Megkezdődött a tanév, ami a pedagógusok és a családok mellett a közétkeztetésben dolgozóknak is jelentős feladatokat ad. Az elmúlt időszak eseményeiről beszélgettünk Hatolkai Mátéval, a Kalória Nonprofit Kft. igazgatójával.
– A tanévkezdés az önök számára is mindig új kihívás. Melyek azok a problémák, amelyekkel leggyakrabban szembe találják magukat?
– Minden évben gondot okoz, hogy hiába kommunikáltuk több fronton, hogy az étkezési nyilatkozatok leadási határideje július 30., erről nagyon sokan megfeledkeznek. Kb. két-háromszázra tehető azoknak a szülőknek a száma, akik erről nem gondoskodnak, és csak szeptemberben eszmélnek, hogy nem rendeltek a gyermeknek étkezést. Ilyenkor elözönlenek minket, ami jelentős túlterhelést jelent az ügyfélszolgálatunknak, ráadásul ilyen mennyiségben az új igénylések feldolgozása igencsak időigényes. A másik -szintén visszatérő probléma – hogy még mindig sokan vannak, akik elmulasztják a befizetési határidőt. Mint arra bizonyára sokan emlékeznek, a múlt évben bevezettük az előre fizetés rendszerét, aminek értelmében augusztus 15-ig kiküldtük a szeptemberi számlákat. A befizetési határidő augusztus 27. volt, de, hogy ebből ne legyen probléma – hiszen tudjuk, hogy az iskolakezdés megterheli a családokat- ezt a határidőt szeptember 15-ig meghosszabbítottuk. Ettől a héttől azonban visszaáll az eredeti rend, tehát, akinek a befizetése nem érkezett meg, annak nem fogunk tudni étkezést biztosítani.
– Eltekintve az év elejei nehézségektől, az előre fizetési kötelezettség hozott változást a fizetési morálban?
– Igen, bár továbbra is vannak, akik rendszeresen késve utalnak. Sikerült a korábbi jelentős kintlévőséget is lecsökkenteni. Míg 2017. szeptemberében ez az összeg 4,5 millió ft. volt, most kétmillió. Ezek már nagyrészt behajtás alatt lévő ügyek. Hadd mondjam el, csak a legvégső esetben folyamodunk ehhez az eljárásához. Amíg egy ügy ide eljut, az nagyon hosszú folyamat. Akik tartoznak először természetesen felszólítást kapnak tőlünk, s ha ezt nem rendezik, utána jön az ügyvédi felszólítás. Ha erre sincs reakció, a közjegyzői fizetési meghagyás következik, és ha ez is eredménytelem, akkor kerül az ügy bírósági szakaszba és csak ezután jöhet a behajtó. A procedúra minden szintjének megvan a díja, ami rárakódik az eredeti tartozásra. Így azután egy 5-10 ezer forintos tartozásból könnyen 70-80 ezres összeg lesz. Épp ezért nem értem, hogy a szülők miért nem rendezik ezeket még az elején! Később, amikor például bírósági szakaszba ér egy-egy ügy, akkor már nekünk sincs lehetőségünk beavatkozni, ki kell fizetni a teljes költséget.
– Mi az oka, hogy ezeket a számlákat nem fizették be? Pénzhiány? Vagy az oda nem figyelés?
– Mivel nem látok bele a családok életébe, nem tisztem és nem is akarom megítélni, hogy miért nem fizetnek. De sok esetben látjuk a nemtörődömséget. Az óvodásoknál olyat is tapasztaltunk, hogy annyit kellett volna tenni a szülőnek, hogy bemegy a közigazgatási és szociális irodára és megigényli a megfelelő támogatást. Attól kezdve, a gyerek ingyen kapott volna enni. Ennyit se tett meg sajnos! Bármelyik családban előfordulhatnak átmeneti problémák, ilyenkor, ha jelzi ezt nekünk, akkor segítünk áthidalni azt az időszakot, amíg csúszik a befizetés. Vagy hadd mondjak egy másik példát! Több olyan eset van, hogy a fizetés rendszeresen a fizetési határidő után, 5-én, vagy 10-én jön, így a család csak akkor tud fizetni, mivel hónap második felében már üres a kassza. Ha a szülő jelzi, hogy késik a befizetéssel, mi megoldjuk, hogy emiatt a gyerek ne maradjon ki az étkezésből. Igyekszünk ezeket rugalmasan kezelni, de ha valaki nem szól, azzal nem tudunk mit kezdeni! Ha valakinek problémája van e-mailen, telefon és személyesen is felkereshet minket.
