Gödöllő költségvetése egyensúlyban van – ezt mondta a költségvetés első félévi  teljesítéséről az önkormányzat ülésén. Ezek szerint mégsem olyan sanyarú az önkormányzatok helyzete? Vagy Gödöllő van szerencsés helyzetben?
– Valóban egyensúlyban van a költségvetés, de ez nem jelent jómódot. Minden kiadásunk fedezve van valamilyen bevétellel, legyen az állami normatíva vagy helyi bevétel. Sajnos az is igaz, hogy az önkormányzatok helyzete egyre rosszabb. Ez több mint 10 éve tartó negatív trend. Az állami támogatás, amelyet óvodára, bölcsődére, szociális területre, útkarbantartásra és a többi kötelező közszolgáltatásra kapunk, egyre kevesebb. A kis nominális növekményt elviszi az 
infláció. Gödöllő mégis tud fejlődni, mégpedig azért, mert az adóbevételeink nőnek. Az iparűzésiadó-bevételeink a tudatos gazdaságfejlesztési politikánknak köszönhetően nőttek, az építmény- és telekadó-bevételek pedig stagnáltak. És természetesen Budapest közelsége, a jó közlekedési infrastruktúra is segít. De nem minden hasonló adottságú település tudott így fejlődni. Példa erre Érd, amely nem akart a területén ipart, így jóval lemaradt Gödöllő mögött.
Szinte nincs hónap, hogy ne hallanánk érdeklődő befektetőjelöltekről, beruházások bejelentéséről, első kapavágásokról, elsősorban távol-keleti érdekeltségek kapcsán. Van még hely újabb beruházásra?
– Igen, bár egyre kevesebb. A 3-as út melletti ipari parkban néhány beépítetlen, illetve eladatlan ipari terület található. Néhány befektető csak spekulációs céllal vett ott területet, és most eladni próbálja. Az ipari park szomszédságában van még további bővítési lehetőség. A másik ipari övezetben, a harasztiban nincs sok szabad terület, de alulhasznosított van. Főként a TEVA volt területére gondolok, amely jelenleg üresen áll, de bízunk benne, hogy hamarosan elkel. Szerencsére folyamatosan vannak érdeklődők az egész városra, akik nemcsak Gödöllőt, hanem más városokat, sőt országokat is megnéznek. Magyarországon belül Gödöllő nagyon vonzó célpont szokott lenni. Kapcsolatban vagyunk a HIPA-val, a nemzeti befektetési ügynökséggel. Látjuk, hogyan zajlanak a tárgyalások, a befektetők jönnek-mennek, ez egy bonyolult, de izgalmas folyamat.
Ha új beruházójelölt érkezik, tudunk még munkaerővel szolgálni? És ezenkívül mi az, amit a város nyújtani tud egy lehetséges termelőüzemnek?
– A nagyon modern német vegyipari cég, a Verbio SE magyar leányvállalata már építkezik az ipari parkban. Ők kifejezetten a szakképzett munkavállalói réteget keresték. Gödöllőn erős ugyanis a gyógyszeripar, és a nagy ipari cégek számára vonzó szokott lenni az is, hogy igen erős az oktatás. Három gimnáziumunk stabilan benne van a legjobb gimnáziumok élmezőnyében. Mellettük ott van a Madách-technikum, amely szakképzett munkaerőt biztosít. És ne feledjük az egyetemet, amely alap- és mesterszakos, sőt PhD-képzést is biztosít. Gödöllőn lényegében nincs munkanélküliség. Emiatt nem is szoktak keresni minket nagy munkaerőigényű cégek. Olyan vállalkozások jönnek, és ilyeneket is fogadunk szívesen, amelyeknek nagy a hozzáadott értéke. Ezeknek az fizetett adója fajlagosan magasabb is, amiből a város gazdagodik.
Gödöllőn több cég is az akkumulátoriparban dolgozik mint beszállító. Továbbra is igaz, hogy Gödöllőn nincs akkumulátorgyártás? Nem veszélyezteti ilyen tevékenység a környezetet?
