A Sisi Baráti Kör nevét sokan ismerik városunkban, neve egyet jelent Erzsébet királyné emlékének ápolásával. Miután Szabó Margit januárban leköszönt az elnöki tisztségről, a tagság Kiss Erzsébetet bízta meg a vezetői feladatokkal.
– Mióta tagja a Sisi Baráti Körnek és eddig mivel foglalkozott a szervezeten belül? – Több mint húsz éve, 1996 óta vagyok az egyesület tagja és az utóbbi időben a gazdasági ügyek intézésében vettem részt. A kör megalapítását egyébként 1993 decemberében jelentette be Szabó Margit és Tiboldy Mária, így az idei esztendő különösen jelentős számunkra, hiszen a fennállás 25. évfordulóját ünnepeljük.
– Hogyan került kapcsolatba a Sisi Baráti Körrel?
– Lényegében három szálon is elindulhatunk, ha visszakeressük a kiindulópontot. 1992-ben nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeumban az „Erzsébet, a magyarok királynéja” című kiállítás. A fiam ekkor 8 éves volt, dei már akkor nagyon érdeklődött a történelem iránt. A tárlat nagy hatással volt rá. 1996-ban a baráti kör kirándulást szervezett a musical szegedi magyarországi bemutatójára. Jó barátnőmtől, aki akkor már a baráti kör tagja volt, szereztem tudomást a kirándulásról, de mi, férjemmel és akkor 12 éves fiammal nem a csoporttal autóbusszal, hanem saját autónkkal mentünk és mindenütt (Ópusztaszer, Szeged, másnap Makó és Hódmezővásárhely) egy megbeszélt helyen találkoztunk, így a helyszíneket a csoporttal együtt kerestük fel. A baráti körrel való megismerkedés ekkor történt, aminek egyenes következménye, hogy mindhárman beléptünk az egyesületbe. Végül egy másik érzelmileg fontos szál: a férjem gödöllői születésű, így kötődöm a városhoz. Lényegében ekkor csatlakozott az egész család az egyesülethez.
– Jól érzékelem, hogy az elmúlt években egyre több fiatal érdeklődik Erzsébet királyné iránt? Egyre többen vesznek részt a koszorúzáson?
– Nagyon szívesen látnánk őket nemcsak érdeklődőként, hanem tagként is. Sajnos sokan azok közül, akik kezdetektől velünk voltak kiléptek az egyesületből, de ez érthető, hiszen abban a korban vannak már, amikor nehezebb leküzdeni az utazással járó nehézségeket. Ez problémát okoz a hosszabb utazások megszervezésében. Pedig a fél világot bejártuk, felkerestük azokat a helyszíneket, amik Erzsébet királynéhoz kapcsolódnak, és nagyon sok felejthetetlen élményt szereztünk.
– Az ön számára mi volt ilyen emlékezetes pillanat?
– Ha valamit ki kellene emelnem, akkor az 1998-as genfi kirándulást választanám. Ekkor volt Erzsébet királyné halálának 100. évfordulója. Szeptember 10-én részt vettünk a királyné szobrának az avatásán, másnap bebocsátást nyertünk a Beau Rivage hotelben abba a szobába, ahol a királyné meghalt, majd felkerestük a kikötőben a hajót, ahol összeesett. Ez egyfajta időutazás is volt a résztvevőknek. – Apropó Svájc. Ha jól tudom, a Sisi Baráti Kör nemcsak itthon vonzza a királyné emlékét ápolókat. Hány országban van kapcsolatuk?
– Büszkék vagyunk Gödöllő osztrák testvérvárosában, Laxenburgban élő tagtársunkra, aki ha máskor nem is, de az Erzsébet-napi megemlékezésünkön részt vesz. Meglepett, amikor rátaláltunk a Possenhofeni Kaserin Elisabeth Museum honlapján egy írásra, amiben elismeréssel szóltak a baráti kör látogatásáról. Az a tapasztalatunk, hogy az egyesület neve olyan ajtókat is megnyit számunkra, melyek az átlag látogatók számára zárva vannak.
– Mi vonzza leginkább az érdeklődőket a Sisi Baráti Körhöz? A Sisi-kultusz vagy a történelmi kor iránti érdeklődés?
– Talán meglepő lesz, de úgy érzem, hogy elsősorban a társaság és a tartozás valahova vonzza körünkbe a tagokat. Az viszont nagyon jó jelzés a számunkra, hogy aki egyszer eljött, az általában visszatérő vendég lesz a rendezvényeinken, köszönhetően a színvonalas előadásoknak. Tulajdonképpen ez hozza meg érdeklődésüket a történelmi kor iránt, hiszen témáinkban nemcsak a királyné és családja szerepel, hanem hozzájuk kapcsolódóan a kor építészete, szobrászata, festészete, zenéje is.
– Említette, hogy idén ünneplik megalakulásuk 25. évfordulóját. Készül erre valamilyen áttekintés?
– Terveink szerint decemberre készül el kiadványunk a jubileum alkalmából. Ez egyfajta krónika, ami összefoglalja a mögöttünk lévő két és fél évtizedet. Ebbe bekerülnek a programok, az előadók, a kirándulások és persze azok az érdekességek is, amikkel a tagok kutatásainak köszönhetően gyarapítottuk tudásunkat.
– Kik vesznek még részt a vezetésben Ön mellett?
– Bányai Júlia titkár, valamint Czédly Mónika, Ördöghné Vilman Melinda és Pálinkás Patrícia.
– Ha valahol megújul a vezetés, az általában változásokkal jár. Az új elnök milyen változásokat hoz a Sisi Baráti Kör életében?
– Szerintem különösebben sok változtatásra nincs szükség. Ami fontos lenne, mint már említettem, az a fiatalok bevonása, és a tagság bővítése, valamint rendezvényeink minőségének a megtartása.
– Itt, a kastély mellett az ember hajlamos azt gondolni, hogy a Sisi-kultusz egyenlő Gödöllővel. Hazánkban hány településen tartják Önöket számon Erzsébet királyné tisztelői?
– Ha a tagságot és az érdeklődőket nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy az ország különböző részéből vannak tagtársaink, pl. Debrecen, Kecskemét, Szolnok, Veszprém valamint Pest megye több településéről. Ha azonban az egyesületről beszélünk, akkor leginkább Kecskemétet kell megemlíteni, ahol a Ferenczy Ida Egyesülettel ápolunk szoros kapcsolatot. Tavaly pedig Baján volt egy Erzsébet királyné-kiállítás és egy háromnapos rendezvénysorozat, ahol szintén megjelent az igény arra, hogy szorosabbra fűzzük a kapcsolatot. Összegzésként elmondható, hogy a 25 együtt töltött év az eredeti elképzelést erősíti, hogy az irány jó, de a fiatalos lendületre és elképzelésre szükség van. Várjuk azok jelentkezését, akik ebben részt kívánnak venni.
