A gödöllői vendéglátóhelyek küzdelmes időszakban harcolnak a vendégekért. A TrafoClub, a Lapátos Malátaház és a Bagoly Bár tulajdonosait ültettük kerekasztalunkhoz.
Hogyan változtak meg a szabadidős és a fogyasztási szokások?
– Hajdu Balázs: Engem elég erősen érintett a covid-időszak. A cégemet és egyben a Bagoly Bárt 2016-ban alapítottam, majd 2019- ben átvettem a Drill Pub üzemeltetését is. Emellett egy rendezvényszervező céget is létrehoztam a barátaimmal. A covid a Drillt és a rendezvényszervező céget is elvitte. Hatalmas érvágás volt az egész vendéglátó szakma számára. Rengeteg jó szakember hagyta el a pályát. Az akkori bizonytalanság a mai napi érezhető. Erre példa, hogy a Drill azóta sem nyitott ki, sőt, úgy tudom, nem is vendéglátóegység lesz belőle.
De a jelek szerint a Bagoly jó nyarat zárt.
– Hajdu Balázs: A covid után nagy igény volt az önfeledt szórakozásra. Sajnálatos
módon nemcsak Gödöllőn, hanem a környező településeken is bezártak vendéglátóegységek, központosított lett a szórakozás.
A TrafoClubban pedig most indul a klubszezon. Milyen kilátásokkal?
– Pecze Péter: Valóban most kellene kezdődnie a szezonnak, de eléggé fékezett habzással működik. Ami a covidot illeti, azt mi valójában nem éltük túl, azóta is sántán próbálunk kimászni a gödörből. Igyekszem minden pénteken és szombaton rendezvényt, koncertet szervezni, de ebben a hónapban három ilyen jön össze a nyolc helyett. Azok a zenekarok, akik már nagyon nagyra nőttek, és sportcsarnokokat töltenek meg, hozzánk és a hasonló 300 fős helyekre már nem jönnek el. A kisebb zenekarok viszont nem tudják kitermelni azt a költséget, amennyi nálunk egy este jelentkezik. Nehéz az összhangot megtalálni.
A Lapátos Malátaház a covidban született, azóta viszont sikerrel működik. Minek köszönhető ez?
– Keszthelyi Krisztián: A covid első lezárása után nyitottunk ki bő négy hónapra, ami bemelegítésnek sem volt elég, hiszen a felvett kollégákat azonnal tartalékba kellett helyezni. 2010 tavaszán tudtunk érdemben kinyitni. Ezután jött az energiaválság, amely megsokszorozta az energiaköltségeinket. Azóta talán ez lesz az első évünk, hogy nyereséget tudunk termelni. Az adminisztrációs terhek, a bérköltségek, az energiaköltségek hullámszerűen törtek ránk. Bízunk benne, hogy ez az év már sikeresebb lesz.
Hogyan látod a fizetőképes kereslet alakulását Gödöllőn?
– Keszthelyi Krisztián: Nálunk az árbevétel negyven százalékát az étel teszi ki, és hatvan százalékát az ital. Tehát mi inkább söröző vagyunk, ez volt az ars poeticánk is. Fesztelen helyet szerettünk volna. Látszik, hogy az embereknek hó végén nincs pénze. Vagyis a vendégek nem szabadon költenek, hanem még mindig előre tervezik a havi költéseiket.
– Hajdú Balázs: Tapasztalataim szerint is átalakulnak a szokások. Azok a vendégeim, akik korábban nagy csapattal jöttek szórakozni, mostanában ritkították az összejöveteleket. Csak két- vagy háromhetente érkeznek, visszafogják a költéseiket. Emiatt nyugodtabb is lett a közösség. Elmaradnak a nagy hangoskodások.
– Pecze Péter: Nálunk sem lehet a helyzetet az öt évvel ezelőttihez hasonlítani. Havi ciklikusság azonban nincs, hanem az adott produkciótól függ a jegyeladás és a forgalom. Akik eljönnek, azok is a koncertre koncentrálnak. Az előzenekar alatt megérkeznek, vesznek egy italt, megnézik a koncertet majd hazamennek.
Lerövidültek az esték. A közönségünk nagyjából egyharmada szokott gödöllői lenni, egyharmada budapesti, a többiek pedig az ország minden részéből jönnek.
Az élő zene mindhármotok egységére jellemző. Melyik generáció látogatja az intézményeiteket?
– Keszthelyi Krisztián: Ez is átalakulóban van. Az élő zenét sajnos vissza kell szorítanunk anyagi okokból, maradunk a DJ vonalon. Egy napi forgalomból nem lehet kitermelni egy zenekar gázsiját. Félreértés ne essék, megérdemlik a fizetséget, de látni kell, hogy ha egy zenés rendezvény ingyenes, márpedig nálunk a rendezvények ingyenesek, akkor nem lehet rentábilisan kihozni az estét. Mi a hét hét napján szeretnénk ingyenesen nyitva lenni. Ami a generációkat illeti, mi egy picit drágább kategória vagyunk, elsősorban az ételek és a minőségi sörök miatt, ezért mi a 30-50 közötti korosztályra lövünk.
– Hajdú Balázs: Belépőt mi sem kérünk a zenés rendezvényekre, de költségeink még akkor is vannak, ha a zenészek nem kérnek gázsit. Mégis törekszünk rá, például a Belvárosi Napokra rácsatlakozó mini zenei fesztivállal, ahol helyi együttesek léptek fel, úgy gondolom, fontos az ilyen szórakozási lehetőség, hogy a helyi fiatalok ne Budapestre menjenek.