– Akkumulátorgyártás nincs, és nem is szeretnénk, hogy legyen. Akkumulátoripari beszállító valóban van. Környezetvédelmi szempontból ebben az iparágban a kritikus kérdés az elektrolit, tehát az akkumulátorban lévő folyadék. Ennek gyártása, töltése, újrahasznosítása az igazán környezetszennyező. Göd, Komárom, Iváncsa, Debrecen, Szeged – ezek a példák rá. Gödöllőn ilyen nincs. Egy fémipari cég gyárt fémdobozokat, amelyekbe máshol akkumulátorokat tesznek. Ez egy kínai vállalkozás, a Shenzhen Kedali, amely 14,1 milliárd forintot kívánt befektetni Gödöllőn. Először megvette az AVON korábbi épületét, amelyet bővíteni kezdett, aztán az utca túloldalán megvette a Lear korábbi épületét, majd megvette a Berger Udvarként ismert területet, és végtelen mennyiségben gyártja a fémdobozokat. Volt egyébként érdeklődés veszélyesebb üzemre is. Egy befektető akkumulátor- újrahasznosító üzemet szeretett volna létesíteni a városban. Erre rögtön jeleztük a cégnek, hogy semmilyen szín alatt nem látjuk szívesen Gödöllőn sem őt, sem hasonló vállalkozást.
A helyi iparűzési adó, kiegészülve az építményadóval és a telekadóval, és a kommunális adó mekkora hányadát adják a város 14 milliárdos költségvetésének?
– Közel negyven százaléka a költségvetésnek az adóbevétel. Összehasonlításként: az állami támogatás ennek a bevételnek csak a fele. Gödöllő gazdasága jó képet mutat, mert nem függünk egyetlen nagy cégtől. Nálunk jó az eloszlás. 4,2 milliárd forint folyik be idén a tervek szerint iparűzési adóból, 1,1 milliárd építményadóból és telekadóból. Ezeket alapvetően a vállalkozások fizetik be. A lakosság kommunális adót köteles fizetni, ez a kisebb háztartások esetében 15 ezer forint, nagyobbaknál pedig 25 ezer forint évente. Mértéke alacsony, és el is inflálódott az évek során. Gödöllő ezt a többi településhez képest későn vezette be, akkor, amikor a kormány elkezdte megadóztatni az önkormányzatokat, szolidaritási hozzájárulás néven. Ezen a címen mi a kormánynak 1,34 milliárdot, hihetetlenül nagy összeget fizetünk be, ehhez képest a kommunális adó bevétele 230 millió forint.
Nem tűnik jelentős bevételnek a többihez képest. Miért van akkor mégis szükség rá?
– Ha végiggondoljuk, hogy ennyi pénzből mit tudunk csinálni Gödöllőn, akkor ez jelentős összeg. Járdákat, játszótereket újítunk fel, vízelvezetést oldunk meg, aszfaltozást intézünk.
Amikor azt mondja, hogy ez a lakossági adó elinflálódott, akkor ezt értsük úgy, hogy emelés következik?
– Előkészítés alatt van ez a kérdés. Sajnos valóban szükség van rá. Lassan tíz éve nem történt emelés, az infláció már megfelezte az értékét. A többi adónemet is át fogjuk nézni. Szükség van a bevételekre a haladáshoz, a fejlesztésekhez. Ha megint lesznek pályázatok, akkor kell az önrész, amíg meg nincsenek, saját forrásokból kell előremenni.
Egy gödöllői utca, az Alma utca esetében a lakók anyagilag is hozzájárulnak az utca aszfaltozásához. De miért kell a lakóknak beszállni a költségekbe? Miért nem a város fizeti teljes egészében az ilyen munkákat?
– Évtizedekig nem kellett a lakóknak hozzájárulást fizetniük. Az önkormányzatok pénzügyi helyzetének szűkülésével vezettük be ezt a rendelkezést, évtizedekkel később, mint például Veresegyház. A lakóknak harmincszázalékos mértékig kell beszállniuk, de utána tíz évig leírható az összeg az említett kommunális adóból.
Egy másik utca is aszfaltozást követel, méghozzá újraaszfaltozást, csendesebb aszfalttal. A Röges utca lakói más ötletekkel is előálltak a forgalomcsillapítás érdekében. Mit tud ígérni a város ilyen esetekben?
– A Röges utca valóban nehéz helyzetben van, hiszen menekülőúttá vált a Dózsa György úttal párhuzamosan, az autópálya és a bevásárlóközpontok felé. De az autóforgalom ilyen mértékű növekedésére nem számított senki. Sok lehetőségről egyeztettünk egy nagyon korrekt hangnemben lezajlott lakossági fórumon. 
Forgalomcsillapítást tudunk javasolni- ajánlani, igyekszünk 40-ről 30 kilométer per órára csökkenteni a megengedett sebességet, és traffipaxkészüléket fogunk felszerelni a Röges utcában. Ettől azt várjuk, hogy csökken a sebesség, illetve sok autó elkerüli a mért szakaszt. Emellett újabb gyalogátkelőhelyet is tervezünk az utcán.
