Gödöllőn is hamar meghonosodott ez a sportág: már a 19. század végén az Erzsébet-park adott otthont az első teniszmérkőzésnek. A 20. század elején már rendszeresen szerveztek versenyeket, a népszerűség növekedése pedig új pályák létesítéséhez vezetett. Máriabesnyőn egy részvénytársaság uszoda, tekepálya és vendéglő mellett teniszpályát is épített a parkosított környezetbe.

1926-ban jelentős fejlesztés történt az Erzsébet-parkban: ekkor épült meg a modern sporttelep, amelyhez klubház, lelátó és három vörös salakos teniszpálya tartozott. A legjelentősebb pálya mégis a település központjában, a Ferenc József (a mai Szabadság – a szerk.) téren volt. Ezen a helyen korábban jégpálya működött, de 1909-ben a Gödöllői Sport Egylet engedélyt kapott, hogy tavasszal, nyáron és ősszel teniszezésre használja. Az első versenyre valószínűleg még abban az évben, július 3-án sor került. A közönség óránként bérelhette ki a pályákat, és akkor még a bérleti díj magában foglalta a labdaszedő gyerekek szolgáltatását is.

1920-ban a sportélet fejlesztése érdekében megalakult a Gödöllői MOVE Tenniszklub, amely átvette a pályák üzemeltetését. Az 1920-as évektől idénybérlettel is lehetett játszani a Ferenc József téren, ahol három páros és egy egyes pálya állt rendelkezésre. A bérletek ára különbözött aszerint, hogy valaki klubtag volt-e, de diákok is kedvezményesen teniszezhettek. A bérletekkel időkorlátozás nélkül, angol versenylabdákkal játszhattak, viszont ekkor már nem járt a szolgáltatáshoz labdaszedő.

Egy 1927-es tűzvész súlyos károkat okozott, amikor a jégpálya melletti melegedő és raktár leégett, és a teniszklub felszerelése 3200 pengő értékben odaveszett. 1933-ban a klubtagok számára az egész szezonra szóló bérlet ára 48 pengő volt, havibérletet pedig 20 pengőért lehetett vásárolni. A napijegyek délelőtti játékra 1 pengőbe, délutánra 2 pengőbe kerültek, ezt azonban csak nem klubtagok vehették igénybe. Középiskolások 20 pengőért vehettek idénybérletet, havibérletük pedig 12 pengőbe került. Az árak tartalmazták a külön férfi és női öltözők használatát, illetve a labdák biztosítását. A versenyzők számára külön edzéseket is tartottak.

  gödöllői teniszklub szép eredményeket ért el, háromszori győzelemmel végleg elnyerte az országos MOVE vándordíját. A Ferenc József téri pálya számos országos és nemzetközi versenynek adott otthont, amelyeket Horthy Miklós kormányzó is szívesen látogatott családjával együtt. 1932-ben a kormányzó egy vándorserleget ajánlott fel a nyári országos teniszverseny győztesének. Szigeti Ottó, miután 1935-ben és 1936-ban is győzött, 1937-ben végleg elnyerte a gödöllői serleget.

Az 1939-es verseny volt az év legjelentősebb vidéki teniszeseménye, amely majdnem egy hétig tartott, és akár 400 nézőt is vonzott egyszerre. A verseny után többen jelezték, hogy a pálya, a lelátók és az öltözők mérete már nem megfelelő ilyen nagyszabású eseményekhez. Emiatt többen sürgették a sporttelep kibővítését és korszerűsítését, hogy a továbbiakban is méltó helyszínt biztosíthasson a teniszsport számára. A terv megvalósítása azonban elmaradt.