Innovatív, hasznos és előremutató kísérlet kezdődött Gödöllőn az elöregedő és a klímaváltozás miatt kiemelten veszélyeztetett Erzsébet-parki, négyes krími hársfasor védelmében.
A város összefogásában megvalósuló munkában részt vesz a VÜSZI, a MATE Tájépítészeti, Díszkertészeti és Településtervezési Intézet, az Ökológiai Zöldfelületfenntartási Szakmérnöki kurzus tanárai és hallgatói, valamint a hallgatók által képviselt szervezetek és cégek. A projekt célja, hogy természetes alapú megoldásokkal hosszú távon biztosítsák a fasor fennmaradását és egészségi állapotának javulását.
A városi fákra ma már egyszerre nehezedik az urbánus környezet számos káros hatása – levegőszennyezettség, rezgésterhelés, vízelvezetés, természetellenes növény pozíciók –, miközben a szárazodó, szélsőségessé váló klíma különösen megviseli az idős egyedeket.
Mindez fokozottan igaz az Erzsébet-park bejáratát szegélyező, országosan is egyedülálló négyes krími hársfasorra. A Sisi-szoborhoz vezető, 1898 őszén telepített fasor a második világháború utáni kemény éveket, melyeket a gazdátlanság, durva törzs és korona sérülések, valamint teherautók által taposott gyökérzet és tömörített talaj jellemzett (Ganz és óvoda építés) sikeresen átvészelte. Ezek a sérülések azonban nem múltak el nyomtalanul. Egy 1997-es felmérés már akkor 10–15 százaléknyi csúcsszáradt, sérült fát mutatott ki.
Az elmúlt két évtizedben a gondos városi kertészeti munka a romlást megállította, ám az idős kor és a klímaváltozás újra felgyorsította a fasor romlását. A hagyományos, műkertészeti módszerek egyre kevésbé képesek kezelni a problémát, ezért mára előtérbe kerültek az ökológiai szemléletű, „lágy”, életkörülmény-javító megközelítések. Ezek egyik legfontosabb eszköze a televényfejlesztés. A televény – vagyis a fák alatt kialakuló korhadó avarréteg és a talaj felső, 20–40 centiméteres szintje – az élő erdő szerkezetének alapja. Itt jön létre az úgynevezett „erdőnet”: olyan összetett élőlényhálózat, amelyben gyökerek, gombák, mikrobák, rovarok és talajlakó szervezetek együtt dolgoznak a talaj szerkezetének javításáért, a vízháztartás stabilizálásáért, a tápanyagképződésért és a növények közötti kommunikáció fenntartásáért.
Ennek működése nagyságrendekkel növeli a fák ellenálló képességét, így a klímaváltozás kihívásaira adott reakciójukat is. A most indult városi modellprojekt és tartamkísérlet hatféle televényfejlesztési megoldást állít egymás mellé. Célja, hogy javítsa a fasor állapotát, és mintát adjon más gödöllői helyszínek jövőbeli zöldfelület-fejlesztéséhez.
A folyamat első lépéseként megtörténtek a talaj- és faegészségügyi vizsgálatok.
Novemberben megkezdődött a televénypotenciálú felületek szélesítése is a központi sétány mentén. Ezt követően a fák alatti ágyásokon hat különböző szintű kezelés beállítása zajlik – a legegyszerűbb, komposztot és avart alkalmazó módszertől a komplex, tápanyagkutat, alginites komposztot és talajlakó gombaanyagot is használó rendszerig.
A televény „etetése”, vagyis a lehulló avar visszajuttatása ezentúl minden ősszel rendszeres feladat lesz a VÜSZI számára. A kísérletet évente vizsgálatok kísérik, ezek eredményei döntik el, milyen irányban folytatódik a fasor kezelése, és hol jelenhetnek meg újabb televényszigetek Gödöllő más részein.
A szakemberek arra kérik a park látogatóit, hogy segítsék a folyamatot: a fatörzsek közötti televénysávokat ne tapossák, ne tömörítsék, hiszen a kialakulóban lévő élő talajréteg a fasor jövőjének kulcsa.
