in

Hogyan kerül a beat a vitrinbe?

A magyar nyelv értelmező szótára szerint, a vitrin (fr.)1. üvegfalú szekrény, dísztárgyak, csecsebecsék elhelyezésére, 2. tárló, kiállítási szekrény (múzeumban, könyvtárban stb.).

A beat: (ang.) az 1960-as évek jellegzetes zenéje: a dzsesszből és a rock and rollból kinőtt, népzenei elemekkel is keveredő stílus. Hangszer-összeállításában mindig van dob, elektromosan erősített gitár v. orgona, és-igen gyakran-emberi ének (maguknak a zenészeknek a kórusa, vagy magánéneke).

És lehet a pont, ahol ez a két fogalom összefonódik: megmutatni valamit, ami a múltban szívünknek kedves „csecsebecse” volt, (esetünkben) a zenét, amely az ifjúságunkat végigkísérte. Valamit, amitől boldogok voltunk, amit szerettünk, amitől ma sem szívesen válunk meg.

Itt ül velem szemben a VitrinBeat Zenekar két tagja, Kósáné Szabó Beáta Enikő és Kósa István.

  • Meséljetek! Hogyan is kezdődött?

ISTVÁN: a Városi Vegyeskar egyik nyári, zenei edzőtáborában, 2018. júniusában, az évadzáró bográcsozás közben, amolyan spontán, tábortűz melletti gitározásba kezdtünk. Olyannyira tetszett a produkció a jelenlévőknek, és mi is annyira jól éreztük magunkat a helyzetben, hogy hamar eldöntöttük: ezt folytatnunk kell. A kósza ötlet tettekké formálódott, szinte az első perctől éreztük: jó együtt zenélni, felidézni a dalokkal az ifjúságunkat. És (a legnagyobb felismerés!) még a szövegekre is emlékszünk, hellyel-közzel.

Október közepén kezdtük a rendszeres próbákat. Alkalmi (akkor még ezt hittük) zenekarunk, a Múzeumok éjszakáján kapott először fellépési lehetőséget, 2019-ben, a MUZA aulájában egyórás koncertet adtunk.

Kósa Bea, Kósa István, Jenes Barnabás és Szabó Lajos pengette, fújta, ütötte, zengette a hangszereket. Egy év múlva csatlakozott Meleg Dezső is, akivel teljessé lett a zenekar.

  • Hogyan választottátok/választjátok ki a dalokat? Mi a legfőbb szempont?

BEA: Igyekeztünk az Illés, és a Tolcsvay együttes dalai közül a kevésbé ismerteket is felidézni, amelyekben mindnyájan megtaláltuk az örömünket- helyünket. Mivel én vagyok az egyetlen nő a csapatban, az is szempont volt, hogy a dalok között legyen olyan, amely hang-adottságaimhoz igazodik, a fiú-tónust kiegészítendő, valamint a hanghatást és hangszínt új árnyalatokkal gazdagítandó.

A Múzeumok éjszakáját megelőzően nyilvános főpróbát tartottunk a Waldorf iskola ebédlőjében. Telt ház és óriási lelkesedés fogadta a zenekart. Hogy a nézők együtt énekeltek velünk és szemmel láthatóan (sőt jól hallhatóan is) élvezték a zenét, újabb bizonyítékul szolgált, ez a zenei világ -bár méltatlanul elfelejtődött, süllyesztőbe került, mégis máig érvényes, korszakalkotó muzsika volt. Sőt, ma is az. Következő fellépésünkre nyáron, a könyvtár „zöld” udvarán került sor. Innen aztán már nem volt megállás!

  • Ezt tanúsíthatom. Egymást követték a sikereitek, egyre több fellépési lehetőséget kaptatok/kerestetek. Mesélnétek erről a folyamatról?

ISTVÁN: Nagyon szívesen! A „nyugdíjas korú tinédzserek” (hatvan és Miskolc között J) teszik ki rajongótáborunk túlnyomó részét, ám – mostanság- egyre több fiatalt is látunk a koncertjeinken. Újabb örömforrás! Ahogy reméltük- ez a zene utat talált a fiatalok szívéhez is. A fellépések során egyre bővült a repertoárunk, ma már háromórás koncerthez is elegendő anyagunk van.

  • Hol találtok kottákat, és hogyan használjátok ezeket?

BEA: A NET-ről töltjük le, és át- transzponáljuk a zenekar hangzásának megfelelően, más hangnembe.

  • Milyen gyakran próbáltok? Hol és hogyan?

ISTVÁN: Hetente kétszer biztosan, fellépések előtt többször is, hogy egy-egy dal mennyi idő alatt lesz a „sajátunk”, az a nehézségétől, bonyolultságától függ. Eleinte nálunk nappaliban folytak a próbák, de aztán megszántuk (az egyébként nagyon toleráns) szomszédainkat és új próbahely után néztünk. Most lakott területen kívül, hangszigetelt helyiségben próbálunk. Az idei év mérlege nagyon biztató, május óta nyolc koncertünk volt. A nézőtéren ülők közül egyre több arc válik ismerőssé, egyre több dalunk népszerűvé. Zenei kínálatunk angol nyelvű dalokkal, új hangzásokkal bővül.

  • A zene szeretetén túl, mi az, ami összetartja ezt a kis közösséget?

BEA: az önkéntesség, az, hogy kirándulhatunk más műfajokba, többünk gyerekkori álma valósul meg, amikor színpadon állhatunk. Ha röviden kellene összefoglalnom, azt mondanám: a kiteljesedés. A próbák rendkívül jó hangulatúak, a zene iránti elkötelezettség, egymás tisztelete és a zenélés öröme az erő, amely a legfőbb kapocs közöttünk, az időnként felbukkanó nehézségek ellenére is. Fő motivációs tényezőként pedig: a több fellépési lehetőséget, a szélesebb körű ismertséget.

  • Köszönöm a beszélgetést, fenti célkitűzéseitek mielőbbi elérését, felszabadultan veletek éneklő közönséget, töretlen hitet és sok sikert kívánok nektek.

Végezetül álljon itt a zenekar teljes névsora és a megszólaltatott hangszerek listája:

Kósáné Szabó Beáta Enikő: a selymes, mélybarna női hang tulajdonosa: basszusgitár, szólóének, vokál.

Szabó Lajos (Leti): a nagy „problémamegoldó”: akusztikus gitár, szájharmonika, furulya, ének, vokál.

Jenes Barnabás: a polihisztor: akusztikus és elektromos gitár, furulya, melodika, ének, vokál.

Meleg Dezső: a gitárszólók mestere: elektromos gitár, szájharmonika, ének, vokál.

Kósa István: a pici „humor-bonbonok” lelkes osztogatója: cajon, ütőhangszerek, csörgők harangjáték, gitár, furulya, ének, vokál.

Végül, de nem utolsó sorban, a zenekar hatodik, a közönség számára többnyire láthatatlan tagja, aki harmónia menetekkel, vokál szólamok írásával a kezdetektől segíti a zenei munkájukat: Szabó Illés.

-bézsé-

What do you think?

0 points
Upvote Downvote

Total votes: 0

Upvotes: 0

Upvotes percentage: 0.000000%

Downvotes: 0

Downvotes percentage: 0.000000%

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Idős személyt megkárosító csalót keres a Gödöllői Rendőrkapitányság

Elhunyt Mészáros György