A gödöllői környezetvédelmi szakemberek úgy látják, hogy a lakosság szemlélete változik, de sokkal több felvilágosító munkára van ahhoz szükség, hogy a zöld gondolat mindenkinél fontossá váljék. Tóth Andi környezetvédelmi tanácsadó, Fehér Zsuzsanna, a 10 millió Fa szervezet gödöllői vezetője és Kovásznai Szász Gergely, az Iszapfaló Kft. ügyvezetője a GödöllőNet TV stúdiójában beszélgetett.
A beszélgetés résztvevői:
Tóth Andi környezetvédelmi tanácsadó
Fehér Zsuzsanna, a 10 millió Fa szervezet gödöllői vezetője
Kovásznai Szász Gergely, az Iszapfaló Kft. ügyvezetője
A palackvisszaváltás rendszere megváltozott, s máris több milliárdnyi betétdíjas palackot vittek vissza a fogyasztók a boltokba. Tóth Andi szerint a palackvisszaváltás lehetősége erősíti a környezettudatos gondolkodást, hiszen az emberek nagy lelkesedéssel váltják vissza a betétdíjas palackokat. Másfelől azonban az újrahasznosítás hatékonysága, tehát az a szakasz, amikor a palack a szelektív gyűjtőből bekerül az újrahasznosítási folyamatba és feldolgozásba, az semmit sem javult. A tanácsadó szerint a begyűjtött hulladékanyag tíz százaléka hasznosul. Kovásznai Szász Gergely azt mondja, a gyűjtéskor vették észre, hogy a család micsoda mennyiségű műanyag palackot termel. Azt teszi még hozzá, hogy a palackok kupakjai a legutóbbi időben már rögzítve van a palackokhoz, így legalább a kupakok valóban nagyobb hatásfokkal kerülnek be az újrahasznosításba. Fehér Zsuzsanna pedig azt vette észre, hogy az új rendszer bevezetésével feltűnően kevesebb palack van eldobálva a Gödöllő környéki erdőkben. A résztvevők sem értik, ki az, akinek nem ér meg ötven forintot egy palack visszavitele. A kukába dobott palackokat a flakonvadászok utólag sajnos kiszedik, és kiborított kukákat, szemetet hagynak maguk után. Tóth Andi egy kimutatást említ, amely szerint az emberek akkor hajlandók szelektíven gyűjteni, és a szelektív gyűjtőbe elvinni a hulladékot, ha a távolság nem nagyobb, mint száz méter.
Kevesebb szemetet kell termelni
Jó hír, hogy a kertvárosi lakosok megkapták a szelektív kukákat. Fehér Zsuzsanna úgy látja, a lakosok lelkesen használják ezeket, sokan emiatt kezdtek el szelektíven szemetet gyűjteni, és néha megdöbbentő mennyiségű szelektív hulladék kerül ki. Van, hogy a kuka nem is elég, zsákokat is tesznek melléjük. Tóth Andi hisz benne, hogy lehet szemét nélkül élni, ilyen mozgalmat is vezet. Azt mondja, örvendetes, hogy ingyenesen kapták a lakosok a sárga fedelű kukákat, de ő maga nem kért ilyet, mert minimális szeméttel vezetik a háztartást. „Szerintem nem az a cél, hogy jól teletömjük a szelektív kukát, és ezzel megnyugtassuk magunkat. A megoldás a megelőzés, hogy ne termeljünk szemetet, ehhez pedig a kommunikáció és az oktatás a fő eszköz.
Fehér Zsuzsanna ezzel kapcsolatban a Dombvidék Kosárközösséget említi, ahol csomagolóanyag-mentesen lehet tejet, zöldséget, gyümölcsöt is vásárolni. Kovásznai Szász Gergely pedig a Gyüttment-Fesztivált hozza fel, amelynek szervezője volt, és amely képes volt teljesen szemétmentesen működni. A sört is otthonról hozott poharakból itták.
Megmenthető az Úrréti-tó
Aggasztó hír röppent fel a napokban. Idén is bajok lehetnek az Úrréti-tóval, a téli szárazság miatt megint kiszáradhat. Ezzel kapcsolatban Kovásznai Szász Gergely azt mondta, cégük országos szinten foglalkozik a tavak megmentésével. Specialitásuk az iszapkotrás. Fél méter iszap kikotrásával ugyanennyi víztest nyerhető. De ez a megoldás nem mindig elég. Az Úrréti-tóval kapcsolatban olyan koncepciót dolgoztak ki, amely azt vizsgálja, hogyan lehet kialakítani a tómedret úgy, hogy az esztétikáját megtartsa, és haleltartó képessége extrém alacsony vízállásnál is megmaradjon. Ehhez sok vizsgálat és engedély kell még. „El kell kerülni, hogy a mederalakítással áttörjünk olyan vízzáró réteget, amely a víz elszivárgását eredményezi” – mondja. Arra pedig nem ad lehetőséget a hatóság, hogy a tavat leszigeteljék, és kútvízzel feltöltsék.
