Gödöllő városa a hagyományoknak megfelelően a Trianon-emlékműnél és az Országzászlónál tarotta megemlékezését az 1920-as trianoni kényszerbéke 103. évfordulóján.
A rendezvényen elsőként dr. Gémesi György polgármester osztotta meg gondolatait, melyben az emlékezés, az összefogás és az összetartozás erősítésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Reményik Sándor „Eredj, ha tudsz” című versével emlékezett, s figyelmeztetett arra, a vers ma is
aktuális, hiszen egyre többen hagyják el szülőföldjüket a történelmi Magyarország területén.
aktuális, hiszen egyre többen hagyják el szülőföldjüket a történelmi Magyarország területén.Felelevenítette azokat a törekvéseket, amelyekkel Gödöllő a rendszerváltás óta igyekszik erősíteni a határon túli magyarsággal a kapcsolatot és az összetartozást: mint például a Magyar Polgármesterek Világtalálkozója és a Nemzeti Együvé Tartozás Parkjának kialakítása.
Mint mondta, kötelességünk az újraépítkezés. Újra kell építeni a lelkeket és a szíveket is, megadni azokat az érzelmi töltéseket, ami fontossá teszi számukra a mindennapi megélhetés mellett az összetartozás érzését. Minden egymás ellen kimondott szó és cselekedet rontja az esélyünket arra,hogy ez a nemzet esélyt kapjon-e túlélésre. Úgy fogalmazott, ez a nap legyen az emlékezés mellett a megbékélés és az összefogás napja is!
Beszédében tisztelgett néhai vitéz dr. Bucsy László emléke előtt is, aki a Trianon-emlékmű kezdeményezője volt.
A rendezvényen beszédet mondott dr. Jeney László, a Teleki Pál Egyesület elnöke, a Magyar 
Földrajzi Társaság főtitkára. Felhívta a figyelmet arra a nagy többségre, akik közönyösen állnak Trianon kérdéséhez. Mint mondta, Trianon nem csak magyar, hanem európai ügy, hiszen sokszázezer ember hagyta el otthonát emiatt, költözött kényszerűen más területre. Trianonnal foglalkozni kell, a tudomány segítségével kell egyfajta mentális revíziót elérni: mi tehetünk azért, hogy ne szlováknak vagy románnak hívjuk határon túl élő magyar testvéreinket.
Földrajzi Társaság főtitkára. Felhívta a figyelmet arra a nagy többségre, akik közönyösen állnak Trianon kérdéséhez. Mint mondta, Trianon nem csak magyar, hanem európai ügy, hiszen sokszázezer ember hagyta el otthonát emiatt, költözött kényszerűen más területre. Trianonnal foglalkozni kell, a tudomány segítségével kell egyfajta mentális revíziót elérni: mi tehetünk azért, hogy ne szlováknak vagy románnak hívjuk határon túl élő magyar testvéreinket.A beszédeket követően Balogh Péter Piusz premontrei apát osztotta meg gondolatait és mondott imát, majd Albert Gábor evangélikus lelkész mondott áldást. A rendezvényen Angyal Virág Sára közreműködött.
A helyszínen a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait az emlékműnél. Gödöllő Város Önkormányzata nevében dr. Gémesi György polgármester, Bárdy Péter alpolgármester, dr. Kiss Árpád jegyző és dr. Illés Zsuzsánna aljegyző koszorúzott.
A megemlékezés második részében a Művészetek Házában “Erdő erdő de magos vagy, édes hazám de messze vagy “ címmel trianoni emlékműsort láthatott a közönség az ELTE Néptánc Együttes, a Püspökhatvai Népi Együttes, valamint Benedek Krisztina és népi énekes tanítványainak közreműködésével.
Fotók: Tatár Attila, Buza Zsófia
(A megemlékezésről készült felvétel megtekinthető Gödöllő város Facebook-oldalán. )
(A megemlékezésről készült felvétel megtekinthető Gödöllő város Facebook-oldalán. )