Ha már traffipax: ha jól tudom, a Versenyképes járások programnak is sebességmérők telepítése lesz a vége.
– Igen. A gödöllői kistérségben, illetve járásban jól alakult ez a vitatott program. Voltak megalapozott félelmek attól, hogy a járásközponttól az adótöbbletét elveszik, és a környező kistelepüléseknek adják, akár politikai alapon. Történt ilyen Hódmezővásárhelyen és máshol is. Mi nagyon jó kapcsolatban vagyunk a környékbeli településekkel, a polgármesterek rendszeresen találkoznak, jó szakmai-emberi kapcsolatok alakultak ki, ezt magam is tapasztalom. Így konszenzussal tudtunk javaslatot előterjeszteni a kormány felé. Két pályázattal indultunk a 250 millió forintért.
Az egyik közlekedésbiztonsági, a másik közbiztonsági program volt. A települések a közlekedésbiztonságot favorizálták. Így minden településen telepített traffipaxok, illetve gyalogátkelőhelyek létesülnek. Ebből a programból Gödöllő négy, VÉDA-rendszerbe bekötött traffipaxot kap. Mivel a visszajelzések alapján a lakosság is úgy érzékeli, hogy a gyorshajtás az egyik legnagyobb probléma a  városban, a város saját forrásból további öt készüléket szerez be. A Lokálpatrióta Klub fontos választási ígérete is volt a közlekedés biztonságosabbá tétele. Az első hasonló készülék az incsői lakóparknál került ki a 3-as útra, és látványos változást hozott.
Hol lesz a kilenc új traffipax?
– Röges utca, Köztársaság utca, Isaszegi út, Battyhány utca, Klapka utca, Táncsics Mihály út, Rét utca, Blaháné út, Testvérvárosok útja. Általában olyan, rendőrséggel egyeztetett szakaszok, ahol hajlamosak túllépni a megengedett sebességet az autósok.
A városüzemeltetést végző VÜSZI nem ért el túl jó eredményt tavaly. Nem lenne értelme jelentősen megnövelni a költségvetését?
– Körülbelül egymilliárd forintból dolgozik most a VÜSZI, amely utak, csapadékvízelvezetések, élővizek, parkok és zöldfelületek karbantartását, játszóterek ellenőrzését, a piac és a temető működtetését és további feladatokat lát el. De ahogyan egy családi kasszánál, úgy egy városnál is végig kell gondolni, hogy ha valamire többet költök, akkor másra kevesebb jut. Az elmúlt években jelentős mértékben emeltük a VÜSZI költségvetését, 600 millióról egymilliárdra. Az az elvárásunk, hogy a cég ebből az összegből minél magasabb szinten lássa el a feladatát. A gazdálkodás ebben az évben szigorúbb, így nem várható idén túlköltekezés.
Talán az év híre volt a városban a királyi kastély teljes felújításának bejelentése. Milyen hatással lesz a város gazdálkodására az építkezés megkezdése?
– Óriási dolog ez a város életében. A kastély Gödöllő éke, mostani állapotában is gyönyörű. Megújulva további turisztikai vonzerőt jelent majd, emeli Gödöllő fényét. A gödöllői vállalkozói réteg beszállítóként tud ebben részt venni, az építkezés során fél évnél hosszabban itt tevékenykedő vállalkozások pedig itt fizetik majd az iparűzési adót.
A holland testvérvárosi látogatás jó alkalom volt áttekinteni az elmúlt évek fejlődési pontjait. Vajon néhány év múlva, ha megint jönnek, mit tud majd Gödöllő felmutatni?
– A választási kampányban is óvatosan fogalmaztunk, hiszen nehéz az önkormányzatok helyzete, és nem tudni, milyen ötletekkel áll elő majd a következő állami vezetés, bármelyik oldal alakít is kormányt. Óvatosak vagyunk. Két nagy beruházásban gondolkodunk a ciklusban. Az egyik a nemsokára lezáruló városházaprojekt, a másik pedig a Fenyőliget óvoda az Erzsébet-parkban. Itt előbb meg kell vennünk az épületet, ami jogilag problémás, de halad. Aztán fel kell újítani. Emellett igyekszünk a Szőlő utca és a Mátyás király út felújítását elvégezni, és az Ady Endre sétány felújítására is beadtunk pályázatot. És két új játszóteret is szeretnénk nyitni.