A MATE szoborparkjában felavatták Tessedik Sámuel szobrát. Dimény Imre és Mitterpacher Lajos után az alföldi mezőgazdaság megreformálója kapott helyet az egyetemhez vezető sétány mellett.
A rendezványen dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora, dr. Latorczai János, az Országgyűlés alelnöke és Babák Mihály, Szarvas polgármestere emlékeztek meg Tessedik Sámuelről, aki az oktatásban, a mezőgazdaságban, valamint a településfejlesztésben és a közösségépítésben egyaránt úttörő gondolatokkal járult hozzá a fejlődéshez.
A szobrot Gyuricza Csaba és Latorczai János leplezte le, majd tiszteletadásként koszorút helyeztek el előtte. Gödöllő Város Önkormányzata képviseletében dr. Gémesi György polgármester és Bárdy Péter alpolgármester koszorúzott.
Tessedik Sámuel 1742.-ben született, tanulmányait Pozsonyban, Sárospatakon és Debrecenben, majd német egyetemeken végezte. Hazatérve Surányban, majd 1767-től haláláig Szarvason volt lelkész. A filantropistaként elsősorban a parasztság helyzetének javítására törekedett. 1780-ban parasztifjak képzésére alapított Gyakorlati-gazdasági szorgalmatossági iskolájában gyakorlati munkával kapcsolta össze a belterjes termelési módszerek elsajátítását. Az iskolában könyvtárat, tanműhelyt és tangazdaságot alakított ki. Az országos hírűvé vált intézmény 1806-ig működött, akkor pénzügyi okok miatt végleg be kellett zárnia.
Úttörő tevékenységet fejtett ki a korszerű vetésforgó, a szántóföldi takarmánynövények termesztése és az istállózó állattenyésztés elterjesztésében. Kísérleteket folytatott a szikes területek javításával kapcsolatban, elsőként alkalmazta a meszes-márgás talajterítést (digózást).Ő honosította meg Magyarországon a lucernát, kezdeményező volt a gyümölcstermesztés, a méhészet, a selyemhernyótenyésztés terén, szakemberekkel taníttatta a selyemfonást, a gyapjúfonást és szövést. Tevékenysége kiterjedt az egészségügyi teendőkre, pl. tiszta ivóvíz biztosítása érdekében kutak fúrása; továbbá a parasztok táplálkozására, lakásviszonyaira, községrendezésre stb., de az árva- és szegényügy rendezésére is. Részt vett a keszthelyi Georgikon megszervezésébe, amelynek 1817-től haláláig elnöke volt. 1820-ban hunyt el Szarvason.
Emlékezetére a Magyar Agrártudományi Egyesület 1961-ben évenként kiosztásra kerülő Tessedik Sámuel-emlékérmet alapított, Gödöllőn nevét utca őrzi.