Az előrehozott fizetésnek azonban van még egy pozitív hozadéka: a szülők jobban odafigyelnek arra, hogy ha a gyerek nem megy iskolába, akkor lemondják az étkezést. Így valóban annyi étel kerül az intézményekbe, amennyire szükség van. Ez sokkal gazdaságosabb, csak minimális maradék keletkezik. Azonban esetenként tapasztaljuk, hogy ahol 100 százalékos támogatás van, ott a szülők nem minden esetben tartják fontosnak, hogy jelezzék, ha nem kérnek ebédet.
– Az idei évkezdetet egy most lezárult átalakítás is nehezítette. Igaz, ennek eredménye egy hatalmas, új konyha, ami a héten kezdte meg a működését.
– Nehéz hetek állnak mögöttünk, mivel nyáron értesítettek, hogy ki kell költöznünk a Madách iskola konyhájából, ahol korábban 1200 adag óvodás menüt készítettünk. Kb. 25 éve volt a mi üzemeltetésünkben. Most azonban a fenntartó úgy döntött, hogy ott egy tankonyhát létesít. Júliusban kellett kiköltöznünk, és elég rövid idő állt rendelkezésünkre, hogy egy új helyen működőképes rendszert alakítsunk ki. A SONY gyár régi épületében lévő egykori konyhát béreltük ki és fejlesztettük a mi igényeinknek megfelelően. Viszont, ha már előállt ez a helyzet, akkor megragadtuk a lehetőséget a racionalizálásra is. Ennek eredményeként sikerült a korábbi hat konyha helyett négy, gazdaságosabban működtethetőt kialakítani. Lényegében jól jöttünk ki ebből a helyzetből. Az új létesítmény háromezer adag étel elkészítésére alkalmas, felkészülve arra, hogy a környező településekről egyre több felkérést kapunk. Normál esetben ez legalább egy fél éves munka, de sikerült augusztus végére elkészülni vele. Az üzembe helyezés viszont két hetet csúszott, mert a vízminta vizsgálatnál kiderült, hogy a nyolc éve álló rendszerben a fertőtlenítés ellenére baktériumok maradtak. Ezért nem tudtunk szeptember elsejével megnyitni, de az újabb fertőtlenítés és speciális vízszűrők elhelyezése után szeptember 17-én megkezdte a működését. Ezzel visszaáll az A és B menüs rendszer az iskolákban.
– Mennyi volt ennek a költsége, és hogyan sikerült a forrását előteremteni?
– Ilyenkor az ember előre és hátra is tekint: megnézi hogyan gazdálkodott az év folyamán, valamint, hogy milyen megtakarításokat tud elérni a beruházással az év hátralévő részében. Ennek nyomán teljes egészében saját forrásból valósítottuk meg és mindössze 15 millió forintot fordítottunk rá. A meglévő gépeinkkel be tudtuk rendezni. Persze voltak eszközök amiket vásárolni kellett és volt amit a helyi konyhából fel tudtunk használni. Az eredetileg 300 m2-es területet megtoldottuk még kétszázzal, amit a korábbi étteremből vettünk el. Így kialakítottunk egy különálló diétás konyhát, egy hidegkonyhát és a főzőkonyha területét ki tudtuk bővíteni. A helyiséget tíz évre béreljük.
– Hány gyerekre főznek jelenleg Gödöllőn?
