A Martinovics utca és az Ady Endre sétány sarkán álló épületegyüttes Gödöllő egyik legizgalmasabb műemléke. Az elmúlt évszázadok során istállóként, lakóházként, sőt rendőrök pihenőhelyeként is szolgált. Kiterjedése hatalmas: többszöröse a lovardának. Most pedig hosszú évtizedek után új életre kel. A felújítás nemcsak az épület múltjához méltó funkciót ad, hanem a város kulturális és közösségi életét is gazdagítja.
A 18. században létesült épület eredetileg több funkciót töltött be: az úgynevezett kasznárház a kastélyhoz tartozó sörház és kocsiszín mellett állt, és volt idő, amikor istállók is helyet kaptak benne. Az épület részben folyamatosan lakott volt, majd a 20. század második felében kilenc albetétre osztva önkormányzati tulajdonba került. A gödöllőiek emlékezetében leginkább a Török Ignác-ház néven él, hiszen a szabadságharc mártírja valószínűleg itt született.
Az épület falai maguk is mesélnek: több mint nyolc különböző építési periódus nyomai láthatók rajtuk, eltérő téglák, kövek, nyílászárók emlékeztetnek a folytonos bővítésekre és átalakításokra.
Az ezredfordulóra a ház állapota leromlott, a lakókat kiköltöztették, a tető beázott, egyes részek be is omlottak. Utolsóként a 2011-es magyar EU-elnökség idején használták, amikor néhány lakást rendőrpihenőnek rendeztek be. Ezt követően évekig elhagyatottan állt, míg végül Gödöllő Város Önkormányzata a kastély üzemeltető cégére bízta.
A megoldás öt évvel ezelőtt körvonalazódott:
az Országos Magyar Vadászkamara megvásárolta az Ady Endre sétány felőli házrészét. Így vált lehetővé a teljes épület rommentesítése és a felújítás előkészítése. A vadászkamara költözése szimbolikus is: a királyi vadászhivatal egykor a kastélyban működött, most tehát régi hagyomány tér vissza Gödöllőre.
A felújítás nem indult zökkenőmentesen. Az első munkanapon a belső udvarra behajtó munkagép alatt beszakadt a föld – egy addig ismeretlen pince omlott be. A 18. századi, boltíves, téglával kirakott tér régészeti vizsgálatot igényelt, így az építkezés rögtön másfél hónap csúszással kezdődött.
Korszakok lenyomatai a falakon
Hasonló meglepetésekből nem volt hiány: amikor a kivitelezők megpróbálták megmenteni az előírás szerint meghagyandó régi gerendákat, kiderült, hogy az egész tetőszerkezet veszélybe kerülne. Újratervezés következett. Másutt a falak összeillesztésének hiánya miatt kellett teljes épületrészeket újjáépíteni.
De a munka elkezdődött. A felújítás után az épület több funkciót kap. Az Ady Endre sétány felőli rész a vadászkamara székhelye és oktatási központja lesz, nyitott programokkal és rendezvényekkel. A Martinovics utca felőli szárnyban vendéglakásokat alakítanak ki, ahol fellépő művészek és kutatók kapnak szállást.
A hosszanti, nagyobb térben interaktív kiállítás nyílik Török Ignácról és Gödöllő 1848–49-es szerepéről. Az épület belső udvara különleges közösségi térként szolgál majd: faverandával körülölelt szabadtéri tanteremként, ahol elsősorban múzeumpedagógiai programok várják a fiatalokat.
A kivitelező ugyan kívülről kész épületet ad át, belül azonban sok részlet hiányozni fog: nem lesz burkolat, festés, szerelvény. A kastély karbantartói így a tervek szerint saját kezűleg fejezik be a munkát – saját anyagbeszerzéssel és sok szakértelemmel. A történet így egyszerre szól kitartásról és közösségi összefogásról. Az omladozó falak helyén hamarosan újra élettel teli, méltó módon hasznosított épület áll majd, ahol múlt és jelen találkozik. Ha minden a tervek szerint halad, jövő nyártól a Török Ignác-ház újra Gödöllő büszkesége lehet.
Készült dr. Ujváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély igazgatója előadása alapján,
amely a Gödöllői Értékvédő Konferencián hangzott el a Királyi Váróban.
