in

Gödöllő – Wageningen: Sokszínű és sok szálon futó kapcsolat

Beszélgetés Szedmák Ágnessel

Városunk tizenöt testvérvárossal és két partnertelepüléssel ápol kapcsolatot. Ezek közül – bátran kijelenthetjük –   a hollandiai Wageningennel a legszorosabb és legintenzívebb az együttműködés. Ma már nem csak a városvezetők, hanem a települések különböző intézményei és szervezetei között is szoros, aktív kapcsolat van. Ennek egyik motorja Szedmák Ágnes, a Török Ignác Gimnázium tanára. Vele beszélgettünk a több, mint negyed százados kapcsolat tapasztalatairól.

 

– Fogalmazhatunk úgy, hogy ebbe a gödöllői-wageningeni csoportba előbb belecsöppentem, mint ahogy a két város kapcsolata hivatalosra fordult. Az első kapcsolatfelvétel ugyanis a két település egyházi csoportjain keresztül történt meg 1989-ben, és mint ifi hittanos, 1990-ben ennek keretében utaztam először Wageningenbe egy ökumenikus csapattal. Ebből indult el azután az a szál, aminek eredményeként  1992-ben hivatalos kapcsolat lett a két város között.

– Ma már hány szálon fut ez a kapcsolat?

– Nem hinném, hogy erre lehet konkrét választ adni, hiszen voltak rövidebb ideig tartó együttműködések és vannak, amelyek a kezdetektől fogva ma is tartanak. llyen a civil vonal és a két város egyetemeinek kapcsolata. Amikor Wageningen testvértelepülést keresett, akkor az egyik szempont a hasonlóság volt, hogy hasonlóak legyenek az adottságai, s ennek egyik pontja volt, hogy mindkét városban van egyetem. De közös vonás volt az egyházi és a zöld szervezetek jelenléte, s ezek mellé kapcsolódtak be az iskolák, a sportvonal és a rendőrség.
Szintén fontos pillére lett az együttműködésnek az idősek otthona, a mai Egyesített Szociális Intézmény, amit jelentős mértékben támogatnak, Hollandiában ugyanis nagyon erős a szociális szféra.

– Érdekes, hogy ez az együttműködés a ma is erős egyházi kapcsolatra épült rá.  Hiszen Hollandiáról elsősorban nem az egyház, hanem a liberalizmus jut az emberek eszébe…

– Ez is mutatja Hollandia sokszínűségét! Ebben a csapatban, nagyon erős igény van a hitbeli életre és annak megerősítésére. Sokat tanulunk egymástól. Például nekik köszönhetően kapcsolódtunk bele a Coventry-i liturgia láncba. A rövid kb. 20 perces szertartások minden pénteken délben vannak a református templomban, s ha lassan is, de egyre bővül az a kis közösség, aki itt együtt imádkozik a világ békéjéért.

– Ha átfogóan tekintjük, az elmúlt több, mint huszonöt év alatt hány fő kapcsolódott be ebbe az együttműködésbe?

– Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy – még ha sokan vannak, akik többször is részt vettek a közös programokon – összességében hat-hét ezerre tehető azoknak a száma, akik valamilyen formában részesei voltak ennek az együttműködésnek.

– Ez nagyon nagy szám…

– Így igaz. Ott vannak a művészeti csoportok, az oktatási intézmények, a befogadó családok, a civilek és még jó hosszan sorolhatnám.

– Mennyire érdekli ez a kapcsolat a fiatalokat és milyen mértékben tudnak ebbe bekapcsolódni?

