Liskáné Fóthy Zsuzsanna, a gödöllői könyvtár igazgatója szerint egy olvasó évente nyolcvanezer forintot spórol meg azzal, hogy a könyvtárba jár. A könyvtár ma már közösségi tér, és ez a szerepe az okoskönyvtárprogrammal tovább erősödik.
A GVKIK sokak szemében már nem is könyvtár, hanem egy komplex kulturális tér. Miért alakult ez így? Országos vagy világtendencia ez, vagy a gödöllői könyvtár saját úton jár?
A könyvtár nevét, Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ, 2002-ben, az új épület átadásakor adtuk, és mint kiderült, telitalálat volt. Gödöllő valóban élen jár abban, hogy a könyvtár mint közösségi tér is működik. A „könyvtár mint harmadik hely” világtrend, jelentése, hogy első az otthon, a második a munkahely, és a harmadik a könyvtár. A világ legismertebb könyvtáraiban is hatalmas munkával történik a közösségépítés. A könyvtáraktól tényleg jobb hely a világ.
Hogyan lehet megállapítani egy könyvtár működésének hatékonyságát? Hogyan lehet tudni, hogy az állami, önkormányzati, pályázati források jó helyre mennek? Lehet beszélni egy könyvtár esetében olyan üzleti fogalmakról, mint megtérülés, haszon, hatékonyság?
Meggyőződésem, hogy nagyon fontos ezekkel foglalkozni. Az állami és önkormányzati szféráról, a közintézményekről az az általános elképzelés, hogy az kicsit poros, kicsit avítt. De ma már nagyon sok könyvtár foglalkozik társadalmi hasznosulási mutatók készítésével. Megpróbáljuk megfogalmazni, hogy a városnak, illetve a városlakóknak mekkora haszna van abból a befektetésből, amit beleinvesztáltak. Évente kiszámoljuk, hogy egy olvasó azzal, hogy olvasójegyet vált, és könyveket kölcsönöz, mennyit takarít meg. A tavalyi számítások azt mutatják, hogy egy olvasó átlagosan nyolcvanezer forintot spórol meg azzal, hogy a könyvtárba jár.
A betérő olvasóknak hány százaléka olvasó, és mennyien jönnek nem könyvkölcsönzési céllal? Utóbbiak miért térnek be?
Kezdjük talán a kis közösségekkel. Huszonkét ilyen működik jelenleg, kéthetente-havonta összejövő csoportokról van szó. Aztán rengetegen használják a könyvtárat közösségi irodaként, közösségi térként. Sokan jönnek a rendezvényekre. Így a mérleg az, hogy a hozzánk betérők fele olvasó, másik fele pedig látogató. De a kölcsönzési mutató még mindig 130 ezres, tehát rengetegen veszik igénybe a hagyományos szolgáltatásokat. Minden negyedik-ötödik gödöllői lakos beiratkozott olvasó. Az országos trend 10-15 százalék, ez nálunk magasabb. Hétezer feletti az olvasók száma. Gödöllő szerencsés város, összetétele speciális, sok a diplomás. De nem szabad elitista szemlélettel dolgoznunk. A célcsoport a teljes lakosság.
Általános vélekedés, hogy az emberek egyre kevesebbet olvasnak. Hogyan lehet ezen változtatni?
Az állításoddal vitatkoznék. Olvasáson ugyanis ma már nem csak azt értjük, hogy valaki kezébe vesz egy könyvet, s azt végigolvassa. Csak egy példa: a mi egyik fókuszunk a 0–6 éves kor közötti beiratkozott kisgyermekek. Nyilván a szüleik hozzák el őket, lapozókat nézegetnek, a szülő olvas nekik, de abban a pillanatban ezek a gyerekek olvasóvá válnak. Mi lényegében ettől a korosztálytól az iskolás kor végéig foglalkozunk olvasásfejlesztéssel, amelynek a végén olvasóvá válik a fiatal.
És a felnőttek miket olvasnak? Ha jól látom az éves beszámolóban, arról is vannak statisztikák, hogy milyen műfajú könyvek a népszerűek. Van még esélye a klasszikus szépirodalomnak?
Nagyon megnyugtató, hogy igen. A gyermekek esetében olvasásfejlesztés, olvasásnevelés zajlik, rajtunk múlik, mi az, amit kézbe adunk. A felnőtteknél valóban az edukatív irodalom és a szórakoztató irodalom tendenciája is erős, és ezzel sincs semmi baj. Mi erősen hiszünk a kortárs irodalomban, az is kiváló út a klasszikusok felé.
Még mindig igaz, hogy a könyveket olvasók nagy többsége nő?
Igen. Az a furcsa, hogy ha bejövünk a könyvtárba, akkor a látogatók többsége mintha férfi lenne. Apukák, kamasz fiúk, home office-ban dolgozó férfiak. Miközben a kölcsönzők hetven százaléka nő. Pedig mi sokat teszünk a férfiakért. Csináltunk férfimegőrzőt, kiemelt időszakokban férfiaknak szóló könyveket ajánlottunk, de még nem eléggé fogékonyak.
