemutatni.
