A Gödöllő NetTV 30 perc című beszélgetős műsorának eheti vendége Molnár Gergely volt. A Gödöllői Ifjúsági Testület elnökével az októberben megalakult új testületről, a célokról, feladatokról, a fiatalokat érintő problémákról és a wageningeni látogatásukról beszélgettünk.
Tavaly október 12-én alakult meg az új Gödöllői Ifjúsági Testület, melynek elnökének választották. Kik kerültek még a tagok közé?
Az ifjúsági testület megalakulásakor az volt az alapkoncepció, hogy minden gödöllői székhelyű iskola delegáljon diákokat az önkormányzatba, akik majd a diáktársaik igényeit, kéréseit, problémáit fogják nekünk továbbítani. Idén azonban nincs minden iskolából delegáltunk, éppen ezért annyiban módosítanunk kellett a szabályzatot, hogy bármilyen gödöllői fiatal, akit a testület megszavaz, teljes értékű taggá válhat.
Az ifjúsági önkormányzat tavaly márciusban alakult, melynek már akkor is a tagja volt. Mi volt akkor a feladata?
A megalakulásnál, elsősorban a korom miatt, alelnöknek választottak. Az akkor létrejött csapatnak a nagy része azonban most is testületi tag, komolyabb személyiváltozásaink a vezetésben voltak. Én lettem az elnök és két új alelnököt választottak.
E feladatköre mellett mivel foglalkozik még?
Pillanatnyilag az életem nagy részét az egyetem tölti ki; angol-történelem szakra járok a Károli Gáspár Református Egyetemre. A tanulás mellett pedig szeretek olvasni, moziba járni, kedvelem a sorozatokat, no meg imádok utazni.
Manapság nem olyan vonzó a pedagóguspálya, maga mégis ezt választotta…
Gimnazistaként, mint sokan mások, én sem tudtam, hogy mit szeretnék kezdeni az életemmel. A pályaválasztási tanácsadáson kiderült, hogy a pszichológiai és a pedagógusi pálya lehet a nyerő. Mivel angolból és történelemből voltam jó a gimnáziumban, így egyenes út vezetett a Károli Gáspár Református Egyetemre. Jó döntésnek bizonyult Megfogott az egész helynek a hangulata és a tanárok mentalitás.
Azóta számtalanszor meg lettem erősítve, hogy jól döntöttem. Úgy gondolom, hogy a pedagógusi pálya nagyon szép és fontos hivatás. Manapság kevésbé népszerű, ennek nyilván összetett okai vannak. A pedagógus szerepkör is egy kicsit megváltozott. Sokkal inkább előtérbe került a nevelő szerepe a pedagógusoknak, a tanítóhoz képest.
Gimnazistaként a Törökbe járt, milyen a kapcsolata az igazgatóval, szívesen tanítana ott?
Az igazgatóval, Fábián Bertalannal kifejezetten jó viszonyt ápoltam. Többször mentem vele Erdélybe, Zsobokra. Van ott egy szépen felújított kastély, ami árvaházként működik, odamentünk segíteni. Egyéb iskolai programokon is úgy gondolom jó viszonyt ápoltunk.
Szívem szerint visszamennék a Török Ignác Gimnáziumba, mert nagyon szerettem az ott eltöltött éveimet és a volt tanáraimmal is kifejezetten jó viszonyban vagyok, de még nem dőlt el, hogy gimnáziumban, vagy általános iskola felső tagozatában szeretnék-e tanítani. Ez még a jövő zenéje.
Megválasztása előtt is részt vett már a város ifjúsági életében?
Igen, elsősorban az egyházi szervezésű programokon és azok szervezésében és lebonyolításában vettem részt.
Mit lehet tudni a testület most megválasztott tagjairól?
A csapat jelentős része a tavaly elindult testületből jött át és folytatja a munkáját. Gyakorlatilag az általános iskolák mindegyikéből van hetedik, nyolcadik osztályos tanuló, akik képviselők, illetve a gimnáziumok mindegyikéből. Összességében 16 tagunk van jelenleg.