Megtanultunk egy új betűszót a könyvtár jóvoltából: RFID. Mit tud, miért vezettétek be, mennyibe került, és hogyan működik jelenleg?
Több mint féléves munkával több mint 100 ezer kötetet címkéztünk fel egy rádióhullámú eszközzel. Ezzel megújul a kölcsönzési technológia, a védelmi rendszer, és a jövőben a digitális, érintés nélküli beolvasással jóval egyszerűbb lesz a leltározás is. Most az olvasók életét könnyítjük meg vele elsősorban. Február elején beüzemeltük az önkölcsönző gépet, és műanyag kártyás olvasójegyet vezettünk be. Egy érintéssel elintézhető a kölcsönzés. Ez része volt az okoskönyvtár-programunknak, amely 2024-ben fő vezérelvünk volt. 15 millió forint önkormányzati támogatást kaptunk rá. A teljes informatikai rendszert megújítottuk új számítógépekkel, egy érintőképernyős társasjátékasztallal, és létrehoztuk az Olvasók evolúciója nevű könyvtári tanösvényt, amelynek lényege, hogy egy belső túraútvonalon játékos formában lehet végigjárni a könyvtár szolgáltatásait. 2022-ben a zenei részlegben alakítottuk ki az alkotóteret, ahol jó néhány kreatív alkotóklubunk működik. És létrehoztunk egy úgynevezett green box stúdiót is, ahol azt tanítjuk meg, hogy a zöld háttérrel hogyan működik a videókészítés és videóvágás technológiája.
Szinte el sem akartam hinni az adatot, hogy napi 3 rendezvény van a házban. Hogyan lehetséges ez? Nagy a nyomás kívülről, hogy fogadj be rendezvényeket? Vagy saját kezdeményezésre van ennyi könyvbemutató, koncert, filmvetítés?
2024-ben 707 rendezvényt bonyolítottunk, ebbe persze a kis klubfoglalkozások, iskolás csoportok is beleszámítanak. A nagyterembe csak olyan rendezvényt fogadunk be, ami a könyvtár tevékenységéhez illik. Ruhavásárra vagy termékbemutatóra nem adjuk ki a termet. De a legtöbb ottani program saját rendezvény.
A beiratkozási díjak és a belépőjegyek mekkora arányt képviselnek a teljes költségvetésben?
A beiratkozási díjat tavaly háromezer forintra emeltük. Ennek fő célja az volt, hogy legyen értéke a tagságnak. Úgy szoktunk fogalmazni, hogy egy könyv áráért 110 ezer könyvet kapsz. És még sok szolgáltatást. És sok rendezvényre olvasójeggyel ingyenes a belépés. E bevételek persze alacsonyak ahhoz képest, mekkora fenntartási költséget igényel ez az intézmény. A miénk egy közfeladat, nem tud haszonelvű lenni, önkormányzati támogatással kell működnünk.
Sikerült-e már túllendülni a pandémia és a rezsiválság okozta nehéz időszakon?
2020-tól egészen tavalyig húzódott el a válság, tavaly is csak február végén nyithattunk. 2024 volt az első év, hogy a covid előtti adatokat látogatószámban megközelítettük. De a nehéz időszaknak rengeteg hozadéka volt. Sok új szolgáltatást találtunk ki, takarékosabbak lettünk, hatékonyabban működünk.
Volt béremelés? Milyen a hangulat a munkatársak között?
Országos összehasonlításban jó szinten vagyunk, az önkormányzat 10 százalékos béremelést biztosított. A könyvtárosok új jogviszonyba kerültek, közalkalmazottakból a munka törvénykönyve szerinti alkalmazottak lettünk, sok jogunkat elveszítve. Ezt a békát is le kellett nyelnünk, és ennek kapcsán távoztak is kollégák, és volt, akit nem tudtam pótolni. A működés biztosított, de egy-két emberrel kevesebben vagyunk az ideálisnál. A könyvtár idén már egész évben nyitva lesz.
Ha az ember elmegy a belső udvarban a kamaszhíd alatt, azt látja, hogy állagmegóvás zajlik. Milyen karbantartási, korszerűsítési beruházások vannak tervben, illetve mik zajlottak le a közelmúltban?
2021-ben kiderült, hogy a híd dilatációja, alátámasztása, feszülete már nem megfelelő. Akkor került alá az ideiglenes támaszték. Fent az ablakcseréket és a vízelvezetést megoldották. A híd nyáron egy végleges vasszerkezeti alátámasztást fog kapni. Tavaly napelemek kerültek a házra, az összes világítótestet LED-esre cseréltük, így teljes energiagazdálkodásunk is átalakult.