– 4800 körül van azon gödöllői gyermekek száma, akik igénybe veszik a szolgáltatásainkat, de emellett több környező településre is főzünk, illetve további 700 felnőtt étkezőnk van. Ám azt hiszem, az eddigi munkánkat jól minősíti, hogy a városi bölcsődékbe, óvodákba, valamint általános iskolába és gimnáziumba járó gyerekek 86 százaléka nálunk étkezik. És tegyük hozzá, hogy az általánosban és gimiben ez már szabadon választott! Ez az országos átlag fölött van.
– Túl vannak a közétkeztetési reformon. Hogy látja, mi lehet a következő kihívás, amivel szembe kell majd nézniük?
– Van egy dolog, amiről nem nagyon beszélnek, hogy az oktatási intézményekben nő a gyereklétszám, és így az étkezők száma is. Az ebédlők mérete azonban nem változik. Így sok iskolában nagyon komoly problémákkal küzdenek, van, ahol sorban állással együtt 15 perce van a gyereknek, hogy megebédeljen! Emellett kitolódnak az ebédeltetési idők is, fél 12 -kor kezdünk és 15 órakor még jönnek a gyerekek. Erre hamarosan meg kell találnunk a megoldást! Mindezek mellett egyre nőnek a fogyasztói igények, és ezeknek úgy kell megfelelnünk, hogy közben be kell tartanunk a ránk vonatkozó rendkívül szigorú szabályokat.
Hadd mondjak egy példát! Előfordul, hogy a gyerekek az otthonról hozott ételt szeretnék elfogyasztani az óvodában vagy az iskolában. A szendviccsel nincs gond, de mi a helyzet, ha azt az ételt melegíteni kellene?! Az ugyanis törvényi előírás, hogy azokba a helyiségekbe, amik közétkeztetési célt szolgálnak – beleértve az intézmény ebédlőjét is – , olyan élelmiszer, ami nem a közétkeztetést végző cég nevére szóló szállítólevélen érkezik, nincs róla számla és innentől nem nyomon követhető az eredete, valamint a szavatossága, élelmiszer biztonsági okok miatt nem kerülhet be. Ez tehát törvényi előírás!
És ha már a higiéniáról esik szó: Sokszor fordulok meg az iskolákban, figyelemmel szoktam kísérni az ebédeltetést. Nagyon negatív a tapasztalatom azzal kapcsolatban, hogy az éttermi kézmosók mellett a gyerekek úgy suhannak el, mint ha ott sem lennének. Arra szeretném kérni a szülőket, pedagógusokat, hogy próbáljuk a gyerekekkel megértetni a kézmosás fontosságát, hiszen a korlátról, kilincsről, esetleg a tömegközlekedési eszköz kapaszkodójáról rengeteg fertőzést össze lehet szedni! Ne hurcoljuk be ezeket az iskolába, s ne vigyük haza sem! Ez mindenkinek érdeke.
– Aki ismeri a Kalóriát, azt látja, hogy ez egy igazi csapat. A munkatársak jelentős része talán már a kezdetektől fogva itt dolgozik, alig van fluktuáció…
– Sajnos van! De ez nem a cégnek tudható be, hanem pont annak, hogy sok kollégánk, aki a kezdetektől fogva itt dolgozik, elérte a nyugdíjas kort. Emiatt nem vagyunk könnyű helyzetben, hiszen tudjuk és tapasztaljuk, hogy a magyar munkaerőpiacról több száz ezer ember hiányzik. De ahogy mindent megteszünk azokért, akik a szolgáltatásainkat igénybe veszik, úgy igyekszünk a lehetőségeinkhez mért legtöbbet megadni a kollégáinkért is, néha csak egy jó szóval, kis odafigyeléssel, amiért bár kenyeret nem adnak, azt gondolom ritka és őrizendő érték a mai világban. Hiszem és tapasztalom, hogy a „Kalóriás tudatnak” a nehéz időkben is megtartó ereje van.
