Naponta ötezer adag ebédet főz a gödöllői Kalória Nonprofit Közhasznú Kft., amely az élelmiszer-infláció, az energiaár-robbanás a munkaerő- piaci mozgások ellenére stabilan látja el a város iskoláit, közintézményeit. Hatolkai Máté igazgató elmondta: tavasszal nem lesz áremelés az étkezési díjakban, őszre tíz százalék emeléssel kell kalkulálni.
Milyen évnek néz elébe a Kalória? Egyáltalán látható-e minden előre? Infláció? Alapanyagárak? Energiaárak? Hogyan terveznek?
– Az élelmiszerárakat a beszállítók előrejelzése alapján kalkuláljuk. Ők ilyenkor már látják, hogyan fognak mozogni az árak. A szülők által befizetett térítési díj lényegében az úgynevezett nyersanyagnorma, ebből kell gazdálkodnunk, és ennek maradványából vagy túllépéséből látjuk, hogy hol tartunk. Az elmúlt években előfordult, hogy nekünk kellett kipótolni az összeget. A jogszabály évente kétszer ad lehetőséget rá, hogy felülvizsgáljuk és szükség esetén megemeljük a fizetendő térítési díjat. Ebből mi eggyel szoktunk élni. Most tavasszal nincs emelés, egyelőre még bírjuk a jelenlegi díjakkal. Szeptemberben viszont 10 százalékos emeléssel kell kalkulálnunk. Azt az áremelkedést, amit az élelmiszerboltokban látunk, részben be kell majd építenünk a díjakba.
Az energiaáraknak milyen hatása van?
– Az energiára a város köt szerződéseket. De igyekszünk az energiafelhasználást csökkenteni. Homlokzati szigeteléseket, nyílászárócseréket hajtottunk végre, főként olyan épületeknél, mint például az Erkel Ferenc általános iskola, amely betonépület, hőtechnikai tulajdonságai rosszak. Emellett az Erkelben lecseréltük a konyhán működő légkezelő berendezést egy hőszivattyús, hővisszanyerős légkezelő rendszerre. Tehát a főzésnél keletkező hővel fűtjük a konyhát. Ennek a beruházásnak az ára másfél év alatt megtérült.
Hány konyhán főznek jelenleg?
– Négy konyhánk van. Az Erkelben egy kétezer adag kapacitású konyha működik, ahol most napi 1500 adagot főzünk. A Török Ignác Gimnáziumban szintén 1500 adagot főzünk, amióta leszerződtünk a Baptista Szeretetszolgálattal, és őket is ellátjuk. A legnagyobb konyhánk a régi Sony-gyár területén van. Az ottani 4000 adagos konyhát 2019-ben állítottuk hadrendbe. Emellett egy pici bölcsikonyhát működtetünk a Palota-kerti bölcsődében.
Van visszajelzés a vendégelégedettségről? Hogyan lehet ezt mérni? Szeretik a gyerekek és a felnőttek a Kalória menüit?
– Furcsa kérdés ez, mert a közétkeztetésnek van egy nagyon pejoratív megítélése. A menza már eleve nem lehet jó. Mi próbálunk ebből a sztereotípiából kitörni. A visszajelzések azt mondják, hogy jó, amit csinálunk. Azt szoktuk mondani ebben a szakmában, hogy a legjobb, ami történhet, hogy nem beszélnek rólunk.
A kritika sokkal előbb elterjed, mint a dicséret. De sok elismerést kapunk szülőktől, felnőtt vendégektől.
Hogyan változnak a gyerekek étkezési szokásai és ízlése? És hogyan lehet ehhez alkalmazkodni?
– Amikor az energiaválság kitört, akkor lényegében kényszerűségből két olyan napot vezettünk be a héten, amikor leves helyett más fogást adtunk. A gázüzemű üstök rengeteget fogyasztanak a napi 2-3 ezer liter leves megfőzésekor. Akkor sokan hiányolták a levest, amikor viszont megszüntettük ezt a rendszert, akkor a gyümölcsöt, a desszertet hiányolták. Erre válaszul kettő helyet négy menüt csináltunk. A C menü az A menü leves nélküli megfelelője, a D menü pedig a B menü leves nélküli megfelelője. A többség a leves nélküli menüt választja. És az a tapasztalat, hogy akik nem kérnek levest, azok a másodikat teljes mértékben megeszik, akik viszont levest kérnek, azok sem a levest, sem a másodikat nem eszik meg teljesen. Eltelítődnek a levessel.