– Pecze Péter: Mi a jegybevételből élünk jelentős részben. Én nem szoktam fix pénzt fizetni a zenekaroknak, hanem a jegybevételből osztozkodunk. Általában 80-20 arányban. Ez azért lényeges mert a zenekar is megpróbálja úgy időzíteni a koncertjét és úgy intézni a marketingjét, hogy minél többen eljöjjenek.
A vendéglátósok sokat panaszkodnak a bonyolult jogi környezetre, a sok adminisztrációra. Mi az, ami túlzás, amin változtatni kellene országos szinten ahhoz, hogy könnyebben menjen a működés?
– Hajdú Balázs: Éppen havi zárásban vagyunk, ilyenkor rámegy egy hét arra, hogy rendezzük a háttérben lévő irodai dolgokat. Van, aki ezt naponta csinálja, én rászánok egy sűrű hetet. Egy ilyen vállalkozásnál ez akár egy teljes munkakört is igényelne.
– Keszthelyi Krisztián: Az NTAK-rendszer bevezetése rendkívüli energiákat emészt fel. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ számára a pénztárgépünket láthatóvá kellett tenni, ami komoly beruházást igényelt. Hardvert, szoftvert kellett vásárolni és fel kellett tölteni adatokkal a rendszert. Sok munka volt és nekünk nulla haszonnal jár. Ez milliós tétel. Emellett meg kell említeni, hogy a nyitásunk óta az alkalmi munkavállalók járulékai kétszázötven-háromszáz százalékkal emelkedtek. Mi nem alkalmazunk diákmunkásokat, éppen
azért, mert drágább ma egy diákmunkás, mint valakit felvenni állásba.
Lehet még találni jó munkaerőt? Szükség van szakképzett vendéglátósokra?
– Hajdú Balázs: Én elvégeztem egy ilyen vendéglátó iskolát és dolgoztam is benne. A mi iparágunkban, itt Gödöllőn a pultos-felszolgáló munka nem kíván különösebb végzettséget. A szakma sarokköve az emberi hozzáállás. Legyen magabiztos, legyen kedves a vendégekkel és akarjon dolgozni. Összefoglalva: alázat szükségeltetik a munka iránt.
– Keszthelyi Krisztián: Mi tíz fő feletti létszámmal működünk, ebből kettő szakképzett. Éppen amiatt lettünk söröző, és nem étterem, mert nem akartunk szakácsot felvenni. Hiszen egy képzett szakács költsége legalább havi másfél millió forint. Választékban és minőségben kissé alább kell adni emiatt. De az elmúlt három évhez képest mostanra mindenki megnyugodott, nincs akkora fluktuáció mint korábban.
– Pecze Péter: Nálunk mindenki alkalmi munkavállalóként dolgozik, hiszen csak hétvégén vagyunk nyitva. Emiatt mi nehezebb helyzetben vagyunk, hiszen ha valakit sokáig nem hívok, akkor nyilván elhelyezkedik máshol.
Gödöllő városa is szigorított, a zajszint problémáját igyekezett egy rendelettel megoldani. Hogyan befolyásolta ez a ti működéseteket?
– Hajdú Balázs: Én is kértem egyedi elbírálást és kaptam is. Próbálunk nagyon odafigyelni, hogy tíz óráig be legyen fejezve a hangoskodás. A hangfalainkat inkább a park felé irányítjuk és a kettő órás zárást betartjuk. Hozzáteszem, hogy az elmúlt két évben nem tapasztaltunk lakossági elégedetlenséget ilyen szempontból.
– Keszthelyi Krisztián: Nálunk volt egy kis fennakadás, mert augusztusban lettünk öt évesek és akartunk tartani egy születésnapi bulit, de sajnos el kellett halasztanunk, mert nem kaptunk különengedélyt. A bulikat minden alkalommal befejezzük tíz óráig a benti helyiségre pedig nem vonatkozik a rendelet.
Milyen beruházásokkal, újításokkal büszkélkedhettek az elmúlt időszakból, és vannak-e tervek a megújulásra a közeljövőben?
– Hajdú Balázs: Lekopogom, hogy bejött az elképzelésünk, amellyel bővítettük a belső teret a Bagoly Bárban. Plusz szolgáltatásként nyáron fagyit árulunk, télen mostantól három asztallal többet működtetek.
– Pecze Péter: A Trafó Klub jövőre lesz harminc éves. Az volt az elképzelésem, hogy azok a zenekarok amelyek még léteznek és az első évünkben felléptek nálunk, azokat jövőre ugyanarra a napra meghívom. Tankcsapda, Kispál és a Borz, Pál Utcai Fiúk, Auróra – ilyenek vannak a listán. Szóval egész éves jubileumi koncertsorozatot tervezek. Éppen most beszéltem a Tankcsapdával, ők 1996- ban február 2-án voltak itt, jövőre ekkor a Budapest-Bamako rallyn lesznek, de őszre igent mondtak. Ha ilyen zenekarok néha-néha visszatérnének, akkor megmentenének nagyon sok klubbot. Ezt próbálom most a nagyobb menedzserek fejébe eljuttatni.
– Keszthelyi Krisztián: Mi az őszre és az ünnepi időszakra koncentrálunk. Telik a naptár a céges összejövetelekkel. Energetikai fejlesztést tervezünk, akkupakkot veszünk, hogy tároljuk a napelemeink által termelt áramot.