– A résztvevők közel harminc százalékát a fiatalok, a diákok teszik ki. Mind a gödöllői, mind a holland gyerekek nagyon érdeklődők. Ők nagyon sokat profitálnak ebből, egyrészt a nyelvtanulás szempontjából, másrészt egymás kultúrájának a megismeréséből.   Én elsősorban a saját  – törökös – diákjaimról tudok beszélni. Számukra a nyelvtanulás miatt nagy vonzerő egy-egy látogatás, de büszkén mondhatom, a kulturális programok iránt is mindig nagyon érdeklődők és aktívan vesznek rajtuk részt.  Erről az iskolai beszámolóik is tanúskodnak.  A holland kerékpáros kultúra pedig külön élmény nekik.  Képzelheti, milyen, amikor ahhoz szoktak hozzá, hogy a Török előtt látnak húsz biciklit, a wageningeni gimi  kerékpár parkolójában meg négyszázat. A középiskola az a szint, ahol már a fiatalok érettsége olyan, hogy érdemben lehet együttműködni. A Török Ignác Gimnázium épp ezért is  alakított ki  testvériskolai kapcsolatot a wageningeni gimnáziummal,  aminek keretében a gyerekek rendszeresen utaznak egymás iskolájába, és a két intézmény közös nemzetközi projektekben vesz részt.
És ami nagyon fontos, hogy a wageningeni gyerekek is nagyon szeretnek Gödöllőre jönni. Náluk van egy olyan szabály, hogy egy diák egy évben csak egy cserekapcsolatban vehet részt. És nagyon sokszor mondják a holland kollégák, hogy a gyerekek közül sokan Gödöllőt teszik első helyre.

– Ez minek köszönhető?

– Nagyon jó híre van ennek a kapcsolatnak, mert a gyerekeknek jó élményeket adunk. Közhely, de nagyon sokat emlegetik a magyar vendégszeretetet. De vonzóak számukra Gödöllő és az ország szépségeit, szeretik a Gödöllői-dombságot, ami nekik szinte már hegyvidéknek számít, és érdekesnek találják a menzát, ami náluk ismeretlen. Hollandiában ugyanis a reggeli és az ebéd nem nagyon különbözik, ott este esznek meleg ételt.

– Említette, hogy a Török már önálló kapcsolatot tart fenn. Ezen kívül is szövődtek olyan ismeretségek, amik túlnőttek a hivatalos kapcsolatokon?

– Hogyne! Nem egy innen kiindult barátságról tudunk, ahol wageningeniek-gödöllőiek együtt töltik a szabadságukat. De nekem például kedves élmény volt tavaly, hogy a wageningeni polgármester Magyarországon töltötte a szabadságát, és persze ennek során – csak úgy – Gödöllőt is útba ejtette. És vannak olyan wageningeni barátaink is, akik már valamennyire megtanultak magyarul!

– Tudom, hogy nagyon sokszor utazik Wageningenbe és Hollandia más városaiba. Mi volt legpozitívabb tapasztalata?

– A boldog Hollandia, a liberalizmus pozitív oldala: egymás szeretete, elfogadása és a miénktől eltérő élettempó. Sokkal nagyobb nyugalomban élnek az emberek, és képesek megőrizni a magánélet és a szabadidő határát. Náluk például a hétvége az szent, az a pihenésé. Többek között ez is hozzájárul, hogy a hollandok tovább élnek, mint mi magyarok. Nekem sok mély, személyes barátsággá alakult kapcsolatom van. Szeretve, befogadva érzem ott magam.

– A héten ismét hivatalos látogatásra indul egy gödöllői küldöttség Wageningenbe. Milyen programokon vesznek részt?

– A több, mint hetven fős delegációban számtalan terület – kultúra, oktatás, civilek,  zöldek, stb. –  képviselői kaptak helyet.  A különböző csoportok szakmai nap keretében cserélik ki tapasztalataikat.  Hagyományosan lesz bemutató a helyi piacon, ahol többek között magyar ételkóstoltatóval várjuk az érdeklődőket.  Legutóbb lángost sütöttünk, most túrós csuszát készítünk, amit Hollandiában nem ismernek. A túrót és a szalonnát innen viszünk. De mindezek mellett a résztvevők megismerkednek Wageningen nevezetességeivel és ellátogatunk Amszterdamba is. Biztos vagyok benne, hogy ez az út is sok hasznos szakmai tapasztalatot ad majd a küldöttség tagjainak, és remélem, hogy még tovább mélyíti a barátságot a két város lakói között.

What do you think?

0 points
Upvote Downvote

Total votes: 0

Upvotes: 0

Upvotes percentage: 0.000000%

Downvotes: 0

Downvotes percentage: 0.000000%

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Kosztümös hangverseny a Zene Világnapján

Mihály-napi családünnep