Mi a helyzet a Szent István Egyetemmel, őket is sikerült bevonni a testületbe?
Az előző elnöknek volt egy hosszabb beszélgetése a SZIE akkori HÖK-elnökével, hogy megpróbálja őket is bevonni a testületbe. Ez még nem valósult meg, de mindenképpen napirenden van, hiszen ők is jelentős részét adják Gödöllő fiatalságának.
Mennyien vannak a szervezetben, kiket várnak, hogyan lehet jelentkezni, mivel lehet segíteni?
Mindenkit szívesen várunk, aki részt szeretne venni a munkában, akár képviselőként, akár ötletgazdaként. Jelentkezni gyakorlatilag bárhogy lehet. Felvehetik a kapcsolatot az adott iskola képviselőjével, vagy ha nincs, akkor megkereshetnek minket közvetlenül is valamelyik közösségi médián. Mindenkit nagyon szívesen látunk, hiszen minél többen vagyunk, minél több nézőpont érvényesül, annál gazdagabb és értékesebb programokat tudunk létrehozni.
Ősszel helyet kaptak a városi küldöttségben, amely a holland testvárvárosunkban járt. Milyen tapasztalatokkal gazdagodott?
Sokan, akik ott voltunk, úgy jellemeztük Wageningent, mint a „hollandiai Gödöllő”. Csodálatosan szép kisvárosról van szó. Mi a küldöttségben azért kaptunk helyet, hogy a kinti, hozzánk hasonló testülettel, felvegyük a kapcsolatot. Mikor megérkeztünk, rájöttünk, hogy náluk máshogy működik az ifjúsági önkormányzat. Wageningenben az egyetemisták alapítottak egy helyi pártot, azzal a céllal, hogy a fiatalok érdekeit képviseljék. Jó volt látni, hogy milyen felelősséget szavaztak meg Wageningenben a fiataloknak, hogy mennyire összhangban tudnak dolgozni a polgármesterrel, és hogy az ifjúsági önkormányzat milyen jól együtt tud működni a várossal. Nagyon érdekes volt ezeket testközelből látni, sok izgalmas élménnyel gazdagodtam, sok embert ismertem meg, akikkel a mai napig tartom a kapcsolatot.
Az új testület megalakulása után nem sokkal volt egy csapatépítő bowlingozás, összeszokott már a csapat?
Az előző évekhez képest annyi változást hozott az én elnökségem, hogy kevésbé ragaszkodunk a formalitásokhoz, hiszen mégiscsak fiatalok vagyunk. Így az egyik ülésünk keretében elmentünk bowlingozni. Úgy gondolom, hogy egyre jobban megismerik egymást a tagjaink, egyre jobb a csapatkohézió.
Önnek elnökként pontosan mi a feladata, mik a céljai, hogy érzi, mivel tud segíteni?
Elnökként elsődlegesen az a feladatom, hogy segítsem a többiek munkáját, hogy megszervezzem az üléseket, leírjam az elképzeléseinket, javaslatainkat. Rajtam keresztül is tartjuk a kapcsolatot az önkormányzattal.
Személyesen azt tartom célomnak, hogy önállóságra neveljem a többieket, arra készítsem fel őket, hogy majd átvegyék a stafétát, hogy önállóan képesek legyenek működtetni a testületet és kitanítani a fiatalabbakat. Segítek nekik megtalálni azokat a személyeket, akikre számíthatnak a munkában.
Mik az ifjúsági testület céljai, tervei, programja?
Egyrészt működik az érdekképviseleti jellegünk, ha valamelyik iskolában, valakinek gondja, vagy ötlete van, azt mi megpróbáljuk megoldani. Másrészt igyekszünk segíteni a város életét, az önkormányzat munkáját. A különböző városi rendezvényeken már eddig is képviseltük magunkat, de a jövőben ezt szeretnénk még aktívabban tenni. Illetve mostanában több kérés is érkezett, hogy csináljunk különböző rajz-, és festőpályázatokat, csináljunk szemétszedést, csak, hogy néhányat említsek.
Március harmadik hétvégéjén volt az Úrréti-tónál a „fűzpolip” projekt, hogy sikerült ez az esemény, mennyien vettek részt rajta?
Az eseményt a körzet önkormányzati képviselője szervezte, minket is ő keresett meg. A fűzpolip projektet zseniálisan jó ötletnek tartom. Ez egy kis játszótér lesz az Úrréti-tó mellett. Élő fűzfaágakból összeépítettünk egy polip testet, aminek lesznek majd csápjai, a csápjaiba pedig a gyerekek be tudnak mászni és labirintusszerűen különböző helyeken fognak kilyukadni.
Magyarországon az ifjúsági önkormányzat még eléggé gyerekcipőben jár, tud az országban esetleg másokról, illetve ott, ahol nincsen, tudnak példát mutatni a fiataloknak?
Igen, viszonylag friss az ifjúsági érdekképviselet helyi szinten az országban, de azért vannak máshol is ilyen szervezetek. Meghívtak minket a Nemzet Ifjúsági Tanács egyik fórumára, ahol majd lehetőségünk lesz hasonló szervezetekkel megismerkedni és a jövőbeli közös munkákhoz kapcsolatokat építeni. Azt gondolom, hogy van még hova fejlődnünk, nekünk is és országos szinten is, de ez csak idő, illetve a helyi fiatalok eltökéltségének kérdése.
Az idei évtől már saját költségvetéssel rendelkeznek, mennyiben segíti ez a munkájukat?
Nagyban segíti, így több lehetőségünk lesz a különböző gödöllői rendezvényeken saját programokat szervezni.
Az idei évben melyik a három legfontosabb esemény, amelyen részt vesznek?
Részt fogunk venni az Úrréti-tó ünnepen, május elsején, illetve a Belvárosi napokon. Ezekre igyekszünk majd személyre szabottan különböző programokkal készülni. Az Úrréti-tó ünnepre szeretnék egy kincskeresős játékot a fiataloknak, a nagyobb városi eseményeken pedig lesz saját sátrunk, ahol ingyenes gyerekfoglalkozásokat tudunk majd tartani a fiataloknak.
A fiatalokat mennyire érdekli a helyi politika, a város életébe milyen szinten tudnak beleszólni?
Alapszabályzatunk szerint a testület pártpolitikától mentes és független, de a helyi ügyekben természetesen részt veszünk. Igyekszünk minden felmerülő igényt továbbítani az önkormányzatnak, ami kifejezetten partner ebben. Felajánlották, hogy a különböző ügyekkel foglalkozó bizottságokba elküldhessük a képviselőinket így közvetlenül láthatjuk a dolgok működését. és javaslatokat is tehetünk.
Melyek azok a problémák, amelyik ma a fiatalokat foglalkoztatják és ebben az ifjúsági önkormányzat hogyan tud segíteni?
Úgy veszem észre, hogy a fiatalok nagy figyelmet szentelnek a környezetvédelemnek, igyekeznek minél környezettudatosabban élni, de azért lehetne ebben még fejlődni, hiszen ez manapság a legfontosabb kérdés, nem lehet eleget hangsúlyozni ennek fontosságát. Mi szemétszedő akciókkal és különböző figyelem felkeltő kampányokkal tudunk segíteni.
Természetesen az ifjúságnak is megvannak a problémái, ami nyilvánvalóan teljesen más, mint a felnőtt generációnak. Minket leginkább az iskola és az oktatás színvonala, a szórakozóhelyek megléte érdekel. Gödöllőn szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen jó iskoláink vannak, ami viszont még egy picit hiányos, az azoknak a helyeknek a megléte, ahova a 18-24 éves korosztály kikapcsolódni tud járni. Ezek ugyanis ma leginkább Pesten vannak.
Fontosnak tartom még azt, hogy a képviselőtestületben sok fiatal kapjon helyet, hiszen mi tudjuk az ifjúságot érintő problémákat a legjobban közvetíteni, mint ahogy ez Wageningenben is van.
