Értékvédelem és értékteremtés Gödöllőn, avagy Mit hagyunk az unokáknak? címmel rendezett konferenciát a Gödöllői Lokálpatrióta Klub, a Gödöllői Értékvédő Közhasznú Egyesület és a Gödöllői Ifjúsági Testület a Várkapitányi Lakban. A helyszín a helyi értékmentés egyik sikertörténetének is tekinthető. A rendezvényen Pelyhe József, a Gödöllői Lokálpatrióta Klub elnöke és Gaálné dr. Merva Mária, a Gödöllői Értékvédő Közhasznú Egyesület alelnöke mondott köszöntőt.
A nap folyamán az épített és szellemi örökség egyaránt szóba került. A rendezvény résztvevői átfogó képet kaphattak arról, milyen erőfeszítéseket tesz az értékvédelem mentén az önkormányzat és milyen munkát végeznek a helyi civil szervezetek.
L. Péterfi Csaba, a Gödöllői Értékvédő Közhasznú Egyesület alelnöke előadásából, kiderült, hogyan
segítette a Norvég Alap a Királyi Váró, a Grassalkovich-filagória, a Kálvária, az Erzsébet-park és a Világfa megújulását. A pályázaton erre a célra 1,7 millió Eurót nyert Gödöllő városa – a pályázaton való részvételt az egyesület kezdeményezte, de annak nagyságrendje miatt átadta az önkormányzatnak.
Dr. Ujváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély igazgatója azokat az új megközelítések vázolta fel, amelyeknek köszönhetően a kastély hazánk egyik leglátogatottabb műemléke lett. Mint előadásából kiderült, a színes és tartalmas kiállítások mellett a különböző rendezvények, a koncertek, a látványos bemutatók önmagukban nem elegek, meg kell tanulni hatni az érzésekre és az érzékekre, s így megadni a látogatóknak azt a hangulatot, ami a kastélyt különlegessé teszi.
Az épített örökség után Dr. Jeney László, a Teleki Pál Egyesület elnöke Teleki Pál egykor miniszterelnök, főcserkész szellemi hagyatékát, és annak továbbélését vette górcső alá. Megemlékezett az 1933-as Jamboree-ról, aminek 90. évfordulója reflektorfénybe helyezi a cserkészetet. Kiemelte, Teleki Pál ötlete volt, hogy az 54 ország 26 000 cserkészét megmozgató rendezvénynek Gödöllő legyen a helyszíne. Az esemény amellett, hogy jelentős fejlődést hozott a településnek, ma is érezteti hatását. Ebben szerepe van annak is, hogy a rendszerváltás után városunk volt az első, ahol közterületet neveztek el Teleki Pálról, itt állítottak neki először szobrot, s emlékének ápolásáról kiadványokkal, rendezvényekkel gondoskodik a Teleki egyesület. Ennek a munkának is szerepe van abban, hogy a cserkész gyűjtemény a Gödöllői Városi Múzeumba, a cserkész dokumentumok pedig a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központba kerültek.
Nem csak a cserkész világtalálkozónak van évfordulója, hanem a premontrei rend gödöllői
letelepedésének is. A rend 1923-ban kapott helyet Gödöllőn, ahol 100 évvel ezelőtt alapította meg iskoláját. A folyamatról és az általuk végzett munkáról Lencsés Barnabás, a Teleki Pál Egyesület alelnöke, a Premontrei Szent Norbert Gimnázium tanára beszélt. Előadása segítségével a résztvevők bepillanthattak az egykori gimnázium mindennapjaiba is. Megemlékezett Fényi Ottóról, aki a rendszerváltás után ismét otthont teremtett a rendnek Gödöllőn és újrandította a premontrei oktatást is.
Dr. Fülöp István, a Gödöllői Városvédő Egyesület elnöke a Dózsa György úti temető régi református
temetőjében nyugvó Felsőmérai Ostorharics Horváth Károly egykori országgyűlési képviselő síremlékének megmentéséről és helyreállításáról tartott előadást, amit az egyesület a múlt évben végeztetett el.
A síremlék helyreállítása a Nemzeti Panteon Alapítvány támogatásával történt meg.
Dr. Czeglédy Noémi történész, a Gödöllői Városi Múzeum munkatársának előadásában is a cserkészet állt a középpontban. Mint mondta. az, hogy ma Gödöllőt tartják a cserkészet
fővárosának nem csak az egykori Jamboreenek köszönhető, hanem annak a munkának is, amivel ma ennek az emlékét gondozzák: a város Teleki zarándokhellyé vált a rendszerváltás óta, a 802. sz. Szent Korona Cserkéscsapat hazán legnagyobb létszámú cserkészcsapata, a múzeum pedig a tárgyi emlékek gyűjtése mellett nagy hangsúlyt helyez a cserkész kiállítás népszerűsítésére és a témával kapcsolatos ismeretterjesztésre.
Az értékmegőrzés, értékteremtés egy másik területét ismerhették meg a résztvevők Czédly Mónika előadásából. Az Erzsébet királyné ruháinak rekonstrukcióival nemzetközi szinten is elismert ruhatervező beavatta a hallgatóságot abba a folyamatba, aminek eredményeként újraalkotta a királyné által a koronázáson viselt díszruhát. Kitért arra is, a ruha, a díszmagyar, Erzsébet királynén keresztül a világ divatjára is hatással volt.
Gödöllő bővelkedik a különleges épületekben. Ilyen a Máriabesnyőn található Arady villa is. Ennek a magántulajdonban lévő épületnek az újjászületéséről Boda Anikó festőművész tartott előadást, aki
férjével vásárolta meg a még romos állapotban lévő épületet. Boda Anikó szívügyének tartotta, hogy az épületnek visszaadják eredeti szépségét. A munka során nem csak a villát, hanem annak kertjét is az eredeti tervek szerint állították helyre.
A konferenciát Ujvári Miklós vezetésével kerekasztal beszélgetés zárta, melynek során Bárdy Péter alpolgármester, Mészáros Judit főépítész, Klaniczay Péter, a Magyar Építészeti Kamara műemlékvédelmi tagozatának vezetőségi tagja és L. Péterfi Csaba, a Gödöllői Értékvédő Közhasznú Egyesület alelnöke az értékmentés aktuális kérdéseiről cserélték ki véleményüket. Többek között szóba került, hogy az elmúlt években nem csak pályázati lehetőségek csökkentek le drasztikusan, hanem megszűntek, vagy hatáskör nélkül maradtak azok a szervezetek is, amelyek korábban a műemlékek védelmével, vagy például szobor pályázatokkal foglalkoztak. Szóba került többek között az a törvény módosítás is, aminek eredményeként eddig védett kastélyok magánkézbe kerülhetnek, de olyan helyi kérdések is terítékre kerültek, mint az egyetem épületének jelenleg is zajló felújítása, vagy a Premontrei Rend építkezése.
A rendezvény zárásaként dr. Gémesi György polgármester megköszönte a konferencia megszervezését dr. Győrfi Beátának, a Gödöllői Értékvédő Közhasznú Egyesület elnökének. Kijelentette, büszke arra, hogy a városban sok olyan ember van, akinek fontos értékeink megmentése.
Fotók: Buza Zsóifa, Tóth Péter