Az Úrréti-tavat is tápláló Rákos-patak tisztítására a víz világnapján egy maroknyi Waldorf-iskolás vállalkozott. Ezt és a hasonló akciókat a szakemberek lelkesen támogatják. Tóth Andi szerint ez kiváló szemléletformáló akció, látványos eredménnyel. De megjegyzi, hogy a szemetelők ettől néha vérszemet kapnak: ha valaki amúgy is felszedi utánuk, akkor nem lesz bennük gát.
Fehér Zsuzsanna volt a márciusi gödöllői faültetési akció szervezője. A 10 millió Fa szervezet országosan koordinálja (és fizeti) a faültetéseket. Gödöllőn közösségi szemlélettel, családok, környékbeli lakosok bevonásával zajlott le a fatelepítés. Zsuzsanna elmondta, hogy az ország 22 pontján facsemetéket osztottak, és a gödöllői arborétumban volt az első helyszín, ahol elfogyott a felkínált ezer darab ingyenes facsemete. „A fa, mondanom sem kell, a biodiverzitást növeli, árnyékot ad, a felmelegedő környezetben csökkenti a klímaváltozás negatív hatásait, közvetlen környezetére a párologtatásával hat kedvezően. Emiatt fontos helyi, kis lépés a globális folyamatokban.”
Gödöllőn eközben sok helyen látjuk, hogy fákat kell kivágni, csonkolni. Ennek szintén a szárazság a fő oka. A fák kiszáradnak, veszélyessé válnak. Fehér Zsuzsanna szerint egy évben Gödöllőn 600 fát kellett kivágni emiatt, ezért kell folyamatosan ültetni is, hogy legalább a következő generációk élvezzék ezek előnyeit.
Tóth Andi azt figyelte meg, hogy a villanyvezetékek mentén rendszeresen visszavágják a fákat, általában az elektromos művek által megbízott alvállalkozók „Még gyakorlatlan szem is látja, hogy nem szakemberek végzik ezt a műveletet, durván csonkolják a fákat. Ez pedig növeli annak a kockázatát, hogy ezek a fák elpusztulnak.”
Terjed a komposztálás
Gödöllőn tilos zöldhulladékot, avart égetni, működik viszont a zöldhulladék begyűjtése. A kerekasztal résztvevői ennél sokkal inkább a komposztálást támogatják. Tóth Andi és Fehér Zsuzsanna nagy szerepet játszott az első közösségi komposztálók telepítésében, azaz a lakótelepi zöldhulladékgyűjtők kihelyezésében. „Eleinte voltak fenntartások a komposztálókkal kapcsolatban, sokan attól tartottak, hogy büdösek lesznek. De azóta mindenki látja, hogy jól működik, és hordják oda a konyhai hulladékot. Az eredmény pedig már látható, érett komposztot nyertek már ki, amit a helyi növényekre szórtak – mondják. A komposzt egy tápanyagokban gazdag, értékes humusz. Emiatt érdemes a kertes házak kertjeiben felállítani. Kovásznai Szász Gergely szerint a modern komposztálók képesek a komposztlevet külön gyűjteni, ami különösen értékes tápanyag. De ezt töménysége miatt jelentősen hígítani kell.
Mennyire szennyezi egy város a természetes vizeket? Erre a kérdésre Kovásznai Szász Gergely sarkos válasz ad: minden emberi tevékenység szennyezi a természetes vizeket. Egy tavon nagyon meglátszik, hogy ha a befolyó ágán valahol egy szennyvíztelep van. Még a legmodernebb szennyvíztelepek sem mindig hatékonyak, különösen egy nagyobb esőzésnél.
Az ipartelepítés, különösen az akkumulátorgyárak elterjedése óta hatalmas vitákat vált ki. Fehér Zsuzsanna a Városfejlesztési és Fenntarthatósági Bizottság tagja az önkormányzatban. Azt mondja, hogy Gödöllőn nincs akkumulátorgyár, hiszen erre nincs számukra megfelelő vízbázis, de két olyan cég is működik, amelyik akkumulátorgyáraknak szállít be. Ezek nem szennyeznek. De a bizottság és az önkormányzat folyamatosan figyelemmel kíséri az ide települt ipart környezetvédelmi szempontból.
Tóth Andi azt látja, hogy a környezetvédelmi érzékenység ügyében valami megmozdult, a szemlélet formálódik, de az emberek igazán csak akkor fognak lépni, ha saját bőrükön érzik az említett veszélyeket.