Az üzleti tervből kiderül, hogy a Kalória jóval túlterjeszkedik Gödöllő határain, a környező településeknek és nagy cégeknek is főz. Miért vállalnak ennyiféle feladatot?
– Vállalkozási tevékenység tulajdonképpen minden, amit nem Gödöllő város intézményeinek végzünk. Ebben legalább 7-8 környező település ellátása is benne van. Régebben a Kalóriának nagyon erős volt a rendezvényes tevékenysége. De ezt ma tudatosan építjük lefelé. Ennek az az oka, hogy az nem stabil bevétel, ellentétben például egy szomszéd településsel kötött közétkeztetési szerződéssel. És ha jön egy gazdasági krízis, a cégek első körben a PR-költéseiket csökkentik le, köztük a rendezvényeiket. Én úgy éreztem, hogy nekünk inkább a stabilitásra van szükségünk.
A Kalória termel nyereséget?
– A nonprofit közhasznúságnak többek között az a szabálya, hogy a vállalkozási tevékenység bevételét kizárólag az alaptevékenység fejlesztésére lehet fordítani. Ha tehát pénzt keresünk, azt kizárólag a gödöllői közétkeztetés fejlesztésére fordíthatjuk. Ebből újítjuk fel a konyhákat. A mi nyereségünk tehát az, hogy a városnak kevesebbet kell költenie ránk. Minél többet tudunk vállalkozni, annál kevesebbe kerül a közétkeztetés a városnak.
Hány alkalmazottal vágnak neki ennek az évnek? Sikerült-e béremelést adni a dolgozóknak?
– 97 munkatárssal dolgozunk. A Covid és az energiaválság előtt 140 fős cég voltunk, de a járvány idején sokan elmentek, például nyugdíjba. Elbocsátások tehát nem voltak, és közben az óvodák, bölcsődék átvették a tálalás feladatát. Ez jól működik, mi pedig 97 fővel megoldjuk a dolgunkat. Az állam 7–9 százalékos béremelést írt elő, a város ezt 10 százalékra egészítette ki.
És a piac, a magánéttermek nem szipkázzák el a jó munkaerőt? A jó szakácsokat?
– Valóban volt ilyen problémánk, különösen Budapest közelsége miatt. De ott a terhelés is magasabb. Van olyan kollégánk, aki az előző munkahelyén 600 ezer forint nettót keresett, de átjött hozzánk, mert addig három műszakban, hétvégén is dolgozott, kevés szabadideje volt. Fontosabb az egészsége és a családja, mint valamennyi pluszpénz. Nálunk reggel hattól délután kettőig tart a munkaidő, hétvégén nem működünk, nyáron másfél hónap szabadságot adunk. Ez sokaknak számít.
Általában felmerül egy kényes kérdés: kedvezmény vagy mentesség az étkezési díjak megfizetése alól. Sok család nem fizet a bejelentett bérei alapján, miközben luxusterepjáróval hordja a gyerekeket iskolába. Lehet változtatni ezen a gyakorlaton?
– Nehéz kérdés. Látunk mi is ilyet. Ítéletet én nem hozhatok, bizonyítani kellene a valódi helyzet és a nyilatkozatok közötti különbséget. Az óvodai-bölcsődei ingyenesség szabálya az, hogy ha a család egy főre eső jövedelme a mindenkori minimálbér 130 százalékát nem haladja meg, akkor nem fizet térítési díjat. Egy ötfős családban ez mintegy 1,2 millió nettó összbevételig igaz. Ami megítélésem szerint még nem a szegénységi kategória. Eközben az egy- vagy kétgyerekes család esetében, amelyik nem kedvezményes kategória, a havi étkezési díj gyerekenként 50 ezer forint körüli összeg. Nem kevés. A szabályozással mi sem értünk egyet, és tudni kell, hogy az állam az ingyenességhez nem járul hozzá, azt a településnek kell kigazdálkodni. Annak a 650 millió forintnak, amit Gödöllő önkormányzata a közétkeztetésre költ, nagy része ezekből a támogatásokból adódik össze.